Szelíd szabadságharc Tiszaújvárosban

Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak községek és városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk közvetkező állomása Tiszaújváros.

Bő fél évszázada csak egy kis falu volt Tiszaszederkény, mára a vegyipar egyik emblematikus központja lett a belőle kifejlődött Tiszaújváros. Akárcsak a szintén borsodi Kazincbarcikát, ezt a települést is mesterségesen hozták létre az ötvenes években, a II. világháború utáni szocialista ipartelepítési program jegyében. A Tiszai Vegyi Kombinát első működő egységét, a gázüzemet 1959-ben, a festékgyárat két évvel később, a műtrágyagyárat a hatvanas évek közepén avatták. Később, több ütemben építették meg a Tiszai Hőerőművet, 1978-ban pedig beindult a kőolaj-feldolgozás. Ma a város ipari parkjában több nagy nevű nemzetközi cég székhelyére lelni, köztük az amerikai Jabil Circuit Company, a német MAN és a Küpper Hungária Kft, s számos magyar vállalkozás. Ezek összességében közel tízezer embernek adnak munkát, s nem mellékesen befizetnek évente több mint hárommilliárd forintnyi iparűzési adót, ami első hallásra boldog, biztos létet nyújthatna Tiszaújváros valamennyi intézményének.

Csakhogy a várost érzékenyen érintette a fideszes kormány által idén bevezetett törvényi szabályozás, ami alapján szolidaritási hozzájárulást kérnek a magasabb adóbevételekkel rendelkező településektől. Ez Tiszaújváros esetében azt jelenti, hogy saját költségvetésükből 2017-ben mintegy 1,7 milliárd forintot fizetnek be a központi költségvetésbe. Komoly érvágás, hisz ez az önkormányzat idei büdzséjének majdnem egyötöde. Emiatt – noha az elmúlt évek szigorú és takarékos gazdálkodásának köszönhetően pénzügyileg stabil lábakon állnak -, bizonyos fejlesztéseiket át kellett ütemezniük – mondta a Népszavának Bráz György szocialista polgármester. Hátrányosan érinti a települést az is, hogy a helyi kötelező közfeladatok finanszírozására a központi költségvetés nem biztosít elég támogatást – ez persze nem csak Tiszaújvárosban panasz -, s a jó adóerő-képességük miatt állami támogatásoktól is elesnek. Így mindent egybevetve nagyjából 2 milliárdos mínusszal kezdték az idei évet a tavalyihoz képest. Ezt az összeget már egy viszonylag jó állapotban lévő, hátrányos helyzetűnek nem mondható város is „megérzi”. Ráadásul nem segítenek a pályázatok sem, hiszen – miként a polgármester meglehetősen diplomatikusan fogalmazott – az elbírálásoknál a várost többnyire negatívan diszkriminálják, vagyis ilyen forrásokhoz csak rendkívül csekély mértékben jutnak hozzá.

Tiszaújvárosban a 2014-es választás idején a baloldal elsöprő sikert aratott, a helyiek szerint nem kis részben azért, mert a kormánypártok elég durva lejárató kampányt indítottak, például külön közösségi oldalt indítottak az ellenfelek szapulására. Tiszaújvárosban azonban – miként a Nógrád megyei Salgótarjánban – még mindig elég erős a „munkás önérzet”, így a negatív propaganda épp ellenkező hatást ért el: az MSZP minden egyéni körzetet megnyert, Bráz Györgyöt pedig nagy többséggel választották polgármesterré. Rajtuk kívül mindössze egy fideszes, egy jobbikos és egy civil egyesületi képviselő jutott be listán. Nem csoda tehát, hogy a kormány „büntiben tartja” őket, s nemcsak elzárja a pályázati pénzcsapot, de még a költségvetésükből is elvon nagyjából minden ötödik forintot.

A tiszaújvárosiak azonban köszönik, jól vannak, szeretik a várost, amelynek születésénél sokan már itt bábáskodtak, így nem idegen számukra a szocreál környezet sem. Az intézményrendszer fejlett, az utcák tiszták, a parkok gondozottak. Igaz, a település lakossága csökken, de talán kevésbé drámai mértékben, mint az északi régió más településein: tíz év alatt kilencszáz lakossal lettek kevesebben, jelenleg 17 ezer 162 fős a város. A polgármester szerint a csökkenés mégis intő jel, különösen annak fényében, hogy öregszik a lakosság: a 63 éven felüliek aránya megközelíti a 20 százalékot, a 19-62 éves korosztályon belül pedig a derékhad 50 feletti.

– A fiatalok itt tartása nem egyszerű. Középiskolásaink közül nagyon sokan tanulnak tovább és szereznek diplomát, egy részük visszatér, sokan azonban nem. Pedig igyekszünk erősíteni a városhoz való kötődésüket az egyetemi, főiskolai évek alatt is: két felsőoktatási ösztöndíjrendszert is működtetünk, az egyik szociális alapon, a másik a tanulmányi eredménytől függően nyújt támogatást – mondta a polgármester.

Azért, hogy a vegyipari üzemek és a panellakások karéjában ne legyen „betontenger” érzetük az itt lakóknak, tudatosan fejlesztik a zöld felületeket, közparkokat, játszótereket építenek, s ennek jegyében hozták létre tavaly a „Zöldülő Tiszaújváros” programot. Bráz György külön is kiemelte: a város működtetése, fejlesztése kizárólag az önkormányzat saját költségvetésének felhasználásával történt, sem működési, sem fejlesztési hitelt nem vettek fel. S noha 2015-ben a központi intézkedések jelentősen csökkentették az önkormányzat által adható támogatások körét, nem változtattak korábbi szociálpolitikájukon, sőt bővítették is azt, például úgy, hogy az első lakáshoz jutókat vissza nem térítendő támogatással segítik, s új építési telkeket is kialakítottak.

Egyfajta szolid szabadságharcot folytattak azért is, hogy a kormány központosító törekvései ellenére megőrizzék az oktatás színvonalát. Az önkormányzat korábban évente több százmillió forintot költött az intézmények fenntartására, működtetésére, a kormány azonban megfosztotta a településeket a fenntartói szerepkörtől. – Közvetlen ráhatásunk nincs az oktatásban zajló folyamatokra, így csak remélhetjük, hogy nem esik vissza a színvonal, bár a jelenlegi központi szervezetrendszer erre kevés biztosítékot ad – mondta a polgármester. Hozzátette: az állam egyre inkább előretörő központosítási törekvéseit kivédve, a szülők kezdeményezésére sikerült egyházi fenntartókat bevonnunk a köznevelés rendszerébe. Ennek eredményeként ma már Tiszaújvárosban egy katolikus és egy református általános iskola működik, amelyekkel sikerült megőrizniük az oktatás autonómiájának legalább egy szeletét.

A „Voldemort-ügy” utórezgései

A tiszaújvárosi körzet fideszes országgyűlési képviselője Mengyi Roland, aki a 168 Óra által közölt leleplező cikk szerint tízmillió forint „alkotmányos költség", azaz kenőpénz megfizetését kérte azért, hogy segítsen a szociális szövetkezetekben utazó helyi üzletembereknek nyerni egy uniós pályázaton. Az adóhatóság eddig öt embert gyanúsított meg különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete, illetve hivatali vesztegetés gyanúja miatt. Közülük hárman beismerő vallomást tettek.

A vallomásokban az szerepel, hogy Mengyi – aki állítólag Voldemort nagyúrnak szólíttatta magát – többször találkozott a szociális szövetkezeteket működtető gyanúsítottakkal, és egyre több pénzt kért a közreműködéséért. Mengyit a botrány miatt nem indítja újra a posztért a Fidesz. A helyiek szerint nem az a kérdés, hogy ki lesz az utódja, hanem az, hogy milyen ember lesz a leendő képviselő. Miként a polgármester fogalmazott: a mai korrupcióval teli világban az egyik legnagyobb kihívás a közéleti munka tisztaságának, korrupciómentességének megőrzése.

Dübörög a vegyipar

Tiszaújvárosban az elmúlt két évben nem növelték, hanem éppenséggel csökkentették – fél százalékkal – az iparűzési adó mértékét azért, hogy felturbózzák a befektetési kedvet. Részben ennek köszönhetik a két éve elkészült a butadién üzemet, de épül egy műgumi gyár, s az elkövetkezendő időszakban több ipari beruházás is elindul a városban. Megalakulása óta a legjelentősebb értékű beruházására készül itt a MOL, az Európai Bizottság pedig már jóváhagyta a beruházáshoz nyújtott 131 millió eurós állami támogatást. A létesítmény évente 200 ezer tonna propilén-oxidot termel, s az üzem várhatóan 2021-re épül meg 271 milliárd forintból. A munkanélküliségi adatok kedvezőek, jelenleg alig 4 százalékos a munkanélküliek aránya a keresőképesek körében. A képzett munkaerőre ráadásul nagy a kereslet, s még nagyobb lesz, ha a tervezett üzemek is beindulnak.