Trump hátat fordított Kubának

Publikálás dátuma
2017.11.10 06:35
Fotó: AFP/Yamil Lage
Fotó: /
Donald Trump korábbi ígéretéhez hűen megnehezítette az amerikai turistáknak és vállalkozóknak, hogy Kubába utazzanak és ott üzleteljenek. Az amerikai elnök döntése súlyos csapás a havannai vezetésnek, s idővel az lehet a helyieknek is.

Jól tették azok a kalandvágyó amerikaiak, akik a 2014-es washingtoni-havannai diplomáciai nyitás után elutaztak Kubába. Donald Trump amerikai elnök egy mozdulattal söpörte le az asztalról az elődje, Barack Obama nevéhez fűződő történelmi megállapodás fontos elemeit.

Az amerikai állampolgárok csütörtöktől ismét igen körülményesen utazhatnak be a szigetországba, erre csak erre specializálódott utazási irodákon keresztül, szigorúan szervezett körutazáson, állandó kíséret mellett lesz lehetőségük. Ez nemcsak az utazás árát emeli meg jelentősen, hanem a valódi kubai mindennapokat is nehezebb lesz megtapasztalniuk.

A szigorítás, pontosabban a kubai vállalkozásokról készült feketelista azoknak az üzletembereknek is rossz hír, akik abban bíztak, hogy a kiaknázatlan karibi országban terjeszkednek vagy indítanak vállalkozást. Ez főképp a turisztikai szektort – a kubai rezsim fő bevételi forrását – érintette volna, ám Trump intézkedéseinek nem titkolt célja, hogy ellehetetlenítsék azokat az üzleti kapcsolatokat, amelyeknek kubai részről a hadsereg a haszonélvezője. Az amerikai adminisztráció azt szeretné elérni – emlékeztet beszámolójában a The New York Times –, hogy az intézkedésekkel az egyszerű kubai emberek zsebében landoljon a profit. Ezért az amerikai turistáknak a jövőben is engedélyezik, hogy látogassák a helyiek által üzemeltetett lakáséttermeket és apartmanokat.

Nincs közük a szónikus támadásoknak a szigorhoz
A kubai-amerikai kapcsolatokat az utóbbi időben egy furcsa eseménysorozat is próbára tette: két tucat amerikai diplomata és családtagjaik szenvedtek tartós halláskárosodást Havannában. A szónikus támadás nyomás Washington kiutasított 15 kubai diplomatát az amerikai fővárosból arra hivatkozva, hogy Kuba nem nyújtott megfelelő védelmet a szigeten dolgozó amerikai diplomatáknak. Egyes, nem hivatalos hangok szerint Havanna állhatott a támadás mögött, vagy legalábbis tudnia kellett róla a rezsimnek, ám Bruno Rodriguez külügyminiszter elutasította a vádakat. Amerikai diplomaták szerint a csütörtöktől életbe lépő szigorításoknak semmi közük a rejtélyes incidensekhez.

A bejelentett szigorítás valóban érvágás lehet a kubai rezsimnek, amely a Szovjetunió összeomlása óta igen komoly anyagi nehézségekkel küzd. Hugo Chávez vezetése alatt Venezuela sokáig támasza volt a Castro-rezsimnek, ám a latin-amerikai ország történelme egyik legnagyobb politikai-gazdasági krízisével küzd. A Barack Obama és Raúl Castro fémjelezte nyitás a legjobbkor jött a rezsimnek, a lehetséges kereskedelmi együttműködésektől a gazdaság élénkülését várták. Bár a keményvonalas, a közeledés minden formáját elutasító hangok azzal vádolták Obamát, hogy mentőövet dob a Kubát közel hat évtizede irányító kommunista rezsimnek, szakértők szerint a fokozatos amerikai befolyás, a gazdasági fellendülés, és az esetleges életszínvonal-növekedés a rendszer erózióját idézte volna elő. Az átlagemberek szintén üdvözölték a lépést, hiszen a kubai propaganda ellenére a helyiek továbbra is a lehetőségek országaként tekintenek az Egyesült Államokra, ahol a legnagyobb kivándorolt kubai közösség él.

Donald Trump színrelépése azonban már elnökjelöltként sem sok jót ígért. Kampányát sok Floridába emigrált, keményvonalas, Castro-ellenes kubai támogatta. Az elnökválasztás szempontjából közismerten kulcsfontosságú államban Trump megígérte, hogy ha rászavaznak, semmissé teszi Obama hagyatékának egy részét.

Ma lesz az elnöki találkozó
A Kreml megerősítette, hogy ma találkozik egymással Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a vietnami APEC-csúcs keretében. Ezt Putyin külpolitikai tanácsadója Jurij Uscsakov közölte. Előzőleg mindkét államfő hajlandónak mutatkozott a találkozóra. Moszkva szerint főleg az észak-koreai és a szíriai konfliktusról folytatnak tárgyalásokat.
Az ázsiai körúton tartózkodó Trump Kínában 250 milliárd dollár összértékű gazdasági megállapodást kötött vendéglátójával, Hszi Csin-ping elnökkel. Egyebek mellett számítógép-, és autóalkatrész kínai gyártásáról van szó. Trump szerint eddig nagyon „egyoldalú” volt a két ország közötti kereskedelem, amiért nem Kínát, hanem az előző amerikai kormányokat hibáztatja: hagyták növekedni a külkereskedelmi deficitet. Észak-Korea kapcsán Trump arra kérte Kínát, segítsen a probléma megoldásában. „Ha Peking elhatároz valamit, azt meg is teszi” – hangoztatta. Mint mondta, „működik a kémia” közte és a kínai elnök között.

2017.11.10 06:35

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/