Csőbombát találtak egy háborús megemlékezés helyszínén

Kisméretű, de működőképes robbanószerkezetet talált vasárnap a rendőrség egy észak-írországi háborús megemlékezés helyszínén. A hatóságok szakadár republikánus csoportokat sejtenek a háttérben.

Az Egyesült Királyságban vasárnap országszerte megemlékeztek az I. világháborúban és az azóta eltelt évtizedek konfliktusaiban meghalt brit katonákról. A Remembrance Sunday, vagyis az emlékezés vasárnapja mindig az I. világháború harci cselekményeit lezáró tűzszünet évfordulójához, november 11-éhez legközelebbi vasárnapon esedékes.

Emlékünnepélyt tartottak az észak-írországi Omagh városában is, ám a veteránok hagyományos felvonulását el kellett halasztani biztonsági riasztás miatt. Az észak-írországi rendőrség (PSNI) vasárnap este bejelentette, hogy a riasztás oka egy kisméretű, de működőképes és "potenciálisan veszélyes" csőbomba volt, amelyet a felvonulás tervezett útvonala mellett találtak.

George Hamilton, a PSNI főparancsnoka közölte: a vizsgálat még korai szakaszában tart, de "az egyik erőteljes nyomozati szál" az Észak-Írországban még mindig aktív militáns szakadár republikánus erőkhöz vezet. A veteránok felvonulását végül módosított útvonalon megtartották.

Omagh volt a helyszíne az észak-írországi konfliktus legvéresebb merényletének. A pokolgépes akciót 1998 augusztusában hajtotta végre egy fanatikus britellenes csoport, amely magát "igazi IRA"-ként azonosította, és amelynek tagjai jórészt az egykori legnagyobb észak-írországi katolikus milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) soraiból verbuválódtak. Az autóba rejtett robbanószerkezet 29 embert ölt meg, köztük kilenc gyermeket és egy terhes nőt, aki ikrekkel volt várandós.

A robbanásban 220-an sebesültek meg. A pusztítás a szakadár csoportot is megrendítette: a szervezet nem sokkal később bejelentette, hogy "elnézést kér" az emberéletben okozott veszteségért, és "a tevékenység további irányának meghatározásáig felfüggeszti hadműveleteit". A "Real IRA" azóta sem nagyon hallatott magáról; feloszlatását az omagh-i merénylet után maga az IRA is nyilatkozatban követelte. Az észak-írországi rendezési folyamat egyik meghatározó mozzanataként azóta az IRA is felhagyott a fegyveres akciókkal, leszerelte fegyverzetét, és gyakorlatilag beszüntette tevékenységét.

Szerző
2017.11.13 00:56

Mészáros gúnyájába bújhat három NBI-es csapat

Publikálás dátuma
2018.07.18 20:05
Mészáros Lőrinc egy 2014-es sporteseményen. Hamarosan cége öltöztetheti az NB I-es játékosokat is
Fotó: Népszava/
A Haladás, a Felcsút és a Diósgyőr játékosainak mezén is ott feszülhet majd a Mészáros Lőrinc madara.
Sejthető volt, hogy az NB I. rajtjával együtt Mészáros Lőrinc sportmárkája, a 2RULE is szárnyra kell, a jelek szerint pedig több Mészáros közeli csapat is viselni fogja a madáremblémás mezeket, írja az Index
A portál szerint  a Felcsút és a szintén Mészáros-közeli Haladás döntéshozói várhatóan lecserélik az eddigi Adidas-mezeket. A Csakfoci.hu mintegy kiegészíti ezt az értesülést, a információik szerint egy harmadik csapat is csatlakozik a fentiekhez: ez pedig a Diósgyőr. A lap úgy tudja, hogy a diósgyőriek és a felcsútiak esetében csak később mutatják be a kollekciót, viszont a Haladás játékosai már az idény első bajnokiján madaras mezben diktálhatják a focidivatot. 
A 2RULE védjegyet is jegyző Magyar Sportmárka Zrt.százalékos tulajdonosa Mészárosék Talentis Group nevű vállalkozása, a maradék 30 százalék pedig a cég ügyvezetőjéé, aki Szélesi Zoltán volt szövetségi edző volt felesége.  A legutóbbi, 2017-es mérleg szerint ő az egyedüli alkalmazottja a vállalkozásnak.  
2018.07.18 20:05

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16