Bocsánatot kért a külügyminiszter

Publikálás dátuma
2017.11.13 21:17
FOTÓ: BEN STANSALL / AFP
Fotó: /
Bocsánatot kért hétfőn Boris Johnson brit külügyminiszter az Iránban bebörtönzött brit-iráni állampolgár ügyében tett minapi kijelentései miatt, amelyek után az elítélt nő ellen az iráni hatóságok újból vádat emeltek.

Nazanin Zaghari-Ratcliffe, a Thomson Reuters Alapítvány Londonban élő programigazgatója tavaly tavasszal utazott Iránba kislányával családlátogatásra, ám amikor vissza akart térni Londonba, a teheráni repülőtéren őrizetbe vették, majd az iráni rendszer megdöntésére tett kísérlet vádjával öt év börtönbüntetésre ítélték, és azóta is a teheráni Evin börtönben tartják fogva.

Nemrégiben azonban ismét bíróság elé állították, és újabb vádat emeltek ellene, ezúttal az iráni rendszer elleni propaganda terjesztése címén. E fejlemény közvetlen előzményeként Boris Johnson a londoni alsóház külügyi bizottságának meghallgatásán azt mondta: tudomása szerint Nazanin Zaghari-Ratcliffe "újságírói tanfolyamot tartott" Iránban.

Johnson e kijelentésével gyakorlatilag megcáfolta a család és a munkáltató egybehangzó álláspontját, amely szerint Nazanin Zaghari-Ratcliffe kizárólag családlátogatás céljából utazott Iránba. Londoni sajtóértesülések szerint a brit külügyminiszter alsóházi kijelentése utáni újabb iráni vádemelés alapján akár tíz évre is meghosszabbíthatják Nazanin Zaghari-Ratcliffe börtönbüntetését.

Johnson a Nagy-Britanniában hatalmas belpolitikai vihart és közfelháborodást keltő ügyben sürgősséggel benyújtott képviselői kérdésre válaszolva hétfő este a londoni alsóházban kijelentette: a brit kormánynak nincs kétsége afelől, hogy Nazanin Zaghari-Ratcliffe szabadságát töltötte Iránban, és látogatása alatt semmiféle szakmai tevékenységet ott nem folytatott.

A brit külügyminiszter elismerte, hogy a külügyi bizottság meghallgatásán tett kijelentései "egyértelműbbek is lehettek volna", és az általa használt szavak "alkalmasak voltak a félremagyarázásra". Johnson közölte: bocsánatot kér Nazanin Zaghari-Ratcliffe-től és családjától, ha "akaratlanul" további "gyötrelmeket" okozott nekik, és visszavon bármiféle olyan utalást, amelyből az a következtetés vonható le, hogy Nazanin Zaghari-Ratcliffe "szakmai okokból" utazott Iránba.

Megerősítette, hogy hamarosan találkozik Richard Ratcliffe-fel, Nazanin Zaghari-Ratcliffe férjével, és még az év vége előtt Iránba utazik az ügy rendezése végett. Richard Ratcliffe hétfőn a BBC rádiónak elmondta: felesége az idegösszeomlás határára került, és súlyos egészségi problémái vannak; a minap mellrák gyanújával vizsgálták a teheráni börtönkórházban, de a vizsgálat nem hozott egyértelmű eredményt.

Ratcliffe felszólította a brit külügyminisztériumot, hogy feleségét helyezze diplomáciai védelem alá, ez ugyanis magasabb szintű védelmet jelentene, mint az egyszerű konzuli segítség. A Downing Street szóvivője hétfői nyilatkozatában nem zárta ki ennek lehetőségét.

Szerző
2017.11.13 21:17

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/