Fényévekre van egymástól London és Brüsszel

Publikálás dátuma
2017.11.11 06:32
FOTÓ: AFP/ DANIEL LEAL-OLIVAS
Fotó: /
A brit kormány törvényben kívánja rögzíteni az ország Európai Unióból való kilépésének pontos dátumát. A legfontosabb kérdésben azonban továbbra sem sikerült megállapodni a feleknek.

A Brexit 2019. március 29-én, londoni idő szerint 23 órakor történik majd meg. Az időpontot a már meglévő kilépési jogszabályban fektetik le – közölte a brit Brexit-ügyi miniszter, David Davis.

Előzőleg több brit képviselő is kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a brit jogrendszerben még nem rögzítették, mikor következzék be a Brexit. Ennek hivatalosan két évvel azt követően kell megtörténnie, hogy Theresa May brit kormányfő bejelentette a kilépési folyamat megkezdését. A britek tavaly júniusban szavaztak az EU-ból való távozásra.

Csütörtökön, Brüsszelben kezdődött meg a Brexit-tárgyalások hatodik fordulója London és Brüsszel között. A korábbiakkal szemben a megbeszélések ezúttal nem két, hanem négy napig tartanak. Az egyik legfontosabb kérdésben továbbra sem sikerült megállapodásra jutni: mekkora „lelépési összeget” fizessen London az EU kasszájába. Brüsszel követelései és London felajánlásai egyelőre fényévekre vannak egymástól. Szakértők szerint 60-100 milliárd lenne a korrekt összeg a britek részéről. A másik fontos kérdés a Nagy-Britanniában dolgozó uniós állampolgárok helyzete, továbbá a brit-északír, illetve a brit-ír határ kérdése.

A megállapodást az is nehezíti, hogy Theresa May helyzete meglehetősen ingatag. Kormánya tekintélyét ráadásul sorozatos botrányok tépázzák meg. Szerdán távozni kényszerült Priti Patel fejlesztési miniszter, aki több alkalommal találkozott izraeli lobbistákkal, illetve nyári szabadsága során izraeli vezetőkkel, köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel is, csak éppen erről nem értesítette a miniszterelnököt, de a külügyminisztert és Nagy-Britannia tel-avivi nagykövetégét sem. Nem éppen kiforrott diplomáciai képességeiről tett tanúbizonyságot akkor sem, amikor ellátogatott egy az Izrael által megszállt Golán-fennsíkon található tábori kórházba, ahol a brit kormány pénzügyi támogatását helyezte kilátásba. Ez már csak azért sem volt kifejezetten ügyes húzás részéről, mert hazája mindmáig nem ismerte el a fennsík 1967-es Izrael általi megszállását. Néhány nappal korábban Michael Fallon védelmi miniszternek kellett távoznia a kabinetből egy szexuális zaklatással kapcsolatos ügy miatt.

Az EU-nál nem zárják ki, hogy már az év végéig összeomlik May kabinetje, ami a Brexittel kapcsolatos tárgyalásokat is befolyásolná. Így az idő előtti választásra és arra is van esély, hogy a következő kormány vezető ereje a Munkáspárt lesz, amely nem sietné el annyira a kilépést – írja a Business Insider.

Kati keretes anyaga jön ide

A brit kormánynak két héten belül világosan meg kell mondania, hogy az EU-ból való kilépése miatt milyen pénzügyi kötelezettségeket hajlandó teljesíteni, másként elúszik annak a lehetősége, hogy decemberben megkezdődjenek a tárgyalások az unió és a szigetország kapcsolatainak a jövőjéről – derült ki a Brexitről szóló megbeszélés-sorozat hatodik brüsszeli fordulója után. Az egyeztetéseken ezúttal sem sikerült áttörést elérni, csupán némi haladásról számoltak be a tárgyalóküldöttségek vezetői. David Davis brit kilépés-ügyi miniszter a tárgyalásokat lezáró sajtóértekezleten határozottan kijelentette: az Egyesült Királyság nem fogja elfogadni, hogy fizikai határt létesítsenek az ír-északír határon. Az Európai Bizottság szerint viszont a jelenlegi helyzet úgy őrizhető meg, ha Észak-Írország továbbra is tagja marad az egységes piacnak és a vámuniónak. „Tiszteletben tartjuk, hogy az Európai Unió biztosítani akarja a belső piaci jogrendet, de ez nem történhet meg az Egyesült Királyság alkotmányos és gazdasági integritásának a rovására” – fejtette ki Davis. Halmai Katalin, Brüsszel

2017.11.11 06:32

Már saját párttársai is támadják a keménykedő Seehofert

Publikálás dátuma
2018.07.16 08:30

Fotó: DPA/ JENS BUTTNER
A menekültügyben szigort pártoló belügyminisztert népszerűsége már csak 37 százalékos. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartaná, ha tárcavezető maradna.
Mind többen bírálják saját pártján belül is Horst Seehofert. Az ellenzék, illetve a szociáldemokrata SPD bírálatai után a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) több tagja is éles bírálatokkal illette a párt elnökét, szövetségi belügyminisztert a menekültkérdésben elfoglalt radikális álláspontja miatt. „Fellépése sokakat megdöbbent és elidegenít” – jelentette ki a CSU előző elnöke, Erwin Huber bajor tartományi képviselő a Spiegel beszámolója szerint. Kezdetben a bajor párton belül teljes egészében támogatták Seehofer menekültpolitikáját, a helyzet azonban mostanra jelentősen megváltozott. Sokan kérdezték tőle, hogy fellépésével régi párbéli riválisának, a nála is radikálisabbnak tartott Markus Söder bajor miniszterelnöknek akart-e ártani az októberben esedékes bajor tartományi választás közeledtével. Mintha ezzel is némiképp igyekeztek volna enyhíteni Seehofer felelősségén. A Spiegel beszámolója szerint a párt tagságában is növekvő ellenállással tapasztalható a vezetés politikájával szemben. Ezt jelzi, hogy mind többen – már 1200-an – csatlakoznak a „Közép Uniója” nevű CSU-csoportosuláshoz, amely a CSU liberális szárnyának tekinthető. Alapítója, Stephan Bloch a Spiegelnek azt mondta, súlyos hiba a menekülteket bűnbaknak beállítani azokért a történésekért, amelyek a társadalomban mennek végbe. Bloch egyúttal bocsánatkérést követelt Seehofertől, amiért lelkesen közölte, hogy 69. születésnapján ugyanennyi afgán menedékkérőt utasítottak ki Németországból. „Ez jóval magasabb szám annál, mint amit eddig megszokhattunk” – büszkélkedett a keresztényszociálisok elnöke. Ez a kijelentés azért kavart nagy vihart Németországban, mert egyikünk öngyilkos lett, ezután az ellenzék élesen támadta a szövetségi belügyminisztert.  Az egykori német munkaügyi miniszter, Norbert Blüm (CDU) a Süddeutsche Zeitungban írt kommentárjában úgy vélte, a CSU-nál egyre inkább háttérbe szorulnak a keresztény értékek. „Riasztó az az érzéketlen hang, ami a CSU-nál a menekültkérdést jellemzi” – fejtette ki.  Seehofer népszerűsége már csak 37 százalékos a teljes lakosság körében – derült ki a ZDF által közzétett adatokból. A megkérdezettek 57 százaléka kifejezetten rossznak tartja, ha belügyi tárcavezető maradna.  
2018.07.16 08:30
Frissítve: 2018.07.16 08:30

Válogatás nélkül bünteti az iráni atomalku megtartóit Washington

Publikálás dátuma
2018.07.16 07:21
Donald Trump az Irán elleni szankciókról szóló, frissen aláírt dokumentummal, 2018. május 8.
Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Nem tesznek kivételt az európai vállalatokkal sem. Augusztus 6-án lépnek érvénybe a szankciók.
Washington nem tesz kivételt az európai vállalatokkal az Irán ellen hozott szankciók ügyében - fogalmazott Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az Európai Unió kérésére írt, és vasárnap az NBC televízió által nyilvánosságra hozott válaszlevelében, számol be az MTI.
Az EU képviselői korábban arra kérték az Egyesült Államokat, hogy mentesítse az európai vállalatokat az Iránra és valamennyi, Iránnal gazdasági kapcsolatokat ápoló vállalatra kirótt szankciók alól. Az unió ugyanis attól tart, hogy az Iránnal meglévő, több milliárd dolláros kereskedelme az amerikai szankciók betartása miatt semmivé foszlik.
Az Egyesült Államok a maximális nyomást kívánja kifejteni Iránra
- érvelt Pompeo. Csakis abban az esetben tesznek kivételt, ha az az amerikai nemzetbiztonsági érdekek javára válik, olvasható a levélben, amelyet Steve Mnuchin pénzügyminiszter is aláírt. A két tárcavezető leszögezte: az Egyesült Államok "nincs abban a helyzetben, hogy kivételt tegyen e politika alól, leszámítva néhány nagyon különleges körülményt".
Az Irán elleni újabb, nagyon szigorú szankciókat Donald Trump amerikai elnök májusban hozta, miután egyoldalúan felmondta az Iránnal kötött többhatalmi atomalkut. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország azonban már akkor bejelentette: továbbra is tiszteletben tartja a Teheránnal kötött megállapodást, és vállalataik a szankciós fenyegetések ellenére sem szakítják meg iráni üzleti kapcsolataikat.
Az új, és az iráni üzleteik miatt az európai vállalatokat is érintő szankciók augusztus 6-án lépnek életbe
2018.07.16 07:21