Munkavállaló kerestetik

Publikálás dátuma
2017.11.17 19:55

Fotó: /
Már olyan munkaerőt is nehéz találni, akiket át lehetne képezni, pedig 63 ezer üres álláshely várná őket.

Meredeken emelkedik az utóbbi években a toborzási nehézséggel szembesülő cégek aránya; ma már nehéz a magyar gazdaságban olyan szektort említeni, amely ne küzdene munkaerő-hiánnyal. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint jelenleg 48 500 üres álláshely található a versenyszférában, 14 500 pedig a költségvetési szférában. A legnagyobb kereslet a szakképzett fizikai dolgozókra van – a cégek 22 százaléka keres ilyen munkavállalót –, de nagy az igény – csaknem 15 százalék – a szakképzetlen fizikai dolgozókra is. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara őszi felmérése szerint a szakemberhiány jelenti a magyar vállalatok háromnegyede számára a legnagyobb üzleti kockázatot.

A fő problémát az okozza, hogy a kereslet és a kínálat minősége valamint regionális eloszlása nem találkozik, így a magyar munkaerő-piacon egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány – állapították meg a részvevők a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) témában szervezett tanácskozásán. Hogy ez milyen okokra vezethető vissza, abban ugyanakkor már eltértek a vélemények.

Borbély-Pecze Tibor Bors, az NGM munkaerőpiaci referense úgy fogalmazott: a magyar munkaerőpiac egészségesebb helyzetben van, mint bármikor korábban. 2010 óta a foglalkoztatottak száma 735 ezer fővel nőtt: ebből 548 ezer a versenyszféra munkahely-teremtése, 121 ezer közfoglalkoztatásé, 66 ezer pedig külföldi telephelyeken dolgozóké. Jelenleg így 4,5 millió a foglalkoztatottak száma - ebből 191 ezer fő a közfoglalkoztatott –, a munkanélküliségi ráta pedig 4,2 százalékos. A regisztrált munkanélküliek harmada ugyanakkor több mint egy éve keres állást. A referens szerint így a rendszerben még 200-300 ezer fős bővülési potenciál van. Jelentős területi különbségek vannak ugyanakkor: Budapesten, Pest, Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében munkaerőhiány van és emelkednek a bérek, az észak-keleti országrészben viszont magas a munkanélküliség. Borsodban például csaknem 40 ezer az álláskeresők száma, és ugyanennyi közfoglalkoztatott van, Szabolcsban pedig 33 ezren keresnek munkát, 38 ezren a közfoglalkoztatásban dolgoznak.

- Nemcsak emberhiányról van szó tehát, hanem képességhiányról is – mondta Borbély-Pecze Tibor, aki ugyanakkor óvva intett attól, hogy a probléma forrását kizárólag a szakképzésben keressék. Érdeklődésünkre ezzel kapcsolatban kifejtette: az iskolapadban megszerzett tudás elavulása mára rendkívül felgyorsult, de a képességbeli hiányok felnőttképzésben pótolhatók, és a munkáltatóknak is felelőssége van abban, hogy munkavállalóik tanuláshoz való hozzáférését támogassák.

Csakhogy ez nem mindig egyszerű, ha nincsen olyan jelentkező, aki képes befogadni az új ismereteket. A munkanélküliség által leginkább érintett megyében működő BorsodChem Zrt.-nél például szintén megkezdődött a munkavállalók elvándorlása, és kismértékben - tízes nagyságrendben – már a vegyipari cég is érzékeli a munkaerő-hiányt. Varga Béla, a cég humánerőforrás és kommunikációs igazgatója a fő okot abban látja, hogy több mint egy évtizedig hiányzott a vegyipari szakmunkásképzés. Jelenleg is nagyon kevesen tanulnak például vegyésztechnikusnak, a hiányszakma minősítést – és az azzal járó, motiváló hatású ösztöndíjat - mégsem kapta meg. A cég ezért saját átképző programokat indít, ám egyre nehezebb megtölteni a 20 fős induló létszámot is, mert egyre kevesebb az olyan jelentkező, aki képes lenne elsajátítani a szükséges ismereteket. Hozzánk bárki jöhet, aki rendelkezik készséggel, képességgel és akarattal, ám ezek egyre kevesebb álláspályázónál vannak meg – jegyezte meg a Varga Béla.

Budai Iván, a Magyar Vegyipari Szövetség igazgatója leszögezte, az oktatás szerepe megkerülhetetlen és alapvetően állami feladat. A duális képzés költségeit – amikor a diák tanuló ideje alatt gyakorlati képzésen is részt vesz valamelyik vállalatnál -, ugyanakkor már így is a vállalatokra hárítják.

András Klára, az Egis humánerőforrás igazgatója arról beszélt: a szakképzést a versenyszféra bevonásával kellene átalakítani, erősíteni kell a duális képzést, és pálya-orinetációs programokkal kell megnyerni az utánpótlást a húzóágazatok számára. Megjegyezte: a munkavállalók számára a magas alapbér a legfontosabb szempont az álláskereséskor, ám ez csak a bevonzáshoz elegendő. A munkaerő megtartásához olyan egyéb juttatásokra is szükség van, mint a teljesítményarányos bónuszrendszer, az életpálya jutalom, a rugalmas foglalkoztatási formák, vagy a vállalti bölcsőde és óvoda.

Összetorlódtak a bérek
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt csökkent a különbség a szellemi és a fizikai munkát végzők keresete között a feldolgozóiparban: előbbiek havi bruttó 250 ezer, utóbbiak 500 ezer forintot keresnek átlagban - derült ki a Kopint-Tárki vizsgálatából. Az adatokból ugyanakkor az is látszik, hogy átlagkeresetet nem sokan visznek haza: a dolgozók 70-80 százaléka ennél jóval kevesebbet keres, 25-28 százaléka viszont jóval többet. Ez a lapos, majd meredeken emelkedő bérgörbe jól mutatja a problémákat, amelyet a VDSZ az Okos béremelés elnevezésű akcióval szeretne orvosolni, hogy olyan béremelések történjenek, amelyek visszatükrözik az egyes munkavállalók közti különbségeket a képzettség, tapasztalat és a végzett munka jellege szerint. Ennek részeként az összetorlódott béreket egyéb ösztönzőkkel – műszakpótlékokkal, kollektív szerződésben garantált plusz szabadságokkal és képzésekkel, öngondoskodást segítő juttatásokkal - kompenzálnák.



2017.11.17 19:55

Munkaerőhiányt teremt a csökkenő cafetéria

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:12
Végül csak a SZÉP-kártya marad Fotó: Népszava/Üveges Zsolt
Fotó: /
A változások közel kétmillió embert érintenek. A cafetéria csökkentése miatt nőhet mobilitás, ami tovább fokozhatja a már most is komoly munkaerőhiányt.
Tiltakoznak a munkavállalók az ellen, hogy a cafetéria-elemek szűkítéséről szóló törvényjavaslatot változatlan formában fogadhatja el a parlament, azaz a kormány nem vette figyelembe a szakszervezetek javaslatait. Ezzel a dolgozók fizetésének csökkentéséről szavaznak a honatyák. Több mint 20 ezer cég ad cafeteriát a munkavállalóinak, a változások közel kétmillió embert érintenek. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke kedden Salgótarjánban emlékeztetett arra, hogy a jogszabálytervezet vitájában a törvényalkotási bizottság ülésén nem kapott szót, így ezért nyílt levelükben szólítják meg a pénteki végszavazás előtt a döntéshozókat, hogy „ne vegyenek részt a nettó jövedelmek csökkentésében”. Azt is bejelentette, hogy kikérik majd a szavazási jegyzőkönyvet, így, ha februárban azt látják a dolgozók, hogy elvonták az iskolakezdési támogatást, az albérleti hozzájárulást, akkor tudják, hogy kik azok a képviselők, aki „ezt megszavazták, és elvették tőlük”. A törvényjavaslat megemeli a munkáltatói hozzájárulások adóterheit, csupán a Széchenyi Pihenőkártya zsebeibe történő befizetésnél marad a kedvezményes adókulcs, a többi korábbi juttatás vagy megszűnik, vagy a bérekkel azonosan adóznak majd januártól.
Kordás László közölte: az érdekegyeztető tanácsban azt javasolták, hogy a kormány három ponton változtasson álláspontján: egyrészt maradjon meg az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói befizetések kedvezménye, másrészt maradjon meg a határon belüli mobilitást segítő kedvezmény, a harmadikként pedig a diákhitel és az iskolakezdési támogatás kedvezményének megtartását kérték.  A településüzemeltetésben dolgozó több, mint 10000 munkavállalót tömörítő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 Ifjúsági tagozata is úgy véli, hogy a cafetéria csökkentése kihathat az egyébként könnyebben mozduló és költöző fiatal munkavállalók mobilitási hajlandóságára és tovább fokozhatja a munkaerőhiányt. Már nem csak Nyugaton vagy a fővárosban, hanem az ország egész területére kiterjedően sincs és még inkább nem lesz köztisztasági járműkezelő, iparigép-kezelő, de már utcaseprő sem. A szakszervezet csatlakozik a MASZSZ kezdeményezéséhez. 
Témák
cafeteria
2018.07.17 21:12

Meghunyászkodott a kormány, eltörlik a Tesco-törvényt

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:49
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Az Európai Bizottságnak nem tetszett, a magyar kormány így most törvényben törölné el a veszteséges működés tilalmát, amit kifejezetten a külföldi áruházakra írtak a kereskedelmi törvénybe.
Egy szerény, csupán a parlament honlapjára töltött törvényjavaslat jelzi, hogy az Orbán-kormány meghátrált a Brüsszellel folytatott jogi csatározásban: a 24.hu vette észre, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter a kormány nevében benyújtott egy módosítót, ami eltörölné a 2005. évi CLXIV., vagyis kereskedelmi törvény nagyáruházakra vonatkozó 9/A- paragrafusát.
Mint a portál írja, az említett ponttal a kormány szabályos rohamot indított a külföldi áruházláncok, így az Aldi, az Auchan de főként a Tesco ellen: a paragrafus szerint az a cég, amelynek nettó árbevétele többségében napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő évben a nettó árbevétele külön-külön legalább 15 milliárd forint, de veszteséget termel vagy nullszaldós, nem árusíthat többé napi fogyasztási cikkeket. Azaz becsukhat és elhagyhatja az országot.
Csakhogy az Európai Bizottság álláspontja szerint a szabályozás nincs összhangban a letelepedésszabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó alapelvi uniós rendelkezésekkel. Az EB ezért először EU Pilot eljárást, majd 2016. február 26-ától kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, tavaly pedig már véleményezési szakaszba is léptették a folyamatot. Bár a brüsszeli malmok lassan őrölnek, a kormány úgy tűnik, igyekezett elkerülni az ennél komolyabb következményeket. 
2018.07.17 19:49
Frissítve: 2018.07.17 21:19