NATO - Új veszélyek, bővülő parancsnokság

Publikálás dátuma
2017.11.08 06:31
NATO-katonák kiképzést tartanak a helyi erőknek. A szövetség hosszú távra rendezkedik be Afganisztánban Fotó: AFP/Aref Karimi
Fotó: /
Az észak-atlanti szövetség afganisztáni missziójáról és az átfogó szervezeti átalakításokról lesz ma várhatóan szó Brüsszelben.

Magyarország növelni fogja hozzájárulását az észak-atlanti szövetség afganisztáni missziójához – várhatóan ezzel a bejelentéssel érkezik Simicskó István tárcavezető a szervezet védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos brüsszeli ülésére. A magyar felajánlás illeszkedik az Egyesült Államok új dél-ázsiai stratégiájához, és a szövetségesek által elhatározott afganisztáni csapaterősítéshez. Mint a NATO székhelyén hangsúlyozzák, a tálibok növekvő katonai és politikai befolyása, valamint az Iszlám Állam (IS) nevű terrorszervezet térhódítása egyaránt indokolják a határozottabb nyugati fellépést Afganisztánban. A diplomaták nem rejtik véka alá, hogy szó sincs kivonulási tervekről, a szövetség hosszú távra rendezkedik be az országban.

A Resolute Support nevű afganisztáni NATO-misszió jelenleg 13 ezer fős kontingensét a következő hónapokban 3 ezer fővel fogják kiegészíteni a tagországok. A létszámnövelés felét az Egyesült Államok adja. A misszió katonái továbbra sem fognak részt venni harci cselekményekben, szerepvállalásuk az afgán biztonsági erők kiképzésére, patronálására és a kormányzati szerveknek szóló tanácsadásra fog korlátozódni.

A védelmi miniszterek tárgyalni fognak emellett a NATO parancsnoki struktúrájának az átalakításáról is. Döntés csak jövőre várható, de Jens Stoltenberg főtitkár jelezte, hogy két újabb parancsnokságot fognak létrehozni, és növelik az ott dolgozók létszámát is. Két évtizede ez az első alkalom, hogy a szövetség a parancsnoki struktúrája bővítését határozza el. A változtatást a biztonságot fenyegető veszélyek indokolják – hangsúlyozzák Brüsszelben, kiemelve a Krím elfoglalása és Kelet-Ukrajna destabilizálása nyomán kiszámíthatatlanná vált orosz magatartást. A reform célja, hogy javítsák az Atlanti-óceán két partja közötti kommunikációt és tengeri összeköttetést, biztosítsák az európai szövetségesek gyors és hatékony amerikai támogatását egy esetleges fegyveres konfliktusban, valamint javítsák a csapatok és eszközök mozgathatóságát Európán belül. Úgy tudni, hogy az egyik új NATO parancsnokság az Egyesült Államokban lesz, a másik valahol Európában: Németország állítólag eséllyel pályázik a székhelyére.

Az új parancsnoki struktúra átalakítása eredményeképp hatékonyabban lehet felkészülni a kibertámadásokra is – mondta keddi sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg. A szövetségesek már korábban megállapodtak arról, hogy egy vagy több tagállam elleni komoly kibertámadás akár együttes katonai válaszlépéseket is indokolhat. A védelmi miniszterek brüsszeli találkozójukon várhatóan leszögezik, hogy fejleszteni kell a 29 ország kibervédelmi képességeit, hogy azokat hatékonyan fel lehessen használni a NATO közös műveleteiben. A főtitkár elmondta, hogy a szövetség elleni kibertámadások is jelentősen megszaporodtak, egyes források szerint orosz, kínai és észak-koreai hackerek próbálnak folyamatosan bejutni a szervezet informatikai rendszerébe.

Az észak-koreai nukleáris fenyegetésről is véleményt cserélnek a miniszterek, miután meghallgatták amerikai kollégájuk, James Mattis helyzetjelentését. NATO-diplomaták szerint a szembenállásnak nincs jó katonai megoldása, mert bármilyen fegyveres fellépés órási áldozatokkal járna.

A brüsszeli tanácskozás ideje alatt Dr. Simicskó István külön is találkozik az új brit védelmi miniszterrel, Gavin Williamsonnal.

Újságírókra támadt az Iszlám Állam
Rendőröknek öltözött fegyveresek törtek be kedden egy kabuli televíziótársaság épületébe. A két ember életét követelő támadást az Iszlám Állam vállalta magára, ahogy az elmúlt időszakban több merényletet is a szervezet hajtott végre. A BBC – amelynek partnere az érintett csatorna – tegnap emlékeztetett, hogy Afganisztán az egyik legveszélyesebb ország a médiamunkások számára. Az idei évben 35 százalékkal nőtt az újságírók elleni erőszakos támadások száma.

2017.11.08 06:31

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/