Újabb proxy háború körvonalazódik a Közel-Keleten

Publikálás dátuma
2017.11.13 06:31
Hadüzenet vagy uszítás? A Hezbollah nagy hatalmú vezetője, Haszan Naszralláh szaúdi hadüzenetről beszélt Fotó: AFP/Anwar Amro
Fotó: /
Aggódik a nemzetközi közösség a mélyülő libanoni-szaúdi feszültség miatt. Az ENSZ főtitkár szerint pusztító hatású lehet egy újabb konfliktus kirobbanása a térségben.

Vészjóslóan sokasodnak a válsággócok a közel-keleti térségben, amelynek egyre több pontján ketyeg ma már időzített bomba. Az Iszlám Állam elleni, több mint három éve tartó háború a végéhez közeledik, de ez a korábbi reményekkel ellentétben távolról sem jelenti még a várva várt békét. Irakban az arab-kurd konfliktus izzik, a szíriai politikai rendezésben sincs látványos előrelépés, a szaúdi vezetésű katonai koalíciója Jemen elleni háborúja változatlanul dúl, a nyáron kirobban katari válság megoldása is késlekedik. Ilyen körülmények között egy libanoni – szaúdi konfliktus újra lángba boríthatja a térséget, és újabb, viszonylag stabil régióbeli államot dönthetne romba. Libanon egyensúlya eleve törékeny, az ország alig heverte ki a 1975-től kezdődően 15 éven át dúló polgárháborút, óriási terhet rótt rá a szíriai menekülthullám, illetve a Hezbollah részvétele a szíriai háborúban is. Egy fegyveres konfliktusban Szaúd-Arábiával szemben azonban nincs esélye a kis államnak, még akkor sem, ha maga mögött tudhatja Irán támogatását. Épp ez a támogatás aggasztja leginkább a nemzetközi közösséget, igazolja, hogy Szaúd-Arábia valódi célpontja nem a kis Libanon, hanem a nagy perzsa rivális. Ha fegyveres konfliktusra kerül sor, az egy újabb proxy, azaz helyettesek által vívott háború lesz, akárcsak a jemeni. (A szíriai háború egyenesen kétszeres proxy-war, amelyben a szaúdi-perzsa rivalizáció mellett, fölött jelen van az amerikai-orosz megméretkezés is.)

A libanoni-szaúdi válság múlt héten azt követően robbant ki, hogy november 3-án Szaad Hariri libanoni miniszterelnök váratlanul Rijádból, videoüzenetben jelentette be lemondását, arra hivatkozva, hogy félti az életét, nem szeretne a 2005-ben meggyilkolt ugyancsak miniszterelnök apja sorsára jutni. A polgárháború utáni libanoni újjáépítést levezénylő Rafik Hariri bombamerényletben vesztette életét. Az történteket máig nem tisztázták, de feltételezések szerint a síita Hezbollah végzett a szunnita miniszterelnökkel. Fia, Szaad azonban már másodjára kormányoz koalícióban a Hezbollahval. Váratlan lemondását mind a síita Hezbollah, mind a keresztény államfő, Michel Aun Szaúd-Arábia által kikényszerítettnek tekinti, azt állítva, hogy Rijád elrabolta és fogva tartja Haririt. Haszan Naszralláh, a Hezbollah nagyhatalmú vezetője egyenesen arról beszélt, hogy az olajkirályság hadat üzent Libanonnak, ami példátlan beavatkozás a libanoni belügyekbe.

A szaúdi vezetés viszont azt állítja, a libanoni miniszterelnök szabad ember, aki szabad akaratából azért mondott le, mert Irán és a Hezbollah nyomás alatt tartja kormányát, Irán befolyása pedig túlságosan megnőtt Libanonban. Hogy mennyire szabad vagy túsz Hariri arról ellentmondásos hírek láttak napvilágot. Az Egyesült Államok, Francia- és Németország pénteki álláspontja szerint semmi sem bizonyítja, hogy a szaúdiak fogva tartanák a libanoni politikust, ám Emmanuel Macron francia államfő szombaton a libanoni elnökkel tárgyalva már a libanoni politikusok „szabad mozgása garantálásának fontosságát”, valamint azt hangsúlyozta, hogy Franciaország töretlenül támogatja Libanon függetlenségét, szuverenitásét és biztonságát. Franciaország ugyanis Libanon legszorosabb európai szövetségese és legfőbb támogatója. Névtelen források, libanoniak és franciák egyaránt, viszont inkább arról nyilatkoznak a nemzetközi sajtónak, hogy több jel is arra mutat, Haririt valóban őrizetben tartják a szaúdiak, lemondása minden bizonnyal kikényszerített. Egyes, Haririhez közel álló források szerint a szunnita libanoni miniszterelnök szaúdi lemondatása annak köszönhető, hogy a keményvonalas vahabita vallási diktatúra szerint Hariri vonakodott szembeszállni koalíciós partnerével, az Irán által támogatott síita Hezbollahhal. A Reuters vasárnapi elemzésében több névtelen nyilatkozó erősítette meg, hangsúlyozva, Haririt nemcsak fogva tartja, hanem meg is alázta Rijád, ugyanis egyetlen hivatalosság sem fogadta a reptéren és azóta sem egyeztetett vele senki. Tény, hogy a miniszterelnök lemondása óta nem jelent meg nyilvánosa helyen.

A konfliktus hátterében rejlő felekezeti, síita-szunnita szembenállást, Szaúd-Arábia és Irán térségbeli befolyását jelzi, hogy Hariri libanoni pártja, a Jövő Mozgalom tegnap elítélte a Szaúd-Arábia elleni támadásokat és Irán beavatkozását arab országok belügyeibe.

2017.11.13 06:31

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50

Marx és Engels hűlt helyére költöztetik Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:24

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra, jelentette be Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint új helyén az alkotóval folytatott egyeztetés és a szükséges engedélyek beszerzése után állíthatják fel a mártír-miniszterelnök szobrát.
A vértanúk tere, ahol most Nagy Imre szobra áll, várhatóan 2019 végére újul meg, és gyalogosoké lesz. Wachsler álláspontja szerint - az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében - a Vértanúk tere rehabilitációja során "a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani". Ennek megfelelően az 1936-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.
Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak. A szobor "helyben tartásáért" a DK indított akciót, petícióját eddig közel 40 ezren írták alá, azt követelve, a magyarok szabadságakaratára emlékeztető szobrot ne vigyék sehova.
A Jászai Mari téren korábban Marx és Engels szobra állt, a kommunista duót 1992-ben bontották el
2018.07.18 18:24
Frissítve: 2018.07.18 18:24