A Jobbikban nem téma Simicska Lajos

Publikálás dátuma
2017.11.15 06:02

Fotó: /
Simicska Lajos fia már nem a Magyar Nemzet kiadójának ügyvezetője, de a Jobbik szóvivője szerint szóba sem kerül, hogy a párt jelöltjeként induljon a választáson.

A jobbikosok nagyon rosszul fogadják, hogy Simicska Lajos beállt a párt mögé – állította Bertha Szilvia, a Jobbik volt parlamenti képviselője. Ennek a pártnak szerinte a tagság és a szimpatizánsok adták az erejét. A helyi szervezetek jelentős része mára passzivitásba vonult. Sokan úgy érzik, hogy a Jobbik feladta függetlenségét, amelynek megőrzése akkor is fontos lett volna, ha Bertha Szilvia kérdésünkre elismerte: a párt részéről akadtak „közönséges megnyilvánulások”.

Tisztára piaci alapon
Simicska Lajos és a Jobbik szívélyes viszonyára lehet példa, hogy Simicska plakátcégei méltányos áron biztosítottak hirdetési felületet a Jobbiknak, közreműködtek a béruniós kampányban, majd minden valószínűség szerint abban is, hogy a Jobbik reklámeszközöket vásárolhasson. Mirkóczki Ádám erre így reagált: a Fidesznek voltak korábban ingyenes, le nem számlázott óriásplakát-felületei, tehát a Fidesz valósította meg a választási csalást és a tiltott pártfinanszírozást, nem a Jobbik. Közlése szerint „mi piaci szerződést kötöttünk, tisztességes módon megvásároltuk a felületeket”.

Simicska feltűnése a Jobbik környékén elsősorban morális kérdéseket vet fel, de kérdés az is, milyen befolyással lesz a párt politikájára. Láthatjuk, hogy „pénzuralmi vezetése” idején mivé vált a Fidesz – tette hozzá.

Bertha Szilvia 2014-ben már nem került be az Országgyűlésbe, új pártot alapított: könnyen ráfogható, hogy a sértettség beszél belőle. Azok a jobbikos politikusok azonban, akik jelenleg is a parlamentben ülnek, nem bizonyultak túl közlékenynek, amikor szerettük volna megtudni, miként élik meg, hogy az egykori „fideszes oligarchát”, Simicska Lajost ma már a Jobbik szövetségeseként tartják számon.

Volner János frakcióvezető először nem látta akadályát annak, hogy nyilatkozzon, aztán mégsem reagált megkeresésünkre. Szávay István, a párt országgyűlési képviselője annyi mondott, hogy mivel Simicska nem jut szerephez a Jobbikban, nem is foglalkoztatja a téma. Pusztán annyi történik, hogy a Fidesz külföldön Soros Györgyben találta meg az aktuális ellenséget, belföldön pedig Simicska Lajosban, akit „próbálnak ráhúzni a Jobbikra”. Ráadásul két olyan emberről van szó, aki – jegyezte meg Szávay – a legtöbbet tette azért, hogy a Fidesz létrejöhetett, megerősödhetett és Orbán Viktorból egyáltalán miniszterelnök válhatott.

Közben kívülről az látszik, hogy a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó médiabirodalom nemcsak nagy teret szán a Jobbiknak, kifejezetten barátságosan viszonyul a párthoz. Schlecht Csaba, a Magyar Nemzet új főszerkesztője a 24.hu-nak azt mondta: „sokkal jobban szeretném, ha 2018 után nem Orbán Viktornak, hanem Vona Gábornak hívnák az ország miniszterelnökét”. (A portál kitért arra is, hogy Schlecht az 1990-es években a Fidesz és Orbán Viktor bizalmi embere volt, ő intézte el több, jelentős köztartozást begyűjtő Fidesz-cég eltüntetését Josip Tot és Kaya Ibrahim iratai segítségével. Schlecht Csaba így válaszolt: "Ha ennek a történetnek a valós hátterére kíváncsi, akkor ne engem kérdezzen, hanem forduljon Orbán Viktorhoz. Hajrá, Magyarország!" A simicskás sajtócégeknél kedden bejelentett személycserékről lásd: 

Továbbra sincs más a háttérben, mint az, hogy a kormánypárti politikusok totális bojkottal viseltetnek a Simicska tulajdonában álló sajtóorgánumokkal szemben – indokolta Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője a Népszavának, hogy pártja egy idő óta miért kap több lehetőséget. Ugyanakkor – folytatta – ezek a sajtóorgánumok szemernyivel sem kedvesebbek velük, mint a többi ellenzéki politikussal, és még csak többet sem szerepelnek a jobbikosok, mint a baloldaliak.

– Ezek tények, statisztikai adatok, tehát alaptalan az a sugalmazás, hogy a szóban forgó orgánumok „jobbikossá” váltak volna – közölte Mirkóczki. Szerinte sokkal fontosabb és izgalmasabb kérdés, hogyan létezik az, hogy a közpénzből fenntartott közszolgálati médiumokban lassan évek óta nem tehette be a lábát a „legnagyobb ellenzéki párt” szinte egyetlen politikusa sem: „ezek is tények”.

Bertha Szilvia szerint felmerül például az is, hogy Novák Előd eltávolítására az elnökségből és a frakcióból, valamint felesége, Dúró Dóra háttérbe szorítására nem pont azért volt-e szükség, mert Simicska Lajos így látja garantáltnak elszámoltatása elmaradását. Annyi biztos: nem érződik, hogy Simicska vehemens támadásoknak lenne kitéve a Jobbik részéről.

A Jobbikban nem téma Simicska Lajos – ismételte meg Mirkóczki Ádám, amit Szávay István is mondott. Ugyanez kicsit bővebben: „Nem vele kelünk, nem vele fekszünk, és egyáltalán nincs semmiféle befolyása a Jobbik politikájára. Az egyik legfontosabb programpontunk az elszámoltatás, ami alól senkinek sem lesz kivétel, ha vétett a törvények ellen”.

Mirkóczki úgy vélte, nem kell különösebben magyarázni azt sem, hogy a Jobbik elsősorban a kormány ellen és az Orbán-kormányt „gátlástalanul kiszolgálók” ellen folytat politikai küzdelmet. Szerinte nehéz ennél racionálisabban megmagyarázni a lényeget, de azt is hozzátette, hogy „egy Jobbik-kormány alatt a törvények alól senkinek nem lehet és nem is lesz felmentés, ha bármilyen bűncselekményt elkövetett”.

Simicska Lajos fia, Simicska Ádám – aki egészen mostanáig a Magyar Nemzet kiadójának ügyvezetője volt – nyáron azt nyilatkozta, a parlamenti választáson csak az a kérdés, hogy a Jobbiknak kétharmada lesz-e a parlamentben. A fideszes sajtóban híresztelni kezdték, hogy Simicska Ádám felkerül a Jobbik listájára, méghozzá előkelő, befutó helyen.

Simicska Ádámnak nemhogy befutó helye lenne, de még a képviselő-jelöltsége sem kerül szóba – utasította vissza a feltevést a Jobbik szóvivője. „Tudtommal a Fidelitas tagja volt, és nem a Jobbiké. Mindez csak a Habony-művek által generált ugyanolyan hazugság, mint szinte minden, amit velünk kapcsolatban állítanak” – Mirkóczki Ádám. Nem tartja véletlennek, hogy a Jobbik eddig már több mint hetven pert nyert meg jogerősen „velük és hazugságaikkal” szemben.

Személycserék, tisztáldozatok
Faragó Csaba, az ÁPV Zrt. és az MVM Zrt. korábbi vezetője, Magyarország volt rendkívüli és meghatalmazott szingapúri nagykövete váltotta Simicska Ádámot a Magyar Nemzet napilapot kiadó és az MNO.hu hírportált üzemeltető Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. társügyvezetői posztján – áll a kedden kiadott közleményben.
A Magyar Nemzet főszerkesztői tisztét a Lánchíd Rádió ügyvezető főszerkesztője, Schlecht Csaba tölti be. A kiadó köszönetet mondott az eddigi főszerkesztő, D. Horváth Gábor „áldozatos munkájáért”. A Hír TV Zrt. igazgatósága egyidejűleg Faragó Csabával bővült, aki a jövőben a Hír TV vezérigazgatói tisztségét is ellátja. Pauwlik László, a Hír TV Zrt. korábbi vezérigazgatója – Tarr Péter műsorokért felelős vezérigazgató-helyettes mellett – a társaság vezérigazgató-helyetteseként folytatja munkáját.
A közlemény szerint a személyi változások azt a célt szolgálják, hogy az olvasók, a nézők és a hallgatók számára is „egyértelműbbé és érezhetően egységesebbé váljon a Hír TV, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió felelős politikai-közéleti szerepvállalása.

2017.11.15 06:02

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45

Külföldi tollakkal repülhet a magyar Turul

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:00
A 2Rule sportruházat bemutató sajtótájékoztatón a fővárosi Fröccsterasz étteremben 2018. július 20-án
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A termékek ötöde nem itthon készül, az alapanyag külföldi, egy magyar kisvállalkozót pedig már ki is rúgtak. Így startol Mészáros Lőrinc nemzeti sportruházatgyártó cége.
Még alig létezik a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 2Rule (ejtsd: turul) sportruházatgyártó, de három NB I-es futballcsapat, a Haladás, a Puskás Akadémia és Diósgyőr rögtön lecsapott, és leszerződött a céggel. A klubok döntése önmagában meglepő, hiszen az elviekben profi csapatok egy, a piacon amatőrnek számító céget választottak, ráadásul olyan nagy múltú gyártó helyett, mint például az Adidas. A váratlan üzleti siker nyomán szerettük volna megismerni a 2Rule titkát – ám válaszok helyett lépten-nyomon csak újabb kérdéseket találtunk. Rögtön szemet szúrt például az: miközben a cég már szerződött több futballklubbal, működő honlapja, informatív Facebook-oldala még nem volt. Ennél is fontosabb, hogy maga a cég is embrionális állapotban van még. A 70 százalékban Mészáros-tulajdonú – felügyelő-bizottságában Mészáros Lőrinc lányát, Mészáros Beatrixet is foglalkoztató – Magyar Sportmárka Zrt.-nek nincs például saját központja.
A múlt év végén egyetlen alkalmazottal és mindössze 5 millió forint törzstőkével összehozott társaság bejelentett címe a szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó herceghalmi Talentis Zrt. innovációs központ irodája. Erre ugyanakkor a helyszínen semmi sem utal. Nemhogy varrodák, üzemek, bemutató termek, áruval megpakolt teherautók nincsenek ott, még a sportruházati cég nevét sem tüntették fel a bejárat melletti névtáblán a többi, a Talentis égisze alatt működő vállalkozás mellett. A recepción megerősítették, jó helyen járunk, ám a cég vezetése házon kívül volt, így éppúgy nem kaptunk válaszokat a helyszínen, mint az e-mailben a cég vezetőjének és kisebbségi tulajdonosának, Kővári Ágnesnek feltett kérdéseinkre sem. Pedig kíváncsiak lettünk volna válaszaira, például arra: Hol készítik a mezeket? Információnk szerint ugyanis a gyártás beindítása finoman szólva sem alakult zökkenőmentesen. Kővári korábban a kormánysajtónak azt mondta, bérmunkában gyártatják majd a mezeket Kecskeméten, Jászberényben és Gombán, a cipőket pedig Rakamazon. Lapunk információi szerint azonban ebből sem sok minden vált valóra. A Kecskeméten megkeresett helyi textiles vállalkozók nem tudtak arról, hogy a városukban valaki sportruházati terméket gyártatna, és Jászberényben sem hallottak a 2Rule érkezéséről.
Gombán viszont megtaláltuk azt a helyi kisvállalkozást, ahol a közelmúltig varrták a 2Rule-mezeket, ám ennek már vége: az első hétezer mez legyártása után éppen a napokban bontott velük szerződést a Mészáros-cég minőségi problémákra hivatkozva.
Rakamazon egy helyi vállalkozással működik együtt a 2Rule, ám a cégvezető titoktartási szerződésre hivatkozva nem árult el részleteket. De nem csak az rejtély, hogy hol gyártatnak, hanem az is: milyen alapanyagot használnak? A sportmezek úgynevezett lélegző poliészterből készülnek, szakmai forrásaink pedig már korábban elmondták: ez alapanyag Szlovéniából vagy Távol-Keletről származik – márpedig az sajátos megoldás lenne, ha a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia promóciós videójában is nemzetinek nevezett sportruházat-gyártó importra alapozna. Noha a cég kérdéseinkre nem kívánt válaszolni, tegnap – talán nem függetlenül lapunk érdeklődéséről – „sajtótájékoztatót” tartott a társaság – igaz, arra a Népszavát nem hívták el. Az MTI tudósításból viszont kiderült, hogy nem véletlenül rejtőzködtek eddig. Mert miközben korábban magyar munkahelyek létrehozását, a „magyar könnyűipar felélesztését" ígérték, Kővári Ágnes elismerte, valójában a termékeknek mindössze ötöde készül Magyarországon, ráadásul az is külföldi alapanyagból. A vezérigazgató és kisebbségi tulajdonos továbbra is csak rébuszokban beszélt a vállalkozás részleteiről. Szerinte „négy varrodával” is együtt dolgoznak és saját üzemet is terveznek, ám konkrétumot, helyszínt, településnevet nem említett. Annyi azért még kiderült: noha valódi gyártókapacitása, központja, webshopja, bemutatóterme, katalógusa még nincs a cégnek, ügyfélköre máris tovább nőtt, többek között a Vasas és a Vívószövetség is úgy a 2Rule-t választotta.

TAO-pénz sportruhára

Ha jó áron megfelelő minőséget tud nyújtani a 2Rule, akkor itt Magyarországon piacképes lehet a márka – mondta a Népszavának Szabados Gábor sportközgazdász, aki szerint a cég marketingje láthatóan erős lesz, három elsőosztályú csapattal ugyanis már meg is állapodtak. Ezt az egyezséget azonban nem úgy kell elképzelni, hogy a klubok keresték meg a márkát, ez minden bizonnyal fordítva történt. A legjobb reklámfelület ugyanis egy elsőosztályú csapat – tette hozzá. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a márkák haszna nem a klubokkal kötött szerződésekből ered, hanem a tízezres vagy akár százezres nagyságrendűre becsülhető amatőr játékosok vásárlásaiból. A TAO-pénzek egy részét ráadásul ruházatra is lehet költeni. A nyugati topcsapatok esetében egyébként a sportszergyárak amellett, hogy ingyen adják a felszerelést további pénzeket is fizetnek a használatért. A hazai elsőosztályú csapatoknál viszont inkább az a jellemző, hogy a felnőtt csapat ingyen kapja a mezt és az egyéb kiegészítőket, de az utánpótlás csapatok esetében már ki kell fizetni a teljes felszerelés árát. Szabados Gábor arra is rámutatott a focisták gyakran „márkasoviniszták”, így általában csak az a jó nekik amit az Adidas vagy a Nike gyárt. A cipő még érzékenyebb kérdés, a klubok ezért olyan szerződéseket kötnek, amelyek nem terjednek ki a lábbelikre. Lapunk felvetésére, miszerint hogyan fordulhatott elő, hogy egy márkaüzlet nélküli céggel szerződtek le elsőosztályú csapatok, azt mondta: a hétvégén elkezdődik a bajnokság, év közben pedig nem lehet szerződést bontani a nagy gyártókkal. Így feltehetően kénytelenek voltak a 2Rule-nál előreszaladni és valódi árusítás nélkül megállapodni a klubokkal. (L. T.)

2018.07.21 13:00
Frissítve: 2018.07.21 13:00