Fejtörést okoznak a hazatérő terroristák

Publikálás dátuma
2017.11.11 06:33

Fotó: /
Az Iszlám Állam (IS) soraiban szolgáló honfitársak jövője foglalkoztatja Moszkvát. Szakértők szerint több ezren lehetnek, s egyelőre kérdéses, hogy mi lesz velük, ha visszajönnek.

Oroszország áll az első helyen azon államok sorában, amelyeknek a polgárai Szíriában és Irakban csatlakoztak az Iszlám Államhoz terroristákhoz – számolt be róla a Kommerszant című lap, amely az amerikai Soufan Group tanácsadó társaság és a The Global Strategy Network nemzetközi szakértői társulás közös jelentését ismertette. Noha érthető okokból pontos számmal nem rendelkeznek, a különböző forrásokból összegyűjtött adatok összevetéséből reálisnak tűnő felmérés született. E szerint 2016 márciusában 3417-re becsülték az IS soraiban harcoló orosz állampolgárok számát, nem hivatalos biztonsági forrásokból származó adatok szerint azonban 2017 nyarára ez a szám már meghaladta az ötezret.

Akad azonban olyan orosz forrás is – nem is egy –, amely tízezerre teszi azok számát, akik Oroszországból és a volt szovjet tagállamokból utaztak a terroristákhoz. A Soufan Group szerint az „exportáló” országok között a második Szaúd-Arábia (3244 harcos), a harmadik Jordánia (3000), a negyedik Tunézia (2926), az ötödik pedig Franciaország (1910).

Az amerikai társaság szerint a „kalifátus” kikiáltása előtt és után összesen 40 ezer ember érkezett Szíriába és Irakba 110 országból. Az orosz védelmi miniszterhelyettes tavaly októberi jelentése szerint 2700 orosz terroristával végeztek azok közül, akik Szíriában harcoltak.

Harminchárom ország 5600 állampolgára már hazatért, nem kis fejtörést okozva a különböző titkosszolgálatoknak. A Soufan Group úgy tudja, hogy Oroszországba 400, Szaúd-Arábiába 760, Jordániába 250, Tunéziába 800, Franciaországba pedig 271 harcos tért vissza. Érdemes megjegyezni, hogy ezek a számok nem teljesek, és nem is mindig frissek. Az orosz adatok például a 2016 márciusi állapotra vonatkoznak.

Akadnak olyan harcosok, akik Moszkva segítségét kérik a hazatéréshez. Több mint száz orosz nő fordult Tatjana Moszkalkova emberi jogi megbízotthoz, hogy legyen segítségükre az Irakból és Szíriából való hazatéréshez. Ramzan Kadirov csecsen elnök pedig arról számolt be, hogy 15 oroszt sikerült kimenekíteniük a legveszélyesebb szíriai övezetből, köztük több gyereket és nőt. A szerepük és a felelősségük kérdéses, ahogy az is, hogy milyen utat választanak, választhatnak a hazatérők: az Iszlám Állam teljes szétverése után a megsemmisülés elől menekülnek vagy hazatérve ott folytatják, ahol abbahagyták? Mint Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő megállapította, a terrorszervezet összeomlása után sem szűnik meg a terrorveszély. Az al-Kaida is aktív, pedig soha nem uralt hivatalosan kiterjedt területeteket, és valószínűleg az Iszlám Állam is így folytatja majd.

A Kommerszant diplomáciai forrásokra hivatkozó legfrissebb értesülése szerint az orosz hatóságok most mérlegelik a Szíriában tartózkodó orosz katonai erő csökkentésének a lehetőségét. Az bizonyosnak tűnik, hogy a katonai rendőrség, a katonai tanácsadók, és az orosz támaszpontok védelmét szolgáló kontingens marad. Mivel az orosz védelmi minisztérium szerint Bassár el-Aszad elnök kormánycsapatai már az ország 95 százalékát ellenőrzésük alatt tartják és a végső csapáshoz nem szükséges nagyarányú orosz támogatás, csökkenthetik a felhalmozott technikai arzenált Szíriában.

Eddig néhány tucat harci repülőgép, valamint Ka és Mi típusú helikopterek álltak szolgálatban. A stratégiai és technológiai elemző központ szakértője valószínűnek tartja, hogy elsősorban a legértékesebb harci technikát vonják ki Szíriából, és a régebbi típusokat hagyják ott. Ugyanakkor nem szükséges a helyszínen tartózkodni a katonai akció végrehajtásához. Kalibr típusú manőverező robotrepülőgépekkel mértek például csapást a napokban a szíriai terroristák állásaira a Velikij Novgorod orosz tengeralattjáróról. Hivatalos adatok szerint több mint 90 ezer orosz légi bevetést, s több mint 90 ezer támadást hajtottak végre a polgárháború alatt.

2017.11.11 06:33

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/