Visszaadja a Lendvai-díját a Vona-Rangos interjú miatt

Publikálás dátuma
2017.11.18 12:13
Paul Lendvai a kitüntetett Tódor Jánossal FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Fotó: /
A Spinoza Színházban jobbikos politikusokkal rendezett beszélgetés elleni tiltakozásként visszaadja az épületben múlt évben átvett Lendvai-díját az ismert újságíró, Tódor János - írja a RomNet.

A magyar Pulitzer- emlékdíjas újságíró, szociográfus a RomNet-hez is eljuttatott, a Spinóza Ház igazgatójának címzett nyílt levelében úgy fogalmazott, megütközéssel értesült arról, hogy ugyanabban a teremben, ahol a megtisztelő díjat átvehette, „egy szélsőjobboldali, újnáci párt elnöke volt a vendége a Kádár-rendszer egyik preferált újságírójának, Rangos Katalinnak.”

Tódor János felháborítónak tartja, hogy „a Spinoza Ház - ki tudja milyen megfontolásból - egy rasszista, homofób, szélsőjobboldali pártvezetővel és csapatával kokettál”. Hozzátette: „Megdöbbentett, hogy erre a nyilvános rendezvényre nem engedték be a jobboldali médiumokat, ezáltal alkotmány (alaptörvény) sértő módon önkényesen korlátozva a sajtószabadságot”.

Az újságíró nyílt levelében tudatta, mindezek elleni tiltakozásul visszaadja a Spinoza Házban átvett elismerését, és döntéséről a díjat odaítélő kuratóriumot is értesítette. Paul Lendvai, Ausztriában élő újságíró 2012-ben alapította sajtódíját, amelyet évente egy olyan újságíró kaphat meg, aki a magyar nyomtatott és internetes médiában kiemelkedő politikai-közéleti-társadalmi témájú cikkeket publikált. A díjat odaítélő kuratórium elnöke Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője, tagjai Bojtár B. Endre, a Magyar Narancs főszerkesztője és Aczél Endre publicista. Az elismeréssel nettó ezereurós jutalom is jár. Tódor János a díjról lemondó nyílt levelében megjegyezte, hogy 2016 novemberében átvett elismerésével járó pénzjutalmat az Igazgyöngy Alapítványnak ajánlotta fel, de amennyiben a Lendvai-díj Alapítvány kuratóriuma úgy rendelkezik, az összeget is hajlandó visszafizetni.

Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke, roma polgárjogi aktivista a Facebookon fakadt ki, hogy az ismert újságíró, Rangos Katalin a másfél órás beszélgetés során mindössze két alaklommal említette meg Vona Gábornak a Jobbik és a Magyar Gárda cigányok elleni fellépéseit, és azt is olyan összefüggésben, hogy az egyenruhás alakulatok „fegyelmezték” a cigányokat, miközben jogerős bírósági ítélet is kimondta, hogy félelmet keltettek a népcsoportban felvonulásaikkal, és ennek oka volt, hogy a hatóság feloszlatta a szervezetet. Tódor János a napokban mutatta be Vadászjelenetek című könyvét, amelyben a romák ellen elkövetett sorozatgyilkosságokról, és a 2008-2009-es években történt etnikai alapú gyűlöletbűncselekményekről ír.

 A nyílt levél: 

Dr. Sándor Anna
igazgató
Spinoza Ház

Kedves Igazgató Asszony!

Kedves Anna!

Tavaly ilyenkor találkoztunk a Lendvai-díj átadón, amikor is én kaptam a díjat.

Megütközéssel értesültem róla, hogy ugyanabban a teremben, ahol a megtisztelő díjat átvehettem egy szélsőjobboldali, újnáci párt elnöke volt a vendége a Kádár-rendszer egyik preferált újságírójának, Rangos Katalinnak.

Jómagam újságíróként-szociográfusként közel 40 éve írok a hazai rasszista, cigány -és zsidóellenes mozgalmakról, paramilitáns, félkatonai szervezetekről, amelyek többsége a Jobbik Magyarország Mozgalomból serkent ki. Cikkeim miatt rendszeresen fenyegetnek meg, jelentenek föl - rágalmazásra becsületsértésre hivatkozva - a magyar újnyilasok és az őket nyíltan pártfogásukba vevő hatóságok. A rendőrségen a feljelentések nyomán ilyenkor rabosítanak, holott nem vagyok köztörvényes bűnöző, szemben az Ön színházában pódiumot kapott Vona Gábor pártjának több tagjával, egyebek közt a jelenleg az Országgyűlés alelnöki tisztét betöltő Sneider Tamással, akit köztörvényes erőszakos cselekmény miatt jogerősen elítéltek.

Felháborítónak tartom, hogy a Spinoza Ház - ki tudja milyen megfontolásból - egy rasszista, homofób,szélsőjobboldali pártvezetővel és csapatával kokettál.

Megdöbbentett, hogy erre a nyilvános rendezvényre nem engedték be a jobboldali médiumokat, ezáltal alkotmány (alaptörvény) sértő módon önkényesen korlátozva a sajtószabadságot.

Tiltakozásul visszaadom a Spinoza Házban kézhez vett Lendvai-díjamat, és elhatározásomat a díj kuratóriumának is bejelentem.

A díjjal járó pénzjutalmat az Igazgyöngy Alapítványnak ajánlottam föl, és átvételét követően azonnal átadtam az alapítvány képviselőjének. Amennyiben a díj visszaadása miatt a Lendvai-díj Alapítvány kuratóriuma úgy rendelkezik, természetesen a pénzjutalmat visszafizetem.

Balatonboglár, 2017. november 18.

Tódor János
Radnóti Miklós Antirasszista-díjas,
Wallenberg-díjas,
magyar Pulitzer- emlékdíjas
újságíró, szociográfus

Szerző
2017.11.18 12:13

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49