Offshore-botrány - Feketelistát hozna létre az uniós biztos

Publikálás dátuma
2017.11.14 14:37
PIERRE MOSCOVICI, FOTÓ: WIKTOR DABKOWSKI / DPA
Fotó: /
A kormányszintekig mutató, nagy károkat okozó adóoptimalizálás visszaszorítása érdekében hiteles európai feketelistát kell létrehozni, amelyet lehetőleg az eurót használó országok pénzügyminisztereinek legközelebbi tanácskozásán, december 5-én el is kell fogadni - jelentette ki Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének az adóelkerüléssel és adóparadicsomokkal foglalkozó vitáján, kedden.

Hangsúlyozta, hibás és hiányos az az adópolitika, amely megengedi és jogszerűnek állítja be, hogy gazdagok és nagy cégek globálisan minimalizálják az adókötelezettségeiket.

Egy új adószabályozás kialakítása esetén az átláthatóságra kell helyezni a hangsúlyt, a gyanús esetekben bejelentési kötelezettségre van szükség. Az uniós tagországoknak kötelező jelentést kellene készíteniük a parlament, a polgárok és a média számára hozzáférhető módon, ugyanis a sajtó és a közvélemény általi nyomás változtathatja meg a rossz gyakorlattá váló cselekedeteket - hangsúlyozta. Az átláthatóság mellett fontos, hogy az európai szabályok harmóniában álljanak egymással, ugyanis az egyes tagállamok eltérő adószabályozásai jelentik a kiskapukat a csalók számára. Elengedhetetlen az elrettentő szankciók kilátásba helyezése és azok eltökélt betartása - mondta.

Még eltökéltebben kell fellépni és meg kell nyerni az adóelkerülés ellen folytatott harcot, különben az általános bizalomvesztés miatt az polgárok elfordulnak a politikától és az unió intézményeitől.

Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának (SD) vezetője felszólalásában azt hangsúlyozta, az adóhatóságok rossz működést jelzi, hogy nem ők, hanem az újságírók fedezik fel az adócsalás tényét.

Véleménye szerint az Európai Bizottságnak fel kell lépnie azon országokkal szemben, amelyek nem tesznek eleget annak érdekében, hogy adószabályaik megfeleljenek az uniós elvárásoknak. Egységes és igazságos adószabályokat kell bevezetni, ugyanis a gazdagok és a nagyvállalatok adóelkerülése megrengetni a társadalom bizalmát.

Nigel Farage, az Európai Uniót ellenző brit párt, az Egyesült Királyság Függetlenség Pártjának (UKIP) alapítója hozzászólásában kijelentette, elképesztő a Soros György által finanszírozott Nyílt Társadalom Alapítvány befolyása Brüsszelben. Tájékoztatása szerint az alapítvány tavaly 42 ülést tartott Brüsszelben az Európai Bizottsággal közösen. Az ülésekről könyv is megjelent, amelyben felsorolják, kik a megbízható partnereik az Európai Parlamentben. A kiadvány több mint 200 nevet tartalmaz, mások mellett Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) vezetője is szerepel benne - húzta alá.

Farage elmondta, hogy Verhofstadt Soros György érdekében lobbizott a Magyarországról folytatott vitában az EP házbizottságaként működő, a parlamenti elnököt és a frakcióelnököket tömörítő elnökök konferenciáján.

A képviselő aláhúzta, ha az Európai Parlament teljes politikai átláthatóságot kíván teremteni, akkor arra is választ kell adni mindenkinek, kaptak-e bármikor is támogatást a Nyílt Társadalom Alapítványtól, illetve hány alkalommal vettek részt az alapítvány által szervezett és finanszírozott eseményen.

Itt az ideje, hogy az Európai Parlament egy különbizottságot hozzon létre, amely az intézményen belüli visszaélésekre keresi a választ, ugyanis a legnagyobb nemzetközi és politikai összefonódásra derülne fény - tette hozzá a brit EP-képviselő.

Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a nagy károkat okozó, a demokráciára és a szabadpiacon alapuló gazdaságra komoly veszélyt jelentő adóelkerülés jelensége nem maradhat rejtve.
Végzetes bizalomvesztéshez vezet, hogy a társadalmakat vezető elit nem tartja be a mindenkire vonatkozó szabályokat. A politikának a képviseleti demokráciákban az emberek érdekeit kell szem előtt tartania, ezért nem elég a törvényekre hivatkozni, hanem fel kell számolni a káros cselekedeteket és el kell felejteni a képmutatást - húzta alá az erdélyi magyar képviselő.

Szerző
2017.11.14 14:37

Autóipari védővámok – Válaszintézkedéseket készít elő az EU

Publikálás dátuma
2018.07.19 14:44

Fotó: AFP/ FrankHoermann/SVEN SIMON
Nem akarják fokozni a helyzetet, de nem maradna más lehetőségük – mondta a kereskedelmi biztos.
Válaszintézkedéseket készít elő az Európai Unió arra az esetre, ha Donald Trump amerikai elnök fenyegetésének megfelelően, az Egyesült Államok védővámokkal sújtaná a gépjárművek és autóalkatrészek importját – mondta Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos csütörtökön Brüsszelben. „Az EU nem akarja fokozni a helyzetet, de ez esetben nem maradna más lehetőségünk” – szögezte le Malmström, súlyos aggodalmát fejezve ki amiatt, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium májusban vizsgálatot indított annak felderítésére, nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a nagymértékű jármű- és alkatrészimport. Rámutatott, hogy ilyen vizsgálat előzte meg az acél- és alumíniumtermékekre kivetett importvámok idei elrendelését. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kettő nem említhető egy lapon, az újabb korlátozásoknak „katasztrofális” következményei lennének, mivel az EU acélt és alumíniumot 6,4 milliárd, gépjárműveket és autóalkatrészeket viszont több mint 50 milliárd euró értékben exportált tavaly az Egyesült Államokba. 
2018.07.19 14:44
Frissítve: 2018.07.19 16:58

Több tízezer magyar dolgozót és 800 milliárd forintot érinthet Trump keménykedése

Publikálás dátuma
2018.07.19 09:07

Fotó: / Németh András Péter
Amerika és Európa vámháborúját Magyarország szenvedheti meg leginkább.
25 százalékát
értékesítik az európai autóexportnak az Egyesült Államokban, így a vén kontinenst meglehetősen érzékenyen érinti, ha a vámháború miatt visszaesik az autóipar. Ráadásul globális mércével nézve a kelet-közép-európai térség az ágazat GDP-arányos súlya (és exportrészesedése) kiemelkedik a világ országai közül, írja a portfolio.hu. Szlovákiában és Csehországban a nettó autóipari export (vagyis a behozatallal korrigált kivitel) a GDP 11,8 százalékát tette ki, Magyarország esetében pedig 7,2 százalékvolt ez az arány (utóbbi  mintegy 2700 milliárd forintot jelent).
Arra az eredményre jutottak, hogy Magyarország van kitéve a leginkább az autóipari kereslet változásának, vagyis jó időkben mi profitálunk a leginkább a fellendülésből, ha rosszra fordul a helyzet, akkor viszont nekünk fáj a leginkább a kereslet gyengülése.
A közép-kelet-európai régió autóipartól való függősége nem csupán az exporton belüli részesedésben látszik: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia ipari termelésének a 17 százalékát, a foglalkoztatásnak pedig a 16 százalékát adja a szektor.
A régiós országok közül Magyarországnak fájna a leginkább, ha Trump beváltaná fenyegetését. A Magyarország esetében számított GDP-arányos bruttó kitettség 2 százalékos (mintegy 780 milliárd forint) azt jelenti, hogy a hazai éves össztermék ekkora része forog veszélyben. És persze nem tudni, hogy a kapcsolódó részeivel mintegy 100 ezer embernek 
2018.07.19 09:07
Frissítve: 2018.07.19 09:09