Több mint háromszázan haltak meg a földrengésben - Videó

Publikálás dátuma
2017.11.13 09:56
FOTÓ: YUNUS KELES / ANADOLU AGENCIÁJA
Fotó: /
Több száz halálos és több ezer sebesült áldozata van az Irak és Irán határán vasárnap pusztító földrengésnek. A legtöbb áldozat iráni. Egyelőre 348 halottról tudni, de a szám még emelkedhet.

Nem egészen két hónappal a mexikói földrengés után a világ egy másik táján mozdult meg a föld. Irán és Irak északi határrégióját 7,3-es erősségű földrengés rázta meg. Hétfő délutánig 348 ember halálát erősítették meg. A halálos áldozatok nagy részét Irán nyugati, Kermanshah tartományából jelentették, az Irna, az állami hírügynökség szerint az országban 5953 sérültek meg. A romok alatt még újabb áldozatok lehetnek. 70 ezer embert kellett ideiglenes szállásokon elhelyezni, jelentette az iráni Vörös Félhold.

A rengés helyi idő szerint vasárnap este 9 óra 18 perckor történt, Halabaja városától 30 kilométerre délnyugatra, közölte az Egyesült Államok Geológiai Felügyelete. A rengés epicentrumától számított 100 kilométeres körzetben mintegy 1,8 millió ember él. Irán legfőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah részvétét fejezte ki, és sürgette a kormányerőket, hogy minden eszközzel segítsék a rászorulókat. A BBC tudósítója, Rami Ruhayem szerint a rengések több mint egy percig tartottak. „Először nem voltam benne biztos, nem képzelődöm –e, olyan gyengék voltak a remegések, de azután nem volt kétségem, ahogy az épület jobbra-balra ingadozni kezdett” – számolt be az eseményről.

Bagdadban, Irak fővárosában, ahol az emberek az utcákra menekültek, heten vesztették életüket. „A konyhában vacsoráztam a gyerekeimmel, amikor az épület elkezdett a levegőben táncolni. Először azt hittem, egy hatalmas bomba csapódott be, de azután hallottam, ahogy az emberek sikoltoznak; földrengés” - mondta a Reutersnek Majida Ameer, egy háromgyermekes anya.

A katasztrófa az iráni oldalon a legtöbb áldozatot Sarpol-e Zahabban követelte, ez a település 15 kilométerre van a határtól. A város egyetlen kórháza súlyosan megrongálódott, komoly küzdelembe kerül a több száz sérült ellátása, jelentette az állami tévé. A főleg kurdok lakta hegyvidéki területeken a vályogtéglából épült házakat az összeomlás fenyegeti, miközben a mentőcsapatok munkáját fölcsuszamlások akadályozzák. Az iraki oldalon a legnagyobb pusztítás Darbandikhan városában, a Kurdisztáni régióban történt. „A helyzet nagyon kritikus” - mondta a kurd egészségügyi miniszter, Rekawt Hama Rasheed a Reutersnek. Az iraki kurd területen 321 ember sérült meg, nekik a törökök már küldtek segítséget, jelentette az iraki egészségügyi minisztérium.

A rengés csak mintegy 23 kilométer mélyre hatolt, de észlelték Törökországban, Izraelben és Kuvaitban is. Iránban a legutóbbi, 6,6 erősségű földrengés 2003-ban pusztított Bam városában: 26 000 ezer ember halálát okozta. Az országban 2012 óta a mostani volt a legtöbb halálos áldozatot követelő földmozgás, de csak a hatodik legnagyobb a 7-es vagy erősebb rengések sorában az idén. Tavaly 16, előtte 19 ilyen volt egy évben.

Annak, hogy Irán ennyire földrengésveszélyes terület, a legfőbb oka, hogy ott ütközik az Arab és az Eurázsiai tektonikus lemez. Előbbi évente néhány centimétert nyomul északra. Az ország dél-keleti részén az Arab-lemez simán csúszik az Eurázsiai alatt, de észak-nyugaton a lemezek egymáshoz dörzsölődnek, ennek eredménye a Zagros-hegység kiemelkedése és a rengések.

Mexikóban is rengett a föld
Mexikó középső részén szeptember közepén pusztított földrengés, amely 369 áldozatot követelt. Erőssége a Richter-skála szerint 7,1-es volt, epicentruma Puebla állam területén volt 57 km mélyen. Két héttel előtte Mexikó déli partjaitól mintegy 140 kilométerre az óceán alatt 8,2-es erősségű földmozgás volt, az csaknem 100 halottal járt, és jelentős károkat okozott több államban is.

Szerző
2017.11.13 09:56
Frissítve: 2017.11.13 17:30

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/