Kiderült, mi vezetett a texasi vérfürdőhöz

Publikálás dátuma
2017.11.07 19:45
FOTÓ: MARK RALSTON / AFP
Fotó: /
Kiderült, hogy az amerikai légierő fontos információkat nem továbbított a férfiról az FBI számára. Nevezetesen azt, hogy katonaként családon belüli erőszak miatt ítélték el.

Két nappal a Texas állambeli, Sutherland Springs-i templomban elkövetett vérfürdő után, amelyben egy fiatalember, Devin P. Kelley. 26 embert gyilkolt és 20-at sebesített meg, egyre inkább az amerikai légierő felelősségére terelődik a figyelem. Kiderült ugyanis, hogy Air Force – itt szolgált korábban az elkövető – fontos információkat nem továbbított a férfiról a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) számára. Nevezetesen azt, hogy még a légierő katonájaként családon belüli erőszak miatt ítélték el. Még 2010-ben rátámadt akkori feleségére és csecsemő mostohagyermekére, aki koponyatörést szenvedett. 2012-ben börtönbüntetésre ítélték, két évvel később pedig a légierőtől is elbocsátották.

A légierőnél vizsgálatot indítottak annak felderítésére, vajon más esetekben is elkövettek-e hasonló mulasztást. Ha ez a végzetes „feledékenység” nem történt volna meg, talán a vérfürdő sem következett volna be, mert így a férfi sem vásárolhatott volna fegyvereket. Így azonban nem szerepelt abban az adatbázisban sem, amely a társadalomra veszélyes személyek nevét tartalmazta – közölte a légierő szóvivője, An Stefanek.

Az amerikai védelmi minisztérium előírása szerint amennyiben a hadsereg volt tagjai testi sértést, vagy egyéb bűncselekményt követtek el, az információt továbbítani kell az FBI-nak. Ezek aztán bekerülnek egy központi adatbázisba. Médiaértesülések szerint a merénylő 2016-ban vásárolt fegyvereket az Academy Sports + Outdoors nevű kereskedőnél. Igaz, azt nem tudni, hogy az ekkor beszerzett fegyvert is használta-e a vasárnapi lövöldözéskor.

A merénylet körülményeiről kiderült az is, hogy a lövöldözés után két járókelő vette üldözőbe a férfit. Az egyikük, aki kiképző volt az amerikai fegyverlobbinál, azt közölte, rálőtt az elkövető gépkocsijára. „Tudom, hogy eltaláltam” – állította Stephen Willeford a KHBS televíziós hálózatnak adott interjújában.

Donald Trump amerikai elnök ismét megszólalt: úgy gondolja, még több halálos áldozattal járt volna, ha szigorúbbak a fegyvervásárlási szabályok. Az elnök már hétfőn is arról nyilatkozott, hogy nem a fegyvertartásban kell keresni a támadás okát, mert az elkövető súlyos mentális beteg volt.

Halottnak tettette magát egy túlélő
Rosanne Solis a templom egyik padja alatt feküdt, és halottnak tettette magát a lövöldözés alatt. „Tudtam, hogy meg fogok halni, mert a lövések a fejem mellett süvítettek el. De nem akartam meghalni” – idézte fel a történteket az ABC amerikai csatornának. Solis elmesélte, hogy mindenki sikoltozni kezdett, amikor a támadó elkezdett lövöldözni, de amikor fegyverével átsétált a padsorok között, síri csönd lett. „Azokba az emberekbe is belelőtt, akik a földön feküdtek, vérző emberekre lőtt."

Szerző
2017.11.07 19:45

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/