Felháborította a Fidesz az Európai Néppártot

A Die Welt című német konzervatív lap a visegrádi négyek és Ausztria kapcsolatával, míg az EUObserver című brüsszeli hírportál a lengyelországi helyzetről elfogadott európai parlamenti határozattal összefüggésben foglalkozott pénteken Magyarországgal.

Boris Kálnoky a Mit gondolsz, mennyire megbízható Sebastian Kurz? című írásában a Die Welt kiemelte: Orbán Viktor magyar és Sebastian Kurz osztrák kormányfő jól megértik egymást, például a menekültpolitikában, és "így egy hatalmi tömb is kialakulhat", de a kapcsolatot bizalmatlanság terheli, azért is, mert Ausztria szoros kapcsolatban van Németországgal.

A Die Welt online kiadásában megjelent elemzésében kifejtette, hogy a visegrádi csoport fővárosaiban "nemcsak emberi, hanem tartalmi" okok miatt is lelkesedéssel fogadták az "osztrák fordulatot". Az öt kormány érdekei és a korábbi konfliktusok feloldódása jó alapot biztosít az együttműködéshez. Azonban az uniós integráció további mélyítésével kapcsolatban "súrlódások" lehetnek - tette hozzá.

Kiemelte, hogy a visegrádi országok nem akarnak befogadni menekülteket, Ausztriának viszont, erős nyomásnak kitett célországként a menekültek elosztása az érdeke, ami viszont "a kelet-európaiak szempontjából több EU-s integrációt és a nemzetállamok kompetenciáinak gyengülését jelenti".

Mint írta, Ausztria és Németország szoros kapcsolata révén elképzelhetőnek tűnik, hogy "Kurzot végül meg lehetne nyerni az erősebben integrált EU ügyének, ha Németország ezt akarja".

A visegrádi országok Béccsel szembeni bizalmatlanságának történelmi okai is vannak - tette hozzá a Die Welt szerzője, felidézve a Habsburg-ház uralkodóinak tevékenységét, illetve a Habsburgok elleni szabadságharcokat. Kifejtette, hogy "ennek a történelmi, kollektív emlékezetnek van egy aktuális dimenziója is". Orbán Viktor a környezetéből származó értesülések szerint a legutóbbi időkig +német provinciának+ tartotta Ausztriát, és mint régen, úgy most is az a kérdést teszik fel (a visegrádi országok), hogy meg lehet-e bízni Ausztriában.

Az EUObserver brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy az Európai Néppárton (EPP) belül felháborodást keltett a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának minapi sajtóközleménye, amelyben élesen tiltakoztak a lengyelországi helyzetről elfogadott EP-határozat ellen.

Az EP a néppárti, szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali frakciók javaslatára szerdán kezdeményezte az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindításának előkészítését Lengyelországgal szemben. A magyar kormánypárti képviselők a határozat ellen szavaztak, és közleményt adtak ki, amelyben elfogadhatatlannak nevezték, hogy "Brüsszel nyomást gyakoroljon szuverén tagállamokra", valamint azt állították, hogy Varsót határozott bevándorlásellenes álláspontja miatt büntetik.

A híroldal azonban rámutatott: az elfogadott határozat a lengyel jogállamisági helyzettel kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat, s nem érintette a migráció ügyét.

Pedro Lopez de Pablo néppárti szóvivő az EUObservernek megerősítette, hogy vita robbant ki a konzervatív erőket összefogó pártcsaládon belül a kommüniké nyomán, amely "sokaknak egyáltalán nem tetszett". "Mindenki tisztában volt vele, hogy a határozat ellen fognak szavazni, azonban más kérdés, hogy az ügyet a nyilvánosság elé viszik" - mondta.

A szóvivő elmondta ugyanakkor, hogy a Fideszt is a soraiban tudó EPP nem tervez szankciókat, "nem kezdhetik ugyanis cenzúrázni a sajtóközleményeket".

Az uniós ügyekkel foglalkozó portál arról számolt be, hogy Janusz Lewandowski lengyel néppárti képviselő "dühös" volt a frakcióülésen, és kiemelte, számítottak rá, hogy a magyar delegáció a határozat ellen fog szavazni, mert "az igazságügyi rendszerrel és a civil társadalommal kapcsolatos lengyelországi fejlemények hasonlók ahhoz, mint ami Magyarországon történik".

"Ahelyett, hogy csendben maradtak volna, közleményt adnak ki, átlépve a hűség minden vörös vonalát" - közölte Lewandowski névtelenséget kérő források szerint.

Frank Engel luxemburgi képviselő pedig azon véleményének adott hangot, hogy a közlemény "sértés a lengyelek és a frakció tagjai számára egyaránt".

Szerző
2017.11.17 15:11

Donald Trump „pokoli” látogatása Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:00

Fotó: /
A brit média legpozitívabb jelzője a háromnapos amerikai elnöki vizittel kapcsolatban az „ellentmondásos” volt.
Kevés öröme lehetett Donald Trumpnak, amikor - ha egyáltalán - beleolvasott a nagy-britanniai látogatásával kapcsolatos sajtóvisszhangba. Ahogy a londoni és edinburghi sokezres tüntetések is jelezték, az amerikai elnök meghívása katasztrofális hatásúnak bizonyul, kezdve a The Sun bulvárlapnak adott, Theresa May Brexit-politikáját becsmérlő interjújával egészen az udvari protokoll ismételt semmibe vételéig. A baloldali The Guardian értékelése szerint „komolyabb felkészüléssel és politikai érzékkel a katasztrofális és zavarba ejtő elnöki út elkerülhető lett volna. Szégyenletes és ostoba tévedésnek bizonyult, hogy May 2017 elején hanyatt-homlok Washingtonba rohant, és állami látogatásra hívta meg a frissen hivatalba lépett elnököt, akinek szövetségesi elkötelezettségéről fogalma sem volt”. A lap részvétet érez a brit kormányfő iránt, még ha a minden precedenst nélkülöző „hátba szúrást” szerinte Theresa May csakis magának köszönhette. A kommentár szerzője reméli, hogy May képes lesz levonni a tanulságot, és „a kiszámíthatóbb, a brit értékeket méltányoló szövetségesekkel, azaz Európával erősíti és teszi hatékonyabbá az együttműködést”.  A Guardian szöges ellentéte, a Brexit-párti, mélyen konzervatív Mail on Sunday-ben a szigetország egyik volt washingtoni nagykövete és két közismert publicista is alaposan bírálja az „ellentmondásos” vizitet. Sir Peter Westmacott fájlalja, hogy London „mindent megtett a tartózkodás különlegessé tételéért, ám az elnök hálátlansággal viszonozta a gesztusokat”. Peter Hitchens a brit-amerikai speciális viszony szemétbe hajítása mellett áll ki. Mint írja, „Trumpot nem érdekli az Egyesült Királyság: arrogáns gorombasága saját belpolitikai érdekeit szolgálja”. Rachel Johnson annak ellenére nevezi „a megaláztatás három hosszú napjának” a látogatást, hogy Trump többek között a testvére, Boris Johnson egy héttel ezelőtt lemondott külügyminiszter kormányfői képességeinek méltatásával haragította magára vendéglátóit. A befolyásos újságírónőt bántotta a vendég sértő attitűdje, különösen a 92 éves, tizenkét amerikai elnököt megélt II. Erzsébettel szemben, aki viszont úgy megfegyelmezte, "mint egy terrier kiskutyát”.
2018.07.15 21:00
Frissítve: 2018.07.15 21:14

Kane a gólkirály, Modric a torna legjobb játékosa

Publikálás dátuma
2018.07.15 19:53
A gólkirály Kane és az aranylabdás Modric egymás ellen
Fotó: AFP/ FRANCK FIFE
Hat meccsen hat gól Harry Kane mérlege, és már megint nem a világbajnok csapatból került ki az aranylabdás.
A vb-t negyedikként záró Anglia és a Tottenham Hotspur labdarúgója, a hat találatot szerző Harry Kane lett az oroszországi torna gólkirálya, ezzel gyakorlatilag lemásolva a négy éve, Brazíliában szintén hatszor eredményes James Rodríguez teljesítményét. A csatár hat mérkőzést játszott a világbajnokságon: a csoportkörben Tunézia kapuját kettő, Panamáét három góllal terhelte, a nyolcaddöntőben Kolumbiának is beköszönt. 
Kane mögött az orosz Gyenisz Cserisev, a belga Romelu Lukaku, a portugál Cristian Ronaldo és a világbajnok francia válogatott két játékosa, Antoine Griezmann és Kylian Mbappé egyaránt négy-négy találattal lett holtversenyben második a mesterlövészek között. A torna legjobb játékosának járó Aranylabdát a horvát Luka Modric kapta. Utoljára a brazil Romário érdemelte 1994-ben világbajnokként a legjobbnak járó különdíjat, azóta az aranylabdások nem a győztes csapatból kerültek ki.  
Szerző
2018.07.15 19:53