Meghalt Tóbiás Áron újságíró

Életének kilencvenegyedik évében hétfőn meghalt Tóbiás Áron író, újságíró - közölte a Kortárs Kiadó az özvegy kérésére kedden.

Tóbiás Áron megkapta a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Aranytoll díját, valamint a Pethő Sándor-díjat is. Búcsúztatásáról később intézkednek - olvasható a közleményben.

Tóbiás Áron 1927. június 17-én, Szekszárdon született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult.

Az 1956-os forradalomban a Szabad Kossuth Rádió szerkesztőbizottságának tagjaként dolgozott, 1957-ben bebörtönözték. 1992-től 1996-ig a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese, szerkesztőbizottsági tagja volt. Tóbiás Áront 2012-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.

Szerző
2017.11.14 23:03

Még a garázsokra is rárepül az állam

Publikálás dátuma
2018.07.23 08:00
Kilátás a Várnegyere
Fotó: / Kállai Márton
Eddig „csak” nagy értékű belvárosi székházakat kebelezett be a kormány, világörökségi védettségre hivatkozva, de ez gyorsan megváltozhat.
– Megrendítő, hogy az Orbán-rezsim, amely eddig megelégedett az állami források gátlástalan lenyúlásával, most az Alkotmány által védett magántulajdont is célba vette - ezek Bárdos Péter ügyvéd szavai, akinek érdekeltségében lévő garázsokra „vetett szemet” az állam. Persze nem csak az övéire, hanem elvileg még több, mint 80 ezer másik ingatlanra, amelyekre az elmúlt hónapokban elővásárlási jogot jegyeztettek be. A magyar államot a világörökségi helyszínen található ingatlanok esetében - a lakhatás céljára szolgáló lakást, lakóházat és bizonyos besorolású földeket kivéve - elővásárlási jog illeti meg. Az ügyvéd szerint az erre jogosító törvénynek eddig nem volt gyakorlati jelentősége, mert az korábban nem határozta meg, hogy melyek e tekintetben a világörökségi helyszínek. A „hiányt” egy tavaly életbe lépett kormányrendelettel pótolták, amelynek melléklete tételesen, helyrajzi szám feltüntetésével felsorolta az érintett ingatlanokat, országosan összesen 80 ezer 147-et. A Népszava elsőként írta meg, hogy ez a felsorolás mekkora riadalmat keltett például Tokaj-hegyalján, ahol pincetulajdonosok úgy értelmezték az elővásárlási jogot bejegyző határozatot, hogy „megkezdődött a rekvirálás”. Latorcai Csaba a Miniszterelnökség akkori helyettes államtitkára ezt követően egy, a lapunknak adott interjúban azzal nyugtatta a kedélyeket, hogy az intézkedés pusztán a világörökségi területek összképének megőrzésére szolgál, és egyik, nem titkolt célja, hogy a külföldiek ingatlanszerzését megakadályozza. A kedélyek azonban cseppet sem nyugodtak meg. Sőt. A Budapest frekventált részének számító I. kerületben sokan az illetékes kormányhivatalhoz fellebbeztek, amikor az elmúlt hónapokban megkapták a tárolóhelyiségekre, garázsokra, üzlethelyiségekre bejegyzett elővásárlási jogról szóló határozatot. Így tett többedmagával Bárdos Péter is, akinek számításai szerint csak ebben az egy kerületben 11847 ingatlant érint a szerinte hátrányos intézkedés. A kormányhivatal azonban elutasította a kérelmüket, így mostantól egyetlen lehetőségük maradt: perelnek, hogy a bíróság törölje el az állami „szignót” a tulajdoni lapokról. – Nagyon sok ingatlantulajdonos jogi helyzetét befolyásoló ügyről van szó, ezért fontos rámutatni, hogy miért beszélünk a magántulajdon elleni támadásról – mondta Bárdos Péter. Szavai szerint, kihasználva a törvény homályos megfogalmazását, az illetékes kormányszerv minden, nem lakásként telekkönyvezett ingatlanra – garázsra, üzlethelyiségre – elővásárlási jogot jegyeztet be, holott erősen kérdéses, hogy egy garázs vagy üzlethelyiség mennyiben tekinthető világörökségi szempontból kiemelkedő értéknek? Egy ilyen bejegyzés komoly lélektani akadálya lehet egy-egy adásvételnek, hiszen senki sem vásárol szívesen „terhelt” ingatlant. Ráadásul a garázsok esetében azokat jellemzően a lakással együtt értékesítik, így a rájuk terhelt elővásárlási jog a lakással való szabad rendelkezést is akadályozza. Azt, hogy az állam milyen ingatlanok esetében él – vagy élt eddig - az elővásárlási joggal, nem tudni pontosan. Eddig két nagy értékű épület kapcsán derült ki, hogy megtette ezt. A Népszava is közölte a G7 gazdasági hírportál értesülését, miszerint az állam bejelentkezett a volt Malév-székházra, amelynek vételára 8,2 millió euró, azaz több mint 2,5 milliárd forint volt. Néhány nappal ezelőtt pedig a Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kormány 4 milliárd forintot különített el, a világörökség védelmével összefüggésben, az államot megillető elővásárlási jog gyakorlására. Szerettük volna megtudni a Miniszterelnökségen, hogy konkrétan mire szánják ezt a 4 milliárdot, eddig hány ingatlan került ilyen módon állami tulajdonba, illetve hogy a törvény hatályba lépése óta mennyi pénzt költöttek ilyen célra, ám többszöri megkeresésünkre sem reagáltak. A kormánypárti Magyar Idők a Miniszterelnökség tájékoztatására hivatkozva azt írta: a magyar állam az Andrássy út 70. alatti irodaház, a korábbi Lukács cukrászda épülete esetében élt az elővásárlási jogával, s ennek feltétele a kötelezettségvállaláshoz szükséges fedezet rendelkezésre állása. A kormány pedig határozatban engedélyezte, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a világörökség védelmével összefüggésben az államot megillető elővásárlási jog gyakorlására a szabad előirányzatot meghaladóan, legfeljebb négymilliárd forint összegben kötelezettséget vállaljon.

Rések a pajzson

Az elővásárlási jog látszólag nem hozza hátrányos helyzetbe az eladót, hiszen arról van szó, hogy ha az ingatlanért az állam megadja azt az összeget, amit egy harmadik személy felkínál, akkor az ingatlant az államnak kell eladni. A gyakorlatban mégis komoly akadálya lehet az értékesítésnek. A kormányrendelet például 8 napos nyilatkozási határidőt szab az államnak, amelynek eltelte után az elővásárlási jog automatikusan megszűnik, de a tulajdonos ezt a lemondó szándékot nem tudja igazolni a földhivatalnál, mert ennek megadására a jogszabály semmiféle határidőt vagy formanyomtatványt nem ír elő. Még rosszabb lehet a helyzet, ha az állam élni kíván az elővásárlási joggal: arra, hogy a felek mennyi időn belül kötelesek megkötni az adásvételi szerződést, szintén nincs jogszabály. Így akár az is előfordulhat, hogy az állam, miután bejelentette az igényét az épületre, tetszőleges ideig halogathatja a konkrét adásvételi szerződés megkötését.

2018.07.23 08:00
Frissítve: 2018.07.23 08:00

Pénz nélkül csak kommunikációs terápia az új rákprogram

Publikálás dátuma
2018.07.23 07:30

Fotó: Népszava/ Vajda József
Beismerik az elmúlt évek egészségpolitikájának kudarcát az onkológiai intézetben készült, lapunk birtokába került nemzeti egészségprogramban. Új tervek vannak, pluszpénz nincs – évente 32-33 ezer ember hal meg rákban.
Főként az ellátás és a finanszírozás koncentrálását, eszközök beszerzését és a szervezett szűréseket szorgalmazza az onkológiai intézetben készült nemzeti egészségprogram. Ezzel látják megváltoztathatónak azt a helyzetet, hogy a magyarországi rákhalálozás adatai a legriasztóbbak az Európai Unióban. 2030-ig legalább tíz százalékkal javítanák ezt a mutatót.
A jövőben a megyei kórházba fogják utalni a tumorgyanús betegeket, mert ezzel elérhető lehet a két hét alatt felállított diagnózis, mondta pénteken az InfoRádió Aréna című műsorában Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Ennek a bejelentésnek a hátterét világítja meg az a Népszava birtokába kerül dokumentum, amit nemzeti egészségprogramként néhány hete nyújtott át az onkológiai intézet vezetője miniszterré avanzsált elődjének. Mint emlékezetes: a humán tárca új vezetője a főbb halálokokhoz kötődő öt országos intézet vezetőjét kérte fel programalkotásra, az ő anyagaikat fésülik majd össze az új népegészségügyi programmá.
Az onkológiai intézetben készült, Magyar Nemzeti Rákellenes Program nevet viselő 104 oldalas terv készítői is elismerik azt az egészségpolitikai kudarcot, hogy nemcsak az unióban, de az OECD országok között is nálunk hal meg arányaiban a legtöbb ember – évente 32-33 ezer – rákban. Tizenkét év alatt a férfiaknál hatezerrel, a nőknél nyolcezerrel nőtt a gyógyításra szorulók száma. A bőrdaganatokat nem számítva a férfiaknál a tüdő-, a nőknél a mellrák a leggyakoribb. Az elmúlt másfél évtizedben a nők között is másfélszerése nőtt a tüdőrákosok száma.
A dokumentum készítői arra figyelmeztetnek, ha a megelőzést nem erősítik meg, akkor az elkövetkezendő években 1000 fiú újszülöttből 313, ugyanennyi lányból pedig 149 még 75 éves kora előtt rosszindulatú daganat miatt hal meg.
Javítani kell a statisztikai adatgyűjtést is. Ugyan már több mint 18 éve működik a Nemzeti Rákregiszter, amelybe 117 kezelőhely küld adatot, de ezek megfelelő informatikai háttér hiányában megbízhatatlanok. Emiatt azokat a pontokat is nehéz meghatározni, amelyeken javítani lehetne – derül ki a szövegből. A daganatok 95 százalékát a környezeti ártalmak okozzák. Így a betegségre hajlamosítók közt ott van a szennyezett környezet: a levegő, a talaj, a víz, és a tápláléklánc minden elme rákkeltő anyagokkal terhelt. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a szénhidrát-, és zsírdús táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a mértéktelen napozás pedig tovább növelik a daganatok kialakulásának esélyét. 

A szűrés mindenek előtt

Mindezzel együtt a dokumentum az elsődleges megelőzéssel – az életmódváltoztatással, az egészségesebb környezet megteremtésével, az iskolázottság növelésével – nem túl sokat foglalkozik, inkább a szervezett szűrővizsgálatokkal csökkentené a megbetegedések és a halálozások arányát. Így ismét hangsúlyozzák: ösztönözni kellene a nők, különösen, hogy a 45 év felettiek minél nagyobb számban vegyenek részt mell-, és méhnyakrák szűréseken. A készítők határozottan állítják, hogy 2018-ban már biztosan elindul a vastagbélrák-szűrőprogram (az epidemiológusok ezt a szűrést tartják a leghatékonyabbnak a megelőzésben az összes egyéb hasonló program között, ennek ellenére több évtizede nem sikerül ezt bevezetni Magyarországon). Új vizsgálatként – Európában szinte elsőként – ajánlanák az úgynevezett alacsony dózisú CT-vel végzett tüdőrákszűrést. Az 55-75 éveseket hívnák be, illetve a kockázati csoportba sorolnák a sokat cigarettázókat és a kevesebb mint 15 éve leszokott dohányosokat. Így évente 200 ezer embert vizsgálnának meg. Ezzel kapcsolatban Magyarországon már 2014 óta tart egy kísérleti program. Szervezett szűrőprogrammá azonban legkorábban 2022-re válhat, ennyi idő kellene ahhoz, hogy az országban legyen legalább 25-30 szűrőállomáson gép és szakember. Az anyagot írók becslése szerint csak ezekre az eszközökre 12-13 milliárdra lenne szükség. Az alkalomszerű szűrésekben az üzemorvosoknak, a fogorvosoknak, az urológusoknak és a bőrgyógyászoknak is jutna feladat. Nekik a szájüregi, a prosztata és a bőrdaganatokra kellene időben rátalálniuk.

Mindenki a rákcentrumokba

A munkaanyag kitér arra is, hogy a jelenlegi ellátórendszer nem tökéletes. Az Onkológiai Intézet szakemberei azt javasolják: szervezzék újra az ellátórendszert. Daganatos beteget a jövőben csak a feladatra kijelölt centrum kezelhetne. A háziorvosok, a szakrendelések, az egyéb kisebb kórházak legfeljebb a rák megelőzésében, a betegség korai felismerésében, a gyógyulók rehabilitációjában, illetve az úgynevezett palliatív, azaz már csak a tünetek enyhítését szolgáló ellátásban juthatnának szerephez. A jövőben a rákgyanús betegeket viszont már első körben a megyei centrumokba kellene utalnia valamennyi orvosnak. Vállalva azt is, hogy meggyőzik a beteget arról, hogy muszáj messzebbre utaznia. (Arról, hogy ennek költségeit ki viseli, nincs szó anyagban. Szegényebb országrészekben már ma is problémát jelent az orvos fölkeresése, ha az más településen rendel.) A daganatos kezelésekért csak a kijelölt centrumok (39 intézmény) kaphatnának finanszírozást, ott viszont ellátási korlát nélkül gyógyíthatnák a betegeket. A javaslat növelné az esetekért járó díjakat is. Hogy pontosan ehhez mennyivel több pénzre volna szükség, azt nem részletezik, a javaslat készítői úgy vélik: ehhez elegendő lehet, ha a most daganatos kezelést elszámoló, ám arra nem kijelölt intézményektől elvonják az ilyen finanszírozást. Egyebek mellett a különböző onkológiai műtétek végzését is licenc-vizsgához kötnék.  A közös szakmai honlap és tudományos kutatási alap létrehozását, valamint a gyógyszer-finanszírozás átalakítását is szorgalmazó Magyar Nemzeti Rákprogram mellé nem készült összegző költségvetés. Így nem is tudni, hogy az mennyibe kerülne. A jövő évi költségvetésben sincs dedikált forrás se a daganatos, se a másik négy – a gyermekkori, a mozgásszervi, a szív- és érrendszeri valamint a mentális – betegségre készült nemzeti program megvalósítására.

29 onkológiai centrum

Jelenleg 39 intézmény végzi a daganatos betegek kórházi ellátásának 93 százalékát, a járóbeteg kezelések 70 százalékát, ezek közül 29 onkológia centrum. A fekvőbetegek ellátásának hiányzó hét százaléka további 98 kórház valamelyikében történik. A szakrendelések 30 százalékát 350 intézmény adja.

Szerző
2018.07.23 07:30
Frissítve: 2018.07.23 07:30