A Jobbikban nem téma Simicska Lajos

Publikálás dátuma
2017.11.15 06:02

Fotó: /
Simicska Lajos fia már nem a Magyar Nemzet kiadójának ügyvezetője, de a Jobbik szóvivője szerint szóba sem kerül, hogy a párt jelöltjeként induljon a választáson.

A jobbikosok nagyon rosszul fogadják, hogy Simicska Lajos beállt a párt mögé – állította Bertha Szilvia, a Jobbik volt parlamenti képviselője. Ennek a pártnak szerinte a tagság és a szimpatizánsok adták az erejét. A helyi szervezetek jelentős része mára passzivitásba vonult. Sokan úgy érzik, hogy a Jobbik feladta függetlenségét, amelynek megőrzése akkor is fontos lett volna, ha Bertha Szilvia kérdésünkre elismerte: a párt részéről akadtak „közönséges megnyilvánulások”.

Tisztára piaci alapon
Simicska Lajos és a Jobbik szívélyes viszonyára lehet példa, hogy Simicska plakátcégei méltányos áron biztosítottak hirdetési felületet a Jobbiknak, közreműködtek a béruniós kampányban, majd minden valószínűség szerint abban is, hogy a Jobbik reklámeszközöket vásárolhasson. Mirkóczki Ádám erre így reagált: a Fidesznek voltak korábban ingyenes, le nem számlázott óriásplakát-felületei, tehát a Fidesz valósította meg a választási csalást és a tiltott pártfinanszírozást, nem a Jobbik. Közlése szerint „mi piaci szerződést kötöttünk, tisztességes módon megvásároltuk a felületeket”.

Simicska feltűnése a Jobbik környékén elsősorban morális kérdéseket vet fel, de kérdés az is, milyen befolyással lesz a párt politikájára. Láthatjuk, hogy „pénzuralmi vezetése” idején mivé vált a Fidesz – tette hozzá.

Bertha Szilvia 2014-ben már nem került be az Országgyűlésbe, új pártot alapított: könnyen ráfogható, hogy a sértettség beszél belőle. Azok a jobbikos politikusok azonban, akik jelenleg is a parlamentben ülnek, nem bizonyultak túl közlékenynek, amikor szerettük volna megtudni, miként élik meg, hogy az egykori „fideszes oligarchát”, Simicska Lajost ma már a Jobbik szövetségeseként tartják számon.

Volner János frakcióvezető először nem látta akadályát annak, hogy nyilatkozzon, aztán mégsem reagált megkeresésünkre. Szávay István, a párt országgyűlési képviselője annyi mondott, hogy mivel Simicska nem jut szerephez a Jobbikban, nem is foglalkoztatja a téma. Pusztán annyi történik, hogy a Fidesz külföldön Soros Györgyben találta meg az aktuális ellenséget, belföldön pedig Simicska Lajosban, akit „próbálnak ráhúzni a Jobbikra”. Ráadásul két olyan emberről van szó, aki – jegyezte meg Szávay – a legtöbbet tette azért, hogy a Fidesz létrejöhetett, megerősödhetett és Orbán Viktorból egyáltalán miniszterelnök válhatott.

Közben kívülről az látszik, hogy a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó médiabirodalom nemcsak nagy teret szán a Jobbiknak, kifejezetten barátságosan viszonyul a párthoz. Schlecht Csaba, a Magyar Nemzet új főszerkesztője a 24.hu-nak azt mondta: „sokkal jobban szeretném, ha 2018 után nem Orbán Viktornak, hanem Vona Gábornak hívnák az ország miniszterelnökét”. (A portál kitért arra is, hogy Schlecht az 1990-es években a Fidesz és Orbán Viktor bizalmi embere volt, ő intézte el több, jelentős köztartozást begyűjtő Fidesz-cég eltüntetését Josip Tot és Kaya Ibrahim iratai segítségével. Schlecht Csaba így válaszolt: "Ha ennek a történetnek a valós hátterére kíváncsi, akkor ne engem kérdezzen, hanem forduljon Orbán Viktorhoz. Hajrá, Magyarország!" A simicskás sajtócégeknél kedden bejelentett személycserékről lásd: 

Továbbra sincs más a háttérben, mint az, hogy a kormánypárti politikusok totális bojkottal viseltetnek a Simicska tulajdonában álló sajtóorgánumokkal szemben – indokolta Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője a Népszavának, hogy pártja egy idő óta miért kap több lehetőséget. Ugyanakkor – folytatta – ezek a sajtóorgánumok szemernyivel sem kedvesebbek velük, mint a többi ellenzéki politikussal, és még csak többet sem szerepelnek a jobbikosok, mint a baloldaliak.

– Ezek tények, statisztikai adatok, tehát alaptalan az a sugalmazás, hogy a szóban forgó orgánumok „jobbikossá” váltak volna – közölte Mirkóczki. Szerinte sokkal fontosabb és izgalmasabb kérdés, hogyan létezik az, hogy a közpénzből fenntartott közszolgálati médiumokban lassan évek óta nem tehette be a lábát a „legnagyobb ellenzéki párt” szinte egyetlen politikusa sem: „ezek is tények”.

Bertha Szilvia szerint felmerül például az is, hogy Novák Előd eltávolítására az elnökségből és a frakcióból, valamint felesége, Dúró Dóra háttérbe szorítására nem pont azért volt-e szükség, mert Simicska Lajos így látja garantáltnak elszámoltatása elmaradását. Annyi biztos: nem érződik, hogy Simicska vehemens támadásoknak lenne kitéve a Jobbik részéről.

A Jobbikban nem téma Simicska Lajos – ismételte meg Mirkóczki Ádám, amit Szávay István is mondott. Ugyanez kicsit bővebben: „Nem vele kelünk, nem vele fekszünk, és egyáltalán nincs semmiféle befolyása a Jobbik politikájára. Az egyik legfontosabb programpontunk az elszámoltatás, ami alól senkinek sem lesz kivétel, ha vétett a törvények ellen”.

Mirkóczki úgy vélte, nem kell különösebben magyarázni azt sem, hogy a Jobbik elsősorban a kormány ellen és az Orbán-kormányt „gátlástalanul kiszolgálók” ellen folytat politikai küzdelmet. Szerinte nehéz ennél racionálisabban megmagyarázni a lényeget, de azt is hozzátette, hogy „egy Jobbik-kormány alatt a törvények alól senkinek nem lehet és nem is lesz felmentés, ha bármilyen bűncselekményt elkövetett”.

Simicska Lajos fia, Simicska Ádám – aki egészen mostanáig a Magyar Nemzet kiadójának ügyvezetője volt – nyáron azt nyilatkozta, a parlamenti választáson csak az a kérdés, hogy a Jobbiknak kétharmada lesz-e a parlamentben. A fideszes sajtóban híresztelni kezdték, hogy Simicska Ádám felkerül a Jobbik listájára, méghozzá előkelő, befutó helyen.

Simicska Ádámnak nemhogy befutó helye lenne, de még a képviselő-jelöltsége sem kerül szóba – utasította vissza a feltevést a Jobbik szóvivője. „Tudtommal a Fidelitas tagja volt, és nem a Jobbiké. Mindez csak a Habony-művek által generált ugyanolyan hazugság, mint szinte minden, amit velünk kapcsolatban állítanak” – Mirkóczki Ádám. Nem tartja véletlennek, hogy a Jobbik eddig már több mint hetven pert nyert meg jogerősen „velük és hazugságaikkal” szemben.

Személycserék, tisztáldozatok
Faragó Csaba, az ÁPV Zrt. és az MVM Zrt. korábbi vezetője, Magyarország volt rendkívüli és meghatalmazott szingapúri nagykövete váltotta Simicska Ádámot a Magyar Nemzet napilapot kiadó és az MNO.hu hírportált üzemeltető Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. társügyvezetői posztján – áll a kedden kiadott közleményben.
A Magyar Nemzet főszerkesztői tisztét a Lánchíd Rádió ügyvezető főszerkesztője, Schlecht Csaba tölti be. A kiadó köszönetet mondott az eddigi főszerkesztő, D. Horváth Gábor „áldozatos munkájáért”. A Hír TV Zrt. igazgatósága egyidejűleg Faragó Csabával bővült, aki a jövőben a Hír TV vezérigazgatói tisztségét is ellátja. Pauwlik László, a Hír TV Zrt. korábbi vezérigazgatója – Tarr Péter műsorokért felelős vezérigazgató-helyettes mellett – a társaság vezérigazgató-helyetteseként folytatja munkáját.
A közlemény szerint a személyi változások azt a célt szolgálják, hogy az olvasók, a nézők és a hallgatók számára is „egyértelműbbé és érezhetően egységesebbé váljon a Hír TV, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió felelős politikai-közéleti szerepvállalása.

2017.11.15 06:02

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49

Rászorulók kapják a béremelést – ígéri az ellenzék

Publikálás dátuma
2018.07.20 13:49
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A Párbeszéd mellett, a Jobbik, az LMP és a DK parlamenti képviselői is jótékony célokra fordítanák a napokban megszavazott béremelést. Az MSZP még nem döntött, a Fidesz nem válaszol.
Karitatív célokra fordítaná a legtöbb parlamenti frakció azt a plusz forrást, amit a részben kényszerből megszavazott vagy elfogadott béremelés után kapnak – válaszolták az ellenzéki pártok a Népszava kérdésére. Először a Párbeszéd képviselője, Kocsis- Cake Olivio jelentette be, hogy bár nem támogatták a fizetésemelést, képviselőik jótékony célra – a vidéki autonóm közösségek vagy a független sajtó támogatására – ajánlják fel a fejenkénti plusz 200 ezer forintot.  
Az LMP a  bérválság közepén elfogadhatatlannak tartja a béremelést. „Képviselőink jótékony célra fogják fordítani a többletpénzt, és az általuk meghatározott prioritások alapján döntenek az összeg felhasználásáról, legyen szó többek között az otthonápolást segítő szervezetek vagy rászoruló egyszülős családok támogatásáról” - válaszolt a párt sajtóosztálya.
A Jobbik jelezte, képviselőik már parlamentbe kerülésük óta jótékonykodnak. 2016 óta pedig tiszteletdíjuk 10 százalékát saját karitatív szervezetüknek, a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítványnak adják, amihez „a megemelt fizetésekből még több jut” - vagyis, nem a béremelés teljes összegét küldik el a szeretetszolgálanak. Az említett alapítványt az ex szkinhed Sneider Tamás vezeti: a szervezet hátrányos helyzetű gyerekeket táboroztatását segíti, rászoruló családokat támogat, és nem mellékesen a szélsőjobboldali Magyar Önvédelmi Mozgalom gyermektáborát is finanszírozza.  
A DK nemet mondott a kormánypárti indítványra, szóvivőjük, Gréczy Zsolt szerint karitatív célokra fordítják a bértöbbletet. „A DK Segít nevű szervezetünk évek óta részt vesz segélyakciókban, ezt a pénzt is ruhaosztásra, ételosztásra fogjuk fordítani” – mondta lapunknak Gréczy  
Az MSZP válasza kevesebb konkrétumot tartalmazott: „Az MSZP a július 30-i elnökségi ülésén dönti el, hogy milyen jótékony célra ajánlja fel a képviselői fizetésemelését” – üzente a párt sajtóosztálya. A Fidesz nem is válaszolt levelünkre.

Nyomás alatt szavaztak bérükől

A július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteriaelemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. A döntést az ellenzéken belül is megosztottság fogadta, tekintve, hogy a kormánypárt a frakciók támogatási rendszerének átalakításával részben belekényszerítette őket a béremelés megszavazásába (mint megírtuk, a Fidesz olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről). A szavazás után Gyurcsány Ferenc Facebook-bejegyzésben ment neki a béremelésre voksoló politikusnak, igaz, a HVG cikke szerint ő sem volt jelen a szavazás idején, a DK parlamenti frakciójának tagjai pedig ettől még ugyanúgy megkapják a pénzt.    Az LMP, a DK és Párbeszéd képviselői nemmel szavaztak a javaslatra (a Párbeszéd esetében csak az MSZP-tag Burány Sándor nyomott igent), a Jobbik összes jelenlévő politikusa viszont megszavazta a kormánypárti indítványt. Az MSZP frakció harmada igennel, három tagja nemmel voksolt – hat tag pedig nem szavazott, köztük Tóth Bertalan pártelnök is, aki részt sem vett a szavazáson. A volt jobbikos, jelenleg független Dúró Dóra nemmel szavazott, ahogy a korábbi LMP-társelnök, jelenleg szintén független Hadházy Ákos is. A függetlenek közül csak az ex-Párbeszéd tag Bősze Anett tartózkodott. A kormánypárt természetesen igent mondott saját felvetésére, így a parlament 163 igen, 23 nem szavazattal és 1 tartózkodással  elfogadta a képviselői fizetésemelést. 
2018.07.20 13:49
Frissítve: 2018.07.20 17:16