Törzsi viszonyok

Dél-Afrika napok óta arról győzködi Robert Mugabét, Zimbabwe diktátorát, legyen olyan szíves és távozzék, mert bár papíron még tényleg ő a világ egyik legszegényebb és legkorruptabb országának elnöke, valójában már rettegett titkosszolgálata is egyik pillanatról a másikra átállt a hadsereg oldalára.

Mugabe sokkal jobban járt, mint Nicolae Ceausescu, akit rögtön bukása után elítéltek és feleségével együtt agyonlőttek. Ugyan Mugabe nejének, az országot a végsőkig kiszipolyozó Grace-nek sok honfitársa hasonló sorsot kíván, a helyzet azért nem ennyire egyszerű. A hadsereg megtehetné ugyan, hogy bejelenti: megdöntötték Mugabe rezsimjét, de ez számos veszélyt rejtene magában. Nem azért fenyegetne lázongás, mert akkora tisztelet övezi Zimbabwe atyját, hanem a rendkívül összetett afrikai viszonyok miatt.

A földrészen a XXI. században is megmaradt a törzsi gondolkodás. Jó példa erre Líbia: miután 2011-ben megdöntötték Moamer el-Kadhafi hatalmát, az ország káoszba süllyedt. A „demokráciát elhozó” amerikaiak számára csak ekkor vált világossá: a diktatúra tartotta egyben az országot. A patriarchális viszonyok nem szűntek meg a korábbi évtizedek alatt sem, a fegyveres erőknek azonban megvoltak az eszközei arra, hogy elhallgattassák a klánok szószólóit. Az idei kenyai káosz oka is ugyanez. A hivatalban lévő elnök, Uhuru Kenyatta a legnagyobb etnikai csoport, a kikuyuk tagja, legnagyobb politikai ellenfele, Raila Odinga viszont luo. Ők is örök ellenfelek maradnak.

A gyarmatosítás végével, a hatvanas-hetvenes években a Szaharától délre eső államokban ideig-óráig sikerült háttérbe szorítani a törzsi villongásokat, mivel olyan élő legendák kerültek az elnöki székbe, akikben a lakosság nagy része megbízott. Kenya és Elefántcsontpart például azért számított mintaországnak, mert a gyarmatosítás elleni harc két ikonja, Jomo Kenyatta, illetve Félix Houphouet-Boigny került az élére, ráadásul a volt gyarmatosítókkal is jó viszonyt alakítottak ki. Az államalapítók halálával azonban nem maradt olyan személy, akiben minden etnikai kisebbség egytől egyik megbízna. Hasonló folyamatok mentek végbe sok államban, mint Tito halála után Jugoszláviában.

Zimbabwe kapcsán a dél-afrikai közvetítőkön a világ szeme. A déli szomszéd demokratikus állam ugyan, de évtizedeken keresztül megtűrte Mugabe jogsértéseit azután is, hogy Pretoriában véget ért az apartheid. Dél-Afrika abból indult ki: még mindig sokkal jobb egy diktatórikus Zimbabwe, mint egy törzsi villongásokkal sújtott állam.

Miután azonban Mugabe a múlt héten eltávolította a hatalomból egy másik törzshöz tartozó alelnökét, maga generálta az etnikai feszültségeket. Ezután már a zimbabwei kormány legfőbb finanszírozója, a káosztól nagyon tartó Kína is levette róla a kezét. Feltételezések szerint a zimbabwei vezérkari főnök nem véletlenül tárgyalt pár nappal a puccs előtt kínai kollégájával.

Aki demokráciát remél Zimbabwéban, annak nem feltétlenül jó hír: nem Hararéban, hanem Pekingben dől el, merre haladjon tovább ez az ezer sebből vérző állam.

2017.11.18 07:09

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49