Szerbia nem akar választani

Publikálás dátuma
2017.11.11 06:36
Ivica Dacic: Szerbia szeretné megőrizni a Nyugat, Oroszország és Kína közti „finom egyensúlyozást”
Fotó: /
Újra az előrehozott választások gondolatával kacérkodik Aleksandr Vucic szerb államfő. Hogy ezúttal miért lenne érdeke a kormányzó Szerb Haladó Pártnak az idő előtti voksolás, azt egyelőre nem indokolták.  

Szerbia 2014 januárjában kezdte el az uniós csatlakozási tárgyalásokat, akkor még a jelenlegi külügyminiszter, a szocialista Ivica Dacic volt a miniszterelnök. Márciusban már előrehozott választást rendeztek, Vucic haladói nyomására, mert a belpolitikai helyzet nekik kedvezett. A miniszterelnökséget Vucic vette át, aki meglepetésre 2016 áprilisában újabb idő előtti voksolást írt ki. Lépését azzal indokolta, hogy újabb, megerősített mandátumot szeretne az uniós csatlakozás megkövetelte reformintézkedések véghezviteléhez. Számításai nem váltak be, pártja megnyerte ugyan a választást, de kevesebb mandátumot kapott, mint 2014-ben. Vucic idén áprilisban államfő lett, de valójában mindmáig ő a tényleges miniszterelnök is.

A pillanatnyi szerbiai erőviszonyok még mindig a haladóknak kedveznek, ám nem biztos, hogy politikailag „kifizetődő” évente urnákhoz hívni a választókat. Főképp kézzelfogható indok nélkül. Szerbia csatlakozási folyamata – bár a bővítésnek nem kedvező európai hangulatban – folytatódik, az év végéig újabb három vagy négy új fejezetet nyithat meg Belgrád.

A tényleges csatlakozásnak időpontja sincs még, a folyamatot pedig továbbra is hátráltatja a szerb-koszovói viszonyban fennmaradt feszültség illetve Belgrád orosz politikája. Vucic pénteken egy rendezvényen közölte, december közepén hivatalos oroszországi látogatást tesz, melynek során Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyal majd. Néhány napja Ivica Dacic külügyminiszter egy, a Reutersnek adott interjúban szögezte le, hogy Szerbia szeretné megőrizni a Nyugat, Oroszország és Kína közötti „finom egyensúlyozást”. Azt is egyértelművé tette, hogy a szerb diplomácia nem kíván változtatni Koszovó-álláspontján. „Ha a spanyolok harcolhatnak Katalóniáért, nekünk is lehet Koszovóért", fogalmazott Dacic.

Belgrád már több uniós és főképp amerikai figyelmeztetést kapott a hagyományosan szoros szerb-orosz együttműködés fenntartása miatt. Legutóbb Hoyt Brian Yee amerikai tisztségviselő jelentette ki Belgrádban, hogy Szerbia nem ülhet meg két lovat egyszerre, emlékeztetett a Reuters. Az amerikai diplomata szavai heves reakciókat váltottak ki a szerb fővárosban, november 4-én pedig Putyin Barátság Érdemrenddel tüntette ki Tomislav Nikolic volt szerb államfőt, aki jelenleg az Oroszországgal és Kínával való együttműködést koordináló nemzeti tanács elnöki tisztségét tölti be.

Vucicnak sincs ellenzéke
Az Aleksandar Vucic vezette jobboldali néppárt, az SNS uralja a szerb politikai mezőnyt. A napokban ismertetett felmérés szerint, ha most rendeznék meg az előrehozott választásokat, az SNS a voksok 52,9, a Szerbiai Szocialista Párt a 9,1, a Szabad Polgárok Mozgalma a 7,2, a Demokrata Párt pedig a 6,7 százalékát, szerezné meg. A parlamentbe most csak négy párt jutna be, ami viszont kedvezne a nagyobb erőknek. Jelenleg a belgrádi parlamentben hét párt között oszlanak el a mandátumok. 2016-ban Vucic SNS-e 49,2 százalékot szerzett.
A megkérdezettek 51 százaléka szerint Vucic képviseli leginkább az európai értékeket, és ő járul hozzá leginkább a Szerbia és Oroszország közötti jó kapcsolatok fejlődéséhez is. A szavazók többségének mindkettő fontos.  



Szerző
2017.11.11 06:36

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50

Marx és Engels hűlt helyére költöztetik Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:24

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra, jelentette be Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint új helyén az alkotóval folytatott egyeztetés és a szükséges engedélyek beszerzése után állíthatják fel a mártír-miniszterelnök szobrát.
A vértanúk tere, ahol most Nagy Imre szobra áll, várhatóan 2019 végére újul meg, és gyalogosoké lesz. Wachsler álláspontja szerint - az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében - a Vértanúk tere rehabilitációja során "a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani". Ennek megfelelően az 1936-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.
Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak. A szobor "helyben tartásáért" a DK indított akciót, petícióját eddig közel 40 ezren írták alá, azt követelve, a magyarok szabadságakaratára emlékeztető szobrot ne vigyék sehova.
A Jászai Mari téren korábban Marx és Engels szobra állt, a kommunista duót 1992-ben bontották el
2018.07.18 18:24
Frissítve: 2018.07.18 18:24