Putyin: Oroszországban nincs állami doppingrendszer

Publikálás dátuma
2017.11.09 16:46
FOTÓ: AFP / EVGENY BIYATOV / SPUTNIK
Fotó: /
Oroszországban nem létezik állami doppingrendszer - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Cseljabinszkban.

"Oroszországban sohasem volt, nincs, és remélem, hogy sohasem lesz állami doppingrendszer, amivel megpróbálnak bennünket meggyanúsítani, sőt, megvádolni" - mondta Putyin. Az orosz vezető mindemellett elismerte, hogy csakúgy, mint sok más országokban, Oroszországban is van doppingolás, az egyes eseteken az orosz vezetés "dolgozik és dolgozni fog".
Mint mondta, a doppingváddal illetett sportolókat polgári bíróságokon kell megvédeni. "Úgy gondolom, hogy a különleges bírósági rendszerek itt már nem elegendők, általános polgári bírói testületekhez kell fordulni" - hangoztatta.

A szövetségi szintű és a kiemelt bűnügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerdán közölte: nem igazak a 2016-os McLaren-jelentésben leírt, az ország sportolóinak állami szintű doppingolására vonatkozó állítások.

Az SZK szerint "a WADA (a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) által felkért független szakértő, Richard McLaren azzal kapcsolatos érvei, hogy a szocsi téli olimpia doppinglaborjában a pozitív mintákat negatívra cserélték, valamint hogy Oroszországban állami doppingprogram működne, cáfolatot nyertek".

Mindemellett Oroszország - az SZK javaslatára - kérni fogja, hogy az Egyesült Államok adja ki Grigorij Rodcsenkovot, az orosz antidopping labor korábbi vezetőjét, aki a vádak szerint segített eltitkolni a rendszer működését a 2014-es téli olimpián.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ezen állítások ellenére elrendelte a szocsi olimpián levett összes orosz doppingminta újraelemzését.

A WADA által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság az oroszok államilag támogatott, rendszerszintű doppingolását feltáró jelentése szerint az orosz doppingellenőrző szervek 2011 és 2015 között 30 sportágban mintegy 1000 sportoló vizsgálati mintáját manipulálták, illetve pozitív teszteredményeket titkoltak el.

A McLaren-jelentés után a NOB - a WADA ajánlásával ellentétesen - a nemzetközi sportági szövetségekre bízta, hogy engednek-e orosz versenyzőket indulni a tavalyi riói olimpián, azzal a kitétellel, hogy a jelentésben nevesített sportolók semmikképpen sem indulhatnak. Rióban orosz atléták - egy kivétellel - és súlyemelők sem szerepelhettek, összesen 279-en képviselhették az országot Brazíliában. A riói paralimpiáról pedig - csakúgy mint a 2018-as téli paralimpiáról - valamennyi orosz sportolót kizárták.

Az orosz sportolók phjongcshangi, téli olimpiai részvételéről a NOB végrehajtó bizottsága december 5. és 7. közötti ülésén születhet döntés.

Dmitrij Peszov, a Kreml szóvivője kedden kifejezte Moszkva reményét, hogy folytatódni fog az együttműködés Oroszország és a NOB között, és hogy nem valósul meg a "legrosszabb forgatókönyv", amely szerint kizárnák az orosz válogatottat a téli olimpiáról. Mint mondta, egy ilyen döntés súlyos veszteséget okozhatna az olimpiai mozgalomnak.

A szóvivő hangoztatta, hogy Oroszország a nemzetközi olimpiai mozgalom felelősségteljes tagja és ő is tagadta a doppinghasználat állami támogatását. "Oroszország elnökének utasítására sporttisztségviselőink folytatják az intenzív párbeszédet a NOB-bal és annak képviselőivel" - mondta.

Újabb orosz sportolókat tiltottak el
Törölték négy orosz sífutó összes eredményét a 2014-es szocsi téli olimpiáról, jelentette be tegnap a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). A döntést a három éve vett doppingminták elemzése után hozták. A világbajnok Makszim Viljegzsanyin két olimpiai ezüstöt veszített ezzel, de a szintén világbajnok Alekszej Petuhov eredményeit is megsemmisítették. Rajtuk kívül két sífutónő, Julija Ivanova és Jevgenyina Sapavolava eredményeit is törölték. A négy sportoló a NOB döntése szerint soha többet nem szerepelhet egyetlen téli játékon sem.

Szerző
2017.11.09 16:46
Frissítve: 2017.11.09 20:55

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/