Újra megszólalt a Big Ben

Publikálás dátuma
2017.11.09 20:26
FOTÓ: Shutterstock
Fotó: /
A nyár vége óta először szólalt meg csütörtökön a londoni parlament világhírű toronyórája, a Big Ben.

A 158 éves szerkezetet - amelynek harangjátéka legalább olyan híres, mint maga az óra -, valamint az órának otthont nyújtó, mára szinte teljesen felállványozott tornyot 29 millió fontos (11 milliárd forintos) költségvetéssel négy évig tartó rekonstrukciónak vetik alá.

A harangjáték augusztus 21-én volt hallható legutóbb, ám csütörtökön ismét működésbe helyezték a brit háborús halottak vasárnap esedékes emléknapjára készülve. A Remembrance Sunday, vagyis az emlékezés vasárnapja a csaknem egy évszázadra visszanyúló hagyomány alapján mindig az I. világháború harci cselekményeit lezáró tűzszünet évfordulójához, november 11-éhez legközelebbi vasárnapon esedékes. 

A megemlékezésen, amelyen II. Erzsébet királynő is részt vesz, a felsorakozott tömeg hagyományosan a Big Ben 11 órát jelző harangjátéka után tiszteleg kétperces néma főhajtással a halottak emléke előtt. 

A Big Bennek más fontos közéleti szerepe is van: az egész órát jelző harangjátékot a BBC rádió politikai és közéleti csatornája, a Radio 4 mindig élőben közvetíti a nagyobb délutáni és esti hírműsorok előtt pontos időjelzés gyanánt, de az évekig tartó nagyjavítás idejére a hallgatóknak ezt is nélkülözniük kell.

A harangjáték rendkívüli népszerűségét illusztrálja, hogy még Theresa May miniszterelnök is méltatlankodott a hosszú szünet miatt. A Big Bent némaságra ítélő szakértők szerint azonban ha a 13,7 tonnás harang a felújítás idején is működne - ami technikailag megoldható lenne -, az súlyosan károsíthatná az óra és a torony renoválását végzők hallását.

Az 1859 óta működő Big Bent és az otthonául szolgáló tornyot - amelyre szintén ráragadt a Big Ben elnevezés, jóllehet 2012, vagyis II. Erzsébet királynő trónra lépésének 60. évfordulója óta hivatalos elnevezése Erzsébet-torony - legutóbb 1983-ban újították fel.

Előtte 1976-ban, utána 2007-ben szünetelt néhány hónapra a harangjáték, de e szünetektől eltekintve az óramű harangja az augusztusban kezdődött nagyjavításig folyamatosan működött a több mint másfél évszázaddal ezelőtti átadás óta, még a II. világháború legsötétebb időszakában, a London elleni súlyos német bombatámadások hónapjaiban is.

A harangjátékot a vasárnapi emléknap után újból leállítják. Legközelebb december 23-án helyezik ismét működésbe a karácsonyi és újévi ünnepekre, de január 1-jén megint kikapcsolják.

Szerző
Témák
Big Ben
2017.11.09 20:26

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/