Devizacsapda - Paks 2-ért adósítják el az országot

Publikálás dátuma
2017.11.07 21:10
A paksi bővítés helyszínén a jövő év elején elkezdődik a felvonulási épületek felhúzása. FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Az Orbán-kabinet lehívja az atomerőmű bővítésére kapott orosz hitelt, ha belegebedünk is. Az LMP hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tesz.

Süli János, "a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter" alapítói határozatot adott ki a Paks II. Atomerőmű Zrt. tőkeemeléséről annak érdekében, hogy a beruházásra kapott orosz hitelből megkezdődjék az első fővállalkozói szerződések kifizetése – közölte Aszódi Attila, "a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár" a Portfolio Energy Investment Forum 2017 nevű rendezvényen.

Az első kifizetendő részlet közlése szerint 98 millió eurót – mintegy 30 milliárd forintot – tesz ki. A magyar-orosz államközi szerződés értelmében ennek 80 százalékát az orosz hitelből, a fennmaradó ötödöt pedig a hazai költségvetésből fedezik. Kérdésünkre kifejtette: a számlákat minden esetben a fővállalkozónak, vagyis az orosz állami Atomsztrojekszportnak fizetjük, amely aztán a pénzt továbbosztja alvállalkozóinak. Tájékoztatása szerint a terv engedélyezési folyamata rendben halad, így 2018 elején megkezdhetik a telephelyen a felvonulási terület létesítését.

A jelenlegi négyszer ötszáz megawattos (MW) blokk mellett kialakítandó két 1200 MW-s blokk 2026-ban és rá egy évre lépne működésbe. Kérdésre a környezetvédők kifogásait élesen elvetette. (Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője blogjában például arra jutott, hogy a paksi telephely alatt felfedezett földrengésveszélyre utaló törésvonalak miatt az erőműépítést még Oroszországban se engedélyezték volna.) A Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza, Varró László lapunkban megjelent szavaira, miszerint az atomenergiát olcsónak nevezni alaptalan, részleteiben nem kívánt reagálni, de megjegyezte: az árarányokat mindig a konkrét helyzetben érdemes vizsgálni. Hangsúlyozta: a beruházás az EU szerint is nyereségre számíthat.

A paksi bővítés helyszínén a jövő év elején elkezdődik a felvonulásiépületek felhúzása. FOTÓ: Molnár Ádám

A paksi bővítés helyszínén a jövő év elején elkezdődik a felvonulásiépületek felhúzása. FOTÓ: Molnár Ádám

Mint emlékezetes, a 2014-ben az Orbán-kormány által puccsszerűen aláírt magyar-orosz államközi megállapodás nyomán a magyar fél a paksi bővítésre 10 milliárd eurós, 30 éves futamidejű hitelt vesz fel, mintegy 4 százalékos kamatra. Tekintve, hogy akkor ez a kamatszint még visszafogottnak számított, Orbán Viktor kormányfő, illetve a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a megállapodást előszeretettel az évszázad beruházásának nevezte. Ám azóta a magyar gazdaság felminősítései nyomán a kamatok radikálisan, akár nullára is leestek. Az orosz hitelt az Orbán-kabinet mégis körömszakadtáig védi. Lázár János ennek kapcsán az elmúlt évben azt az áthidaló megoldást vetette fel, hogy az orosz hitelrészleteket az annál olcsóbb piaci hitellel a kamatmentességet biztosító 60 napon belül vissza is fizethetnénk. Korábbi számítások szerint a 4 százalékos eurókamat legalábbis plusz háromezer milliárd forint kifizetését jelenti.) Annak kapcsán, hogy a mostani részletet tervezzük-e ilyeténképp kiváltani, Aszódi Attila lapunkat az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumhoz irányította, onnan viszont lapzártánkig nem kaptunk választ.

Az orosz hitel felhasználása miatt Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tesz.

Egy biztos: ha az orosz beruházót az orosz hitelből a kamat kifizetése mellett törlesztenénk vissza, azt ma már az évszázad legrosszabb üzletei közé lehetne sorolni.

Nem nyúlnak az atomhoz
A Portfolio konferenciáján felszólaló energetikai szakértők szinte egyöntetűen az új, modern, sok kis egységre épülő, nem központosított, a fejlesztésekre, az informatikára, takarékosságra, ésszerűségre épülő, friss szemléletű megoldások mellett tettek hitet. Az irány egyértelműsége mellett legélesebben talán az állami MVM Magyar Villamos Művek új vezérigazgatója, Zsuga János tett hitet. Bár a felszólalók - Aszódi Attilát kivéve - az atomenergiát szinte egyáltalán nem értékelték, Zsuga János kérdésünkre a magyar energiarendszer alappillérének nevezte azt. Fasimon Sándor, a Mol magyarországi ügyvezetője bejelentette: az olajcég 18 MW-nyi napelemfarmot telepít. (Ez hazai körülmények között viszonylag nagynak számít.) Emellett üzemanyag-töltőállomásaikra is szerelnének ilyen paneleket.

Szerző
2017.11.07 21:10

Drága a gáz, rekordmennyiségű áramot hoz be Magyarország

Publikálás dátuma
2018.07.18 19:46
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Minden eddiginél nagyobb arányban szorult az első fél év során az ország árambehozatalra – számítható ki a hazai villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős állami Mavir által közzétett adatokból. Eszerint az első hat hónap során a teljes forgalom 22,7 terawattórát (TWh) tett ki, amiből a – kivitellel csökkentett - behozatal 8,1 TWh-ra rúgott, ez pedig közel 36 százalékos csúcsérték. 2010 ugyanezen időszakában az arány számításunk szerint még csak 12 százalékon állt, majd a 2014-es 34 százalékig tartó gyors felfutást követően az elmúlt évek során 30 százalék környékére szelídült.  A kijelentések szintjén a Mavir és az Orbán-kabinet erőteljesen ellenzi az árambehozatal arányának növekedését. Az állami társaság előrejelzéseiben a vészharangot kongatva rendszeresen erőműépítéseket sürget és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Semmiféle kivetnivalót nem lát ugyanakkor az árambehozatali arány emelkedésében Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa. Az arányemelkedés legfőbb okát abban látja, hogy a viszonylag magas gázárak és alacsony áramárak miatt egyre kevésbé éri meg a – hazai rendszerben fontos szerepet betöltő - gázerőművek működtetése. Ilyenkor hagyományosan a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységek lépnek előtérbe, amelyektől a hazai kereskedők olcsóbban tudják beszerezni az áramot, mint határon belülről. Azt, hogy az Európai Unió az áram tekintetében önellátó, így alapvetően Magyarország is EU-tagállamoktól – az uniós szabályok alapján "belföldről" - vásárol, Felsmann Balázs többek között a lehető legalacsonyabb áramár biztosítékaként is üdvözli. Európa közepén Magyarország jelentős külkereskedelmet folytat, ugyanakkor más termékek esetén sose merül fel veszélyként az ellátás elakadásának lehetősége: ezt a kutató az áram esetében se tudja elképzelni.  Mindemellett a behozatali arány megugrásához a megújulóenergia-telepek környező országokénál lassabb hazai terjedése is hozzájárul. Romániában immáron jelentős számú szélerőmű termel szinte költségmentesen áramot. (Az Orbán-kabinet ehhez képest lényegében betiltotta az ilyen egységek telepítését.) Igaz, a kiadott engedélyek alapján 3-4 év múlva érzékelhetően nőhet a hazai napelem-alapú termelés. Felsmann Balázs számára a behozatali arány jövőbeni csökkenését emellett az egyre szigorodó széntüzelési feltételek, illetve az új nukleáris blokkok jövő évtized második felére ígért üzembe állítása is valószínűsíti.
2018.07.18 19:46

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50