Magyarok a "senki földjén"

A horvát-szerb határvita miatt több mint húsz éve rendezetlen a vajdasági Kengyijában élő néhány magyar sorsa, a szerb-horvát-magyar hármashatár közelében található terület földjei a horvát telekkönyvbe vannak beírva, ezért úgy érzik, hogy a "senki földjén" laknak, életüket az orvosi ellátás és a postai szolgáltatás hiányosságai is nehezítik - mondta Jankovics Róbert horvátországi magyar parlamenti képviselő.

Emlékeztetett, hogy Horvátország a kengyiai lakosokat is saját állampolgárainak tekinti. Mivel a történelmi, illetve az 1995-ben aláírt daytoni szerződésbe foglalt határok nem egyeznek, a szerb és a horvát országhatár mentén néhány helyen, többek között itt is, rendezetlenek a területi viszonyok. "A dolgot viszont nehezíti, hogy itt emberek is élnek" - fűzte hozzá a képviselő. 

Kengyija ugyan jogilag Horvátországhoz tartozik, de a Duna vajdasági (szerbiai) oldalán fekszik. Ezért ahhoz, hogy a kengyijaiak átjussanak a folyó túloldalára, szerb területen kell áthaladniuk, majd a Duna fölötti hídnál kialakított szerb-horvát határállomáson átlépve léphetnek be Horvátországba.

Jankovics elmondta, hogy az egykor 96 tanyából álló, több mint félezer lelket számláló területet két alkalommal is árvíz sújtotta, s ennek következtében jelentősen megfogyatkozott a lakossága. Utoljára 1965-ben árasztották el a területet a Duna vizével, hogy megkíméljék Mohácsot. Ezt követően sokan nem építették újjá a házukat.

Jelenleg néhány család, mintegy 15 ember él a 900 hektárnyi területen. Habár horvát állampolgárok, csak útlevéllel jöhetnek át Horvátországba - hangsúlyozta a képviselő. Hozzátette, számos más probléma is nehezíti e magyarok  mindennapjait, például az, hogy már 20 éve nem jön ki értünk a mentő, nem hozzák át a postát, orvoshoz is Horvátországba kell járniuk, mert ott érvényes a betegbiztosításunk. Megélhetésük is folyamatosan veszélyben forog, hiszen mindannyian földműveléssel foglalkoznak, de termékeiket nem tudják eladni Horvátországban, mert nem vihetik át a határon, így állami támogatásokat sem igényelhetnek. A fiatalok beköltöztek a közeli Bezdánba és Zombor városába, már csak az idősek maradtak ott - tette hozzá a képviselő.

A területet számos horvát politikus, megyei és járási képviselő is meglátogatta az elmúlt évek során, de nem történt előrelépés az ott élők ügyében. Jankovics Róbert csütörtökön a parlamentben is feltette a kérdést, mit lehetne tenni ezeknek az embereknek az érdekében. Marija Pejcinovic Buric külügyminiszter azt mondta: tud a problémáról. Jelezte, hogy kezdeményezni fogja egy új bizottság felállítását, amely tárgyalásokba kezd majd a szerb féllel az ügy rendezése érdekében.

Szerbiával 241 kilométer hosszú határa van Horvátországnak. Míg Zágráb a kataszteri alapon való rendezést szeretné a szerb-horvát határ esetében, addig Belgrád a Duna vonalán húzná meg végleges határt (a Duna medre némileg megváltozott az elmúlt néhány évtizedben). A Duna vonalának 50 kilométeres szakszán Kengyiján kívül, Karapandzsa és két sziget, Sarengrad Ada, Vukovár Ada, valamint egyes Apatinhoz, Zomborhoz és Palánka községekhez tartozó területek is vitatottak: a Duna szerb oldalán tízezer, horvát oldalán ezer hektárnyi földterület. Horvátország és Szerbia még 2002-ben létrehozott egy nemzetközi diplomáciai bizottságot a határvita rendezésére, amely összesen kilenc alkalommal ülésezett, viszont 2011 óta egyszer sem ült össze.

Szerző
2017.11.09 21:37

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/