Orbánéknak üzentek? - Washington ellentart a fideszes nyomásnak

Publikálás dátuma
2017.11.11 06:00

Fotó: /
Az Egyesült Államok diplomáciai gyakorlatában példa nélküli, hogy egy fejlettnek számító európai országban, amely ráadásul az EU és a NATO tagja, állami forrásból támogassanak a helyi kormánytól független sajtótermékeket.

Világos jelzés: az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma aggódik a magyar sajtószabadság miatt – így kommentálta lapunknak Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, hogy az amerikai kormány demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó hivatala 200 millió forintos pályázatot írt ki a független vidéki sajtó megerősítésére Magyarországon.

Az Egyesült Államok diplomáciai gyakorlatában példa nélküli, hogy egy fejlettnek számító európai országban, amely ráadásul az EU és a NATO tagja, állami forrásból támogassanak a helyi kormánytól független sajtótermékeket. A lépés azonban nem váratlan: sok egyéb kritikus megnyilvánulás mellett 2011-es budapesti látogatása során Hillary Clinton külügyminiszter állt ki az akkor megszűnéstől fenyegetett Klubrádió, és általában a magyar sajtószabadság védelmében. 2012 márciusában az USA rendszerváltás-kori budapesti nagykövete, az azóta elhunyt Mark Palmer, illetve Charles Gati és Haraszti Miklós írt közös cikket írt a Washington Postban, amelyben a Szabad Európa Rádió 1993-ban beszüntetett magyar adásának újraindítását javasolták.

Az amerikai diplomácia egy éve támogatásáról biztosította a bezárt Népszabadság szerkesztőségét, néhány hete pedig a budapesti nagykövetséget ügyvivőként vezető David Kostelancik tartott beszédet az Magyar Újságírók Országos Szövetségében. Ebben azt mondta, hogy „a kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést és a befolyást a médiapiac felett, anélkül, hogy a monopóliumok létrejöttét megakadályozni hivatott szabályozó testület kifogást emelt volna ez ellen. A közelmúltban a kormányzatot támogató személyekhez kötődő vállalatok megszerezték az ellenőrzést az utolsó, még megmaradt független megyei lapok felett… Azok az újságírók, akik ezeknél a médiumoknál dolgoznak vagy dolgoztak, úgy tájékoztatták a követséget, hogy az új tulajdonosok diktálta szerkesztőségi irányvonalat kell követniük, és nem lehet kormánykritikus cikkeket megjelentetniük.”

A most kiírt pályázat végképp szertefoszlatja a magyar kormány és sajtója állításait, miszerint Washingtonban csak az utóvédharcot folytató „liberális” diplomaták bírálják Orbánék politikáját. Egy ilyen lépéshez nem csak a külügyi tárca legfelső vezetése, de a Fehér Ház hozzájárulása is kell. Az pedig már teljesen ismeretlen terepre vezetne, ha a magyar kormány megpróbálná megakadályozni a pályázat lebonyolítását vagy az azon nyertes médium tevékenységét. Kostelancik beszéde után a külügyi tárca tiltakozása jeleként bekérette az ügyvivőt, most egyelőre csak a kormányzati támogatásból fenntartott pestisracok.hu internetes lap demokráciaexportra panaszkodó cikkéből lehet következtetni a hivatalos helyek negatív reakciójára. Főleg, hogy Szijjártó Péter tárcája a 444 kérdésére csak annyit válaszolt:„szokatlan lépés, tanulmányozzuk a szándékot és a célt, egyelőre nem kívánjuk kommentálni.”

A magyar sajtónak szüksége van erre a támogatásra, azzal együtt, hogy hosszútávon nem ez a megoldás – hangsúlyozta Szent-Iványi István, hozzátéve: nem is lenne szerencsés, ha hazánkban más országok által fenntartott újságok működnének.

Az amerikai kormány határozott, éles hangú üzenetet küldött a magyar kabinetnek – vélekedett a Népszavának Polyák Gábor is. A médiajogász szerint Amerika vélhetően stratégiai okokból nem akarja, hogy a magyar médiarendszer tovább gyengüljön, sérülékenyebbé váljon. Egy centralizált médiarendszer ugyanis – mint a miénk – kitett az orosz befolyásnak, könnyű széles körben eljuttatni a putyini üzeneteket – vélekedett a szakértő. Polyák a pályázatról elmondta, hogy nyílt kiírás, tehát „tisztességesebben lehet ehhez a pénzhez hozzájutni, mint az állami reklámokhoz.”

Bár az amerikai pályázati pénzt csak a jövő évi választások után, májustól kezdik oda ítélni, rugalmasan egy vagy több médiumnak, azt nem lehet tudni, példastatuáló lesz-e a kezdeményezés más országok, esetleg multinacionális cégek részéről, mint ahogyan egyelőre az is bizonytalan, hogy a hajdani Szabad Európa Rádió valamilyen formában történő újraindítása ismét napirendre kerül-e.

Léthatáron
A megszűnés határán mozog, vagy már be is dőlt a vidéki független sajtóorgánumok – zömmel hírportálok – jó része. Számukra az USA-ból érkező pénzügyi támogatás valóban életmentő lehet, egyeseket pedig egyenes a halálból hozhat vissza. A közkedvelt, s a helyi hatalmasságok visszaéléseit rendre feltáró debreceni vagy.hu szeptember közepe óta nem frissül, a pénzhiány miatt ekkor függesztette fel munkáját a szerkesztőség, az utolsó főszerkesztő jelenleg Hollandiában, raktárosként dolgozik. Porcsin Zsolt a weblap alapítója a Népszavának elmondta: a hatalom folyamatosan véreztette ki az orgánumot, például úgy, hogy a helyi vállalkozások az önkormányzat bosszújától tartva nem mertek hirdetni az egyébként magas olvasottságú portálon.
A vagy.hu-nak féltucat olyan állandó szerzője volt, aki hetente legalább két írást publikált, de honoráriumot jellemzően nem tudtak fizetni nekik, mindannyian más munkából teremtették elő a megélhetésükhöz szükséges pénzt. Nem sokkal jobb a helyzet a Szabad Pécsnél, amelyet októberben a sajtószabadságért folytatott küzdelméért pár hete Népszabadság-díjjal tüntetett ki a megszüntetett lap szerkesztősége. Úgy tudjuk, a pécsiek országos hálótatot akartak létrehozni, hogy valamennyi nagyvárosban teret adjanak a nyilvánosságnak, s ne csak a kormányszócsővé avanzsált helyi médiumokból tájékozódjanak az emberek, ám végül - szintén megtorlástól, és üzletei ellehetetlenítésétől tartva - kifarolt mögülük a lehetséges befektetőjük. - D. J.


Az EU is támogatja a független újságírást

Az Európai Unió 7,5 millió euróval járul hozzá a Nyugat-Balkán térségében olyan új kezdeményezések létrejöttéhez, amelyek támogatják a független újságírást, illetve előmozdítják a regionális együttműködést a közszolgálati médiumok között - közölte az Európai Bizottság. A médiaszabadság egyike az uniós integráció feltételét jelentő politikai kritériumoknak, amelyeket az Európai Unióba belépni kívánó országok mindegyikének teljesítenie kell. A független média támogatása céljából az uniós bizottság - együttműködve a Demokráciáért Európai Alapítvánnyal - pénzügyi támogatási rendszert is életbe léptet új, független médiavállalkozások és kisléptékű kezdeményezések létrejöttének támogatása céljából.

Szerző
2017.11.11 06:00

Pénzt ígért a magyar sajtónak az amerikai külügy, de most mégsem ad

Publikálás dátuma
2018.07.22 20:42

Fotó: /
Még tavaly novemberben írták ki a pályázatot, hogy 700 ezer dollárral támogassák a vidéki, objektív sajtót. Mostanra arra jutottak: inkább „más megközelítést alkalmaznak”.
Semmi sem került le a napirendről, a benyújtott pályázatok alapos vizsgálatát követően azonban az amerikai külügyminisztérium úgy döntött, más megközelítést alkalmaz – nyilatkozta a budapesti amerikai nagykövetség sajtóattaséja, Richard Damstra a Nyomtass te is! hetilapnak, amikor a korábban meghirdetett, a szabad vidéki sajtót támogató pályázatról érdeklődtek. Az Index emlékeztetett rá, hogy az „Objektív média támogatása Magyarországon” címmel kiírt 700 ezer dolláros, mintegy 190 millió forintos amerikai külügyminisztériumi pályázat eredményét már rég ki kellett volna hirdetni. Ez az a pályázat, amelynek hírére a magyar külügy tavaly bekérette David Kostelancik ideiglenes nagykövetségi ügyvivőt. Nemrég a Népszava is foglalkozott a témával, kérdésünkre akkor a nagykövetség úgy reagált, hogy egyelőre nincs további közlendője. Korábban, május végén azt a választ kaptuk, hogy a washingtoni külügyminisztériumban folyik a pályázatok értékelése, támogatás odaítéléséről szóló döntés még nem született. Az Index amerikai forrásból úgy tudja, vannak olyan tervek, hogy a 700 ezer dollárt – amit egyes tisztségviselők a külügyi vezetés támogatása nélkül szántak magyar, vidéki sajtóra – valamiféle régiós projekteket támogató alapba csatornáznák át, és azon keresztül egy fokkal indirektebb módon Magyarországra is juthatna a pénzből. Döntés még nincs. A Nyomtass te is!-nek az amerikai sajtóattasé azt mondta: „Folytatjuk a hatékony megoldások felkutatását olyan magánszemélyek és szervezetek támogatására, akik plurális médiakörnyezetet szeretnének Magyarországon és a tágabb régióban. Semmi sem került le a napirendről”.
Témák
médiaUSA
2018.07.22 20:42

Trump embere elismerte: az oroszoknak dolgozott – az elnök nekiment az FBI-nak

Publikálás dátuma
2018.07.22 20:16
Page egy korábbi, 2016-os előadáson, Moszkvában
Fotó: Sputnik/ GRIGORIY SISOEV
Ismét nekirontott az amerikai elnök saját hazája Szövetségi Nyomozó Irodájának és az igazságügyi tárcának, ezúttal korábbi kampányemberének megfigyelése miatt. Csakhogy a tanácsadó nyilvánosan elismerte, hogy informálisan az orosz kormánynak dolgozott.
Carter Page, Donald Trump amerikai elnök egyik korábbi külpolitikai tanácsadója a CNN-nek elismerte, hogy korábban informális tanácsadója volt az orosz kormánynak. Page egy nappal azután nyilatkozott, hogy a The New York Times, majd az FBI is dokumentumokat hozott nyilvánosságra a lehallgatásáról és megfigyeléséről. Az FBI azért kért engedélyt Page lehallgatására, mert felmerült a gyanú, hogy a férfi együttműködik az orosz kormánnyal, Moszkva őt szemelte ki az együttműködésre.   Page korábban cáfolta, hogy orosz ügynök lett volna, ezt a vasárnapi interjújában is megismételte, de azt elismerte: „talán lehettek laza beszélgetések” orosz tisztségviselőkkel az Oroszország elleni szankciókról, és „ezt valakik mellékesen felhozhatták”. Viccnek nevezte az ügynökvádakat, és szerinte „nevetséges lejárató kampány” folyik ellene. Állítólag soha nem hallott az oroszoktól Hillary Clinton volt demokrata párti elnökjelöltre nézve kompromittáló információkat. Donald Trump szerint a Page megfigyelésével kapcsolatos dokumentumok „kevés kétséget hagynak aziránt”, hogy a titkosszolgálatok félrevezették a megfigyelést engedélyező bíróságokat. Page-et annak a vizsgálatnak a keretében vonták megfigyelés alá, amely annak kiderítésére irányult, összejátszott-e Trump munkatársa az oroszokkal a 2016-os amerikai elnökválasztás előtt annak érdekében, hogy elősegítsék a republikánus elnökjelölt győzelmét Hillary Clinton ellen. A megfigyelés engedélyezését kérő FBI annak a feltételezésének adott hangot, hogy Page az orosz kormánnyal konspirál, és hogy beszervezési célszemély volt Moszkva szemében. Trump Twitter-üzenete szerint ezzel a „boszorkányüldözéssel” félrevezették a bíróságot. Adam Schiff kaliforniai demokrata képviselő azonban, aki az ellenzéki párt rangidős tagja a Képviselőház hírszerzési bizottságában, úgy nyilatkozott: az FBI részletesen alátámasztotta azon aggodalmát, hogy Carter Page külföldi hatalom ügynökeként tevékenykedhet. A megfigyelési kérelmet, illetve a meghosszabbításra irányuló kérelmeket – jegyezte meg Schiff – négy olyan bíró hagyta jóvá, akiket három különböző republikánus elnök nevezett ki. Marco Rubio floridai republikánus szenátor is az elnöktől eltérően foglalt állást: szerinte a Szövetségi Nyomozó Iroda nem a Trump-kampánystáb ellen kémkedett, hanem azzal kellett foglalkoznia, hogy volt valaki, aki állandóan az orosz kapcsolataival hencegett.    A New Jersey állambeli Berkeley Heights golfüdülőhelyről világgá röpített Twitter-bejegyzésében az elnök a Carter Page-dzsel kapcsolatos állásfoglalás mellett azt is hangoztatta, hogy „nagyszerű” megbeszélést folytatott a múlt hétfőn Helsinkiben Vlagyimir Putyin orosz államfővel, és ezt most az álhírgyártó média teljes erővel igyekszik ócsárolni.     
Szerző
2018.07.22 20:16
Frissítve: 2018.07.22 20:18