Egész olcsón ünnepelték eddig a reformációt

Publikálás dátuma
2017.11.13 06:01
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Ahhoz képest, hogy a kormány milyen bőkezűen szórja az adófizetők pénzét a miniszterelnök kedvteléseire, nem is olyan sok a reformáció jubileumára adott két és fél milliárd forintos állami támogatás. A valóságban azért ennél több közpénz ment el.

A reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából meghirdetett 2017-es emlékév elvileg december 31-ig tart, de a csúcseseményen – a Papp László Budapest Sportarénában tartott központi ünnepségen – már túl vagyunk. Orbán Viktor ezen a rendezvényen tette emlékezetes kijelentését, miszerint nem a véletlen műve, hanem az isteni gondviselés megnyilvánulása, hogy fideszes (hitvalló keresztény) kormánya van Magyarországnak.

Az emlékév előkészületei jóval 2017 előtt megkezdődtek. A hivatalos adatok szerint a kormány 2015-ben 420 millió forinttal, 2016-ban 530 millió forinttal, idén pedig több mint egymilliárd forinttal támogatta az emlékévhez kötődő (határokon átnyúló) programokat. Ezt az összeget nyáron 470 millió forinttal kiegészítették, így jön ki a nagyjából két és fél milliárd forint.

Összevetésül: a kormány nemrég döntött arról, hogy 2020-ig 9,7 milliárd forintot szán a katolikus premontrei rend alapításának 900-ik évfordulójához kapcsolódó fejlesztésekre.

A „reformáció jubileumának méltó megünneplésére” Reformáció Emlékbizottság alakult. A munka összehangolását – miniszteri biztosként – Hafenscher Károly evangélikus lelkész, az evangélikus egyház zsinatának lelkészi elnöke végezte. Hafenscher lapunknak elmondta, hogy a civil szervezeteknek és egyházaknak meghirdetett különféle pályázatok kiírásakor a puritán elveket is szerették volna érvényesíteni. A nagy költségvetéssel megvalósítható programok helyett jellemzően inkább vetélkedőket, kutatásokat, könyvek megjelentetését támogatták, vagy olyan rendezvények megszervezését, amelyek a helyi közösséget erősítették.

A reformátusokon és az evangélikusokon kívül az emlékbizottság a baptisták, metodisták, pünkösdisták, unitáriusok egyházával is együttműködött. A miniszteri biztos közlése szerint sok program költségét az egyházak – részben vagy egészben – saját költségvetésükből fedezték.

A jubileum alkalmából több településen szobrokat, emlékműveket avattak. A Budai Vár területén 60 millió forintból kialakított emlékforrástól eltekintve ezeket nem az emlékbizottság keretéből, hanem általában adakozásból és önkormányzati forrásokból (tehát szintén közpénzből) fizették. Hafenscher Károly kérdésünkre elmondta, hogy például a XVI. kerületben létrehozott – közel 340 millió forintba kerülő – „reformátorok tere” az önkormányzat és a Magyar Nemzeti Bank támogatásából valósult meg.

2017.11.13 06:01

Kívül a skatulyákon

Publikálás dátuma
2018.07.17 10:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Sam Havadtoy egyedülálló sakkjátszmára csábítja a látogatót alkotásaival. A művész Disney-figurái és színes ajtói segítenek eligazodni az életműben.
Magát festőnek nevezi, de végletekig sarkított csipkefetisizmusa a csak festő, vagy csak szobrász kategóriáit messze felülmúlja – kezdte dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója Sam Havadtoy Huszárlépésben című kiállításán, amely az alkotó New York-ban eltöltött éveit állítja középpontba. A magyar származású, londoni születésű Havadtoy 1972-ben érkezett az amerikai nagyvárosba, s belsőépítészként kezdett ott dolgozni. Ebben az időszakban a város meghatározó művészeivel alakított ki kapcsolatot munkái révén, s ekkor ismerkedett meg többek közt Andy Warhollal, Keith Haringgel és Yoko Onóval. A tárlat ezen együttműködéseknek eredményeit, és Havadtoy egy-egy későbbi munkáját is bemutatja, remekül reflektálva a művész alkotói felfogásának, elképzeléseinek ívére. Havadtoy Yoko Onóval való kapcsolata meghatározó volt művészi pályája alakulásában is, jellegzetes hófehér sakktáblái, és ahhoz fűződő alkotásai ennek lenyomatai. „Az összes kondoleáló üzenet és ajándék közül, mely John Lennon halála után a Dakota házba érkezett, kevés volt furcsább és meghatóbb, mint az a kézzel készített, 5x5 cm-es bőr sakktábla, melyet a sakkvilágbajnok Bobby Fischer küldött. Így kezdtünk Yokóval sakkozni” – emlékezett vissza a művész. A sakkot tematizáló alkotások az életmű és a kiállítás jelentős hányadát teszik ki: Bobby Fischer 1972-es, Borisz Szpasszkij ellen vívott 41 lépéses csatáját Havadtoy 41 darabból álló festménysorozaton örökítette meg – ennek egy része van csupán kiállítva – amelyben a lépések a fehér egy-egy árnyalatában jelennek meg.
A becsomagolás, a beborítás és az elrejtés a művész jellegzetes technikái közé tartozik, s ennek legfontosabb eszköze a csipke. A tárlaton bemutatott alkotások jelentős részét is ez az anyag, az azzal való játék, és a hozzá fűződő egyedi nyelvezet, művészi kifejezésmód uralja. A csipke nem csupán a festményeken, a különféle objektumokon is nagy szerepet kap; s ezen alkotásokat látva könnyű elképzelni, hogy Havadtoy keze és némi csipke alatt még a szemét is műalkotássá változik. Ahogy ezt a XX. században már több kiemelkedő művész esetében is megtapasztalhattuk. Erre az alkotásmódra mutatnak rá az Ajtók című sorozat darabjai is, amelyek életszakaszok megnyílását vagy lezáródását jelentik a művész számára. Holott az anyag meglehetősen távolról érkezett: a becsomagolt, és különféle technikák során megdolgozott ajtók Budapest utcáiról, lomtalanításokból származnak, magukon hordozva a város, és az ott élő emberek múltját is. Épp úgy, ahogy a csipkekesztyűk, amelyek anyagukban őrzik készítőik, valamint viselőik keze nyomát. A rétegek mögött megbúvó történetfoszlányokat a néző saját percepcióinak tükrében tudja csak felfejteni, vagy azokkal kapcsolatot létesíteni. A kiállítás számos további különlegességet is nyújt a látogatóknak: a Disney mesékből jól ismert különféle méretű és kinézetű Mickey egerek, egy beburkolt hófehér Fiat 500-as, vagy a művész egyik legújabb munkája, egy hatalmas kacsás szőnyeg is látható a galériában. Havadtoy munkáiban minden ponton kísérletezés, játékosság, ugyanakkor pontos, aprólékos és tudatos kidolgozottság lelhető fel. Belsőépítészként, lakberendezőként is e törekvéseinek nyitott utat, Keith Haring – pop-art és graffitiművész, társadalmi aktivista – lakásának berendezésében is eszerint járt el. A tárlaton kiállított kandallóelőlap szintén ezt a technikát, hangnemet tükrözi vissza, amely ugyanakkor Haring művészetének egyfajta újraértelmezése, becsomagolása is a számára. Az újrateremtés, el- és felfedés, más színben, más formában való közelítés kiemelkedő szerepet kap Havadtoy művészi létében, s alkotásai e technika mentén gyakran kölcsönös viszonyban, párbeszédben is állnak egymással.
A kiállított darabok olyan szerteágazó, mégis nagyon összetett attitűdöt, gondolkodásmódot tárnak fel előttünk, amelynek megértéséhez nem elég látni az egyes alkotásokat, közel kell férkőzni hozzájuk, bebújni a rétegek, a becsomagolt formák mögé, s meglátni a színek különböző, de nagyon apró, észrevétlen eltéréseit. Csak így érhetjük meg annak a gondolatnak felszabadító igazságát, amelyet Fabényi Julia megnyitóbeszédében hangsúlyozott: Havadtoy az a művész, akit sok skatulyába, vagy egyetlen skatulyába sem lehet szorítani.

Havadtoy háromszor

Az érdeklődők Sam Havadtoy további két magyarországi kiállítására is ellátogathatnak a nyár során. A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban Memory of Love – A szeretet emléke címmel a művész legújabb festményei és szobrai láthatóak július 14. és szeptember 30. között. A budapesti Kálmán Makláry Fine Arts galériában július 16-tól augusztus 10-ig a művész grafikai munkásságába kaphatunk mélyebb betekintést; szitanyomatai mellett, új, kollázs technikával bővített egyedi nyomatai is láthatóak lesznek a tárlaton.

2018.07.17 10:00
Frissítve: 2018.07.17 10:00

Harrach: A lelőtt szarvast így szállítják, az állatnak ez már nem okoz szenvedést

Publikálás dátuma
2018.07.17 09:57

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A KDNP a következő években az ápolási díj emeléséért és a bedőlt hiteleseknek segítő elsétálás intézményének bevezetéséért küzd majd - mondta Harrach Péter. A KDNP frakcióvezetője szerint a sorosozás egy marketingeszköz.
– Semjén Zsolt azt mondta, hogy a KDNP az elmúlt években minden célját elérte és megvalósította. Akkor most mi jön? Abbahagyják a csúcson? – Az eddigi céljainkat elértük, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének új törekvéseink. Nyilván az új kihívásokra új válaszokat kell találni. A KDNP világnézeti pártként is találkozik új kérdésekkel. Elsőszámú alapelvünk az emberi személy méltósága, ez jelen van akár a szociális kérdésekben, akár a migrációs vitában, akár a most napirendre került hajléktalan-ügyben is.  – A keresztény értékrenddel mennyiben egyeztethető össze, hogy a hajléktalanokat beviheti a rendőr az utcáról?  – Ebben az ügyben két fontos szempont van: emberekről szól a történet, az ő helyzetüket kell megoldani, de beszélni kell a közterületek rendjéről, tisztaságáról, az ezeket használó többi emberről is. A hajléktalanoknak is érdeke, hogy a helyzetet rendezzük. Az az állapot, amiben sokszor vannak, nem felel meg az emberi méltóságnak. Amit nagyon hiányolok, az az egészségügyi ellátás kiterjesztése. Különösen mióta megszűnt az OPNI, nagyon sok olyan ember él az utcán, akinek kezelésre lenne szüksége.  – Egy bérlakásprogram nem szolgálná ezt a célt?  – Ez egyik eszköze lehet a hajléktalan-állapotból való kivezetésnek, azok számára, akik kivezethetők még az önálló életbe. A VIII. kerületben vannak erre szép példák. – Úgy tudni, ebben nézeteltérésük van a Fidesszel is, mert ők nem szeretnének egy ilyen programot nagyobb léptékben elindítani.  – Azt mondanám, hogy a pártszövetségen belül – nem is feltétlenül pártok mentén – vannak, akik másképp látják a helyzetet és a megoldást. Én fontosnak tartom bérlakások építését és működtetését, nem csupán szociális célra, de családalapító fiatalok átmeneti otthonaként is.
– Az állandó sorosozás, menekültezés még egy időközi polgármesteri választáson, mint azt Hollik István KDNP-s képviselő tette a már említett VIII. kerület esetében mennyire egyeztethető össze a KDNP értékrendjével?  – Itt is különbséget kell tennünk a bevándorlás ügy és a politikai marketing között. Európára a legnagyobb veszélyt az ellenőrizetlen migráció jelenti. Ez részben spontán, részben felkeltett és támogatott folyamat. A támogatásban, éppen az anyagi lehetőségei miatt, komoly eszközök vannak Soros György kezében és ő él is ezekkel. A „sorosozás” tartalmilag ezt jelenti. Az, hogy ez egy folyamatos marketing eszközként jelenik meg, egy szakmai kérdés, én ehhez a szakmához nem értek. – Ön nem is sorosozott. Ez távol áll az ízlésétől?  – Én is beszélek az önvédelem fontosságáról és arról, hogy ki az a személy, aki ennek legnagyobb ellensége, de ezt a saját stílusomban teszem.  – Nagy István földművelésügyi miniszter adott egy interjút a hvg.hu-nak, azt mondta, mióta közszereplő lett, nem vadászik. Nem gondolja, hogy ezt kellene tennie Semjén Zsoltnak is?  – A miniszter úr egyéni véleményét fogalmazta meg. A vadászat a magánélet része. Ez érvényes a politikusra is. Közéleti szerepe legfeljebb annyiban van, hogy amióta a világ létezik a vadászat társadalmi találkozásokra is lehetőséget ad. Ez pedig természetes közeg a politikus számára. – És azok a fotók, ahogy a lelőtt szarvast fellógatták egy helikopterre? Ez a stílus összeegyeztethető a keresztény értékrenddel?  – Ott az a szokás, hogy a terepviszonyok miatt a lelőtt szarvast így szállítják, ez az állatnak már nem okoz szenvedést. A vadászat etikájának alapvető eleme, hogy ne okozzanak szenvedést az állatoknak. Némi ellentmondást érzek sok állatbarát véleményében, akik hevesen védik az áldozatát brutálisan széttépő ragadozót, miközben a vadgazdálkodást végző embert gyűlölködve támadják. – Készül egy törvénymódosítás, ami a politikusok magánéletének védelme jegyében a sajtót is korlátozná, hogy erről írjon. Erről mit gondol?  – Azt, hogy az otthon és a magánélet védelme mindenkit megillet. Nem hiszem, hogy a sajtót ez bármiben korlátozná. Ha nem a kulcslyukon akar leskelődni az újságíró, hanem a politikusok közérdeket érintő ügyeivel foglalkozni, akkor nem fog sérülni a munkája. Ez ugyanolyan fontos kérdés, mint a tudomány szabadsága és a finanszírozás felelőssége. – Ebben a kérdéseben is elég nagy a vita. – A kutatás folyamatába nem szabad beleszólni, de a témák kiválasztásában a kormánynak igenis van társadalmi felelőssége, mert meg kell, hogy jelölje, mik a gazdaság és társadalom számára fontos területek. Az Orbán-kormány amihez hozzányúl, ott rendezett világot igyekszik teremteni. – Most nem úgy tűnik, hogy ez lenne a szándék. – Pedig így van. Legfeljebb azért tűnhet másnak, mert határozott intézkedéssel szüntet meg egy rendezetlenséget. A különböző lobbicsoportoknak az az érdeke, hogy olyan mértékű autonómiát harcoljanak ki maguknak, ami adott esetben a működésük hatékonyságának kárára mehet. A kormány felelőssége, hogy akár népszerűtlen intézkedésekkel is, de rendezze ezeket a területeket.  – Ha már rendezettség-rendezetlenség. Mit gondol a kormányzati hátországban kitört kultúrharcról? Jeles keresztény értelmiségieket, Prőhle Gergelyt vagy Fabiny Tamást is elég ízléstelen támadások érték a kormánysajtóban. – A kultúrharc kifejezést erősnek tartom, de tény, hogy a kultúra területén, amióta az eszemet tudom, mindig voltak ellentétek. Itt erősen kitűnnek a világnézeti különbségek. Fabiny Tamást említette, de mondhatnám akár Beer Miklós váci püspök nevét is, mindkettőt éri kritika.  – Őt azért, mert a migráció ügyében a hazai katolikus vezetéstől eltérő, „migránssimogatónak” gúnyolt nyilatkozatokat tett.  – Politikai természetű nyilatkozatai számomra is érthetetlenek és elfogadhatatlanok, de több évtizedes barátságunkat ettől nem tagadom meg. Ha már egyházi területre tévedtünk, szólnunk kell Ferenc pápáról is. Katolikus vagyok, a mindenkori pápát tisztelem. Megnyilatkozásai mégis feszültséget keltenek, ami abból adódik, hogy a pápa az egyetemes emberi felelősségéből kiindulva a lelkipásztori szempontokat kizárólagossá teszi a számunkra és sok katolikus számára fontos önvédelem kérdését mellőzve. Ez utóbbiért mi, politikusok vagyunk a felelősek, ő a lelkipásztori szempontokért felelős. Nincs jogom őt bírálni, szavait úgy értelmezem, hogy felhívja a mi figyelmünket is arra, hogy a humánus szempontokról ne feledkezzünk meg. Mi ezt úgy értelmezzük, hogy a valóban oltalomra szorulókat védelmezni kell, lehetőség szerint saját hazájukban. – Bár, mint tudjuk, már minden céljukat elérték, mégis mikor lenne elégedett a ciklus végén, miknek kellene még megvalósulniuk?  – Négy év számtalan feladatot kínál. Két közeli ügyet említek. Az ápolási díj méltányos és differenciált emelésére szükség van. A másik az adósságcsapdába került családok ügye. A devizahiteleseket mentő kormányzati intézkedések után több lépést tettünk már ezen a téren – például a bírósági végrehajtás területén tapasztalt visszaélések megszüntetésére eredményes törvénymódosítások történtek –, most a családi csődvédelem lehetőségei fognak bővülni és beterjesztünk egy könnyített törlesztésről szóló törvényt azok számára, akik ellehetetlenült helyzetbe kerültek. Ebbe bevesszük többek között az elsétálásnak nevezett intézményt is, ami azoknak a családoknak a helyzetén segít, akik elveszítik az otthonukat, de még így is több millió forintos törlesztési kötelezettségük marad. – A KDNP kormányzati képviseletével mennyire elégedett? Több, az önök számára fontos területen nem KDNP-s politikusok irányítanak.  – A párt, amikor még önállóan indult, 7 százalék körüli eredményt ért el, ez az arány a kormányzatban és a parlamentben ma is megvan.  – Alkotmányba foglalták, hogy a kereszténységet minden állami szervezetnek védenie kell. A Nemzeti Közlekedési Hatóság vagy az Országos Főállatorvos hogyan tudja védeni a kereszténységet?  – Válasszuk külön a keresztény hit gyakorlását és a keresztény kultúrát. Utóbbin az évszázadok során kialakult európai kultúrát értjük, ami meghatározza a mindennapjainkat. Ennek védelme ma különösen aktuális, amikor az ettől elszakadt európaiak és az általuk segített muszlim bevándorlók egészen más értékrendet képviselnek. Ráadásul az iszlám egy hódító világnézet, ami ránk akarja erőltetni magát. Az ez elleni védekezésben, a szélesebb értelemben vett kultúra védelmében mindenkinek részt kell vennie. – A konzervatív családpolitika nem igazán vonzó a mai fiatalok számára, akiktől a több gyermeket, a demográfiai fordulatot várják. Nem akarják ezt áthangolni? – A gyermek egészséges fejlődését leginkább a család biztosítja. Szüksége van apára, anyára és testvérekre. Lehet, hogy ez konzervatív, de igaz. Az államnak ehhez kell segítséget nyújtania. Emellett a realitást is figyelembe kell vennie. Például azt, hogy vannak egyszülős családok. Ezért a családot úgy definiáltuk, hogy az a házasságra vagy leszármazásra alapul. Vagyis egy szülő és egy gyermek is család. – Ha már értékek és realitás: az abortusz szabályain terveznek változtatni ebben a ciklusban?  – Aki ismeri a magyar társadalmat és az azt leképező parlamentet, tudja, hogy nincs lehetőség az abortusz törvény szigorítására. Ez nem jelentheti azt, hogy nem kell megtenni minden tőlünk telhetőt az abortuszok számának csökkentése érdekében. Személyes véleményem, hogy az ember élethez való joga- beleértve az ember magzatot is- előbbre való az úgynevezett önrendelkezési jognál. Egy nő döntése csak akkor szabad, ha megkapja a szükséges információkat a magzatáról és az abortusz következményeiről. Botrányosnak tartom, ha egy szülész első kérdése a kismamához: ugye nem akarja megtartani? Ez sajnos nem egyedi eset.
2018.07.17 09:57