Így örül kisbabájának az orangután mama - Fotók

Publikálás dátuma
2017.11.21 16:21

Fotó: /
A képen (fotó:  Bernd Wüstneck / dpa/ AFP) Hsiao-Ning orangután mama látható hét hetes babájával az állatkertben, Rostockban, Németországban, 2017. őszén. A szintén nőstény kicsit "Niah" -nak nevezték el, ami azt jelenti, hogy "az örömteli". 

Az orangután (Pongo) az emberszabású majmok ázsiai neme. Fejlődési vonala (Ponginae alcsalád) mintegy 14 millió éve vált el a többi emberszabásúétól. Neve malájul erdei embert jelent. Az indonéz bennszülöttek félték és tisztelték, egyes törzseknél a férfiasság próbája volt egy kifejlett hím legyőzése kézitusában.

Eredetileg egy fajnak tekintették őket. 1996-ban két fajt különböztettek meg, a szumátrai orangutánt (Pongo abelii) és a borneói orangutánt (Pongo pygmaeus). 2017 novemberében bejelentettek egy harmadik fajt a tapanuli orangutánt (Pongo tapanuliensis). A borneói orangutánoknak 3 alfaját különítik el.

Az orangután a legnagyobb testű fán élő állat. Elsősorban gyümölcsökkel, azon belül is főleg fügefélékkel táplálkozik.Emellett eszik leveleket, gallyakat, rügyeket és virágokat, sőt esetenként földet is – alighanem ásványi anyagai miatt. Étrendjét kisebb rovarokkal, gerincesekkel, tojással egészíti ki. A fák lombozatában, odvaiban megmaradó esővizet issza. Többnyire délelőtt és késő délután aktív. Éjszakára lombokból épít fészket a lombkoronaszintben, úgy 10–20 méter magasan. A vizet afrikai rokonaihoz hasonlóan kerüli, így úszni sem tud.

A nőstények egyedül vagy egy másik nősténnyel, illetve kölykeikkel élnek. A vezérhímekkel általában csak akkor találkoznak, amikor az párzani akar. A hímek viszonya rendkívül ellenséges; gyakoriak az összecsapások. A borneói orangutánok 233–263 nap, a szumátraiak 227–275 nap vemhesség után rendszerint egy, körülbelül 1,5 kg-os kölyköt szülnek, de az ikerszülés sem ritka. A fiatal orangutánok anyjukba kapaszkodva utaznak a fák koronaszintjén. Az anya körülbelül 42 hónapos korában választja el kicsinyét. A szülői gondoskodásnak köszönhetően a kölykök halandósága alacsony. A fiatalok 6–7 éves korukban válnak önállóvá. A nőstények anyjuk közelében maradnak, a hímek azonban messze vándorolnak.

Az orangután az egyik leginkább veszélyeztetett állatfaj. A vadászat, az illegális állatkereskedelem mellett főleg élőhelyének pusztulása fenyegeti. Az orvvadászok megrendelésre szállítják a vadon fogott orangutánkölyköket, amelyek anyját rendszerint megölik. Az állatkertek világszerte küzdenek az orangutánok megmentésért. (Wikipédia)

Szerző
2017.11.21 16:21

Skarlát íbiszek keltek ki Szegeden

Publikálás dátuma
2018.07.19 09:55
Illusztráció: Skarlát íbisz (Eudocimus ruber)
Fotó: AFP/ Philippe Clément / BELGA MAG / BELGA
A látogatók már megnézhetik a sötét tollú fiókákat.
Skarlát íbiszek keltek ki a tojásokból a Szegedi Vadasparkban, a vörös színű, kifejlett egyedek között a látogatók már megfigyelhetik a sötét tollú utódokat – tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t. A szegedi állatkertben már évek óta sikeresen költenek az íbiszek, a nekik kihelyezett fészkekben idén nyolc fióka kelt ki. Tolluk – hogy ne legyenek feltűnők a ragadozók számára – sötét, csak két-három évesen válik élénk színűvé. Ha felnőnek, másik állatkertbe kerülnek. A skarlát íbisz (Eudocimus ruber) a Magyarországon is élő batla (Plegadis falcinellus) dél-amerikai rokona, a Karib-tenger partvidékén, valamint Brazília keleti-délkeleti partjai mentén él. A sekélyebb tengerrészeket és a mocsarakat kedveli, ahol főleg vízi gerincteleneket fogyaszt. Tollazata színét az elfogyasztott apró rákokból nyeri, ezért az állatkertekben csak ott őrzi meg jellegzetes skarlátvörösét, ahol speciális étrenden él. Nagy csapatokban érzik jól magukat. A kolóniákon belül összeállt párok viszonylag egyszerű fészket raknak, egy-három tojásukat 19-23 nap alatt költik ki. A fiókáikat is együtt nevelik és védelmezik. A skarlát íbiszeket a természetben elsősorban a költőhelyek nyugalmának megzavarása – többek között a motorcsónakokkal –, a tollukért és húsukért folytatott vadászat és az illegális állatkereskedelem veszélyezteti, sok példányt fognak be, hogy eladják díszmadárnak. A kifejlett madarak testmagassága 60 centiméter körüli, tömege 650 gramm. Csőrük hosszú és görbe, ez megkönnyíti táplálkozásukat. Lábujjaik között vékony úszóhártya feszül. Akár húsz évig is élhetnek. 
2018.07.19 09:55
Frissítve: 2018.07.19 09:55

Tapír született a debreceni állatkertben

Publikálás dátuma
2018.07.18 11:59

Fotó: MTI/
Az állatot már láthatja a közönség, az újszülöttet a látogatók nevezik el.
Tapír született vasárnap a debreceni állatkertben, az állatot szerdától láthatja a közönség – közölte az MTI tudósítása szerint Nagy Gergely Sándor, a nagyerdei kultúrpark igazgatója. Az állatkert tapírházában tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy 13 hónapi vemhesség után született meg a nőstény tapír, az állatkert tapírpárjának harmadik utóda. A páratlanujjú patásokhoz tartozó dél-amerikai tapírok 2011 óta vesznek részt a debreceni állatkert európai fajmegmentő programjában. A korábban született Rebeka a program keretében már Kína egyik állatkertjében látható – közölte, és hozzátette, hogy az újszülöttet – az állatkert szokása szerint – a látogatók nevezik el.  A szakember újdonságnak nevezte, hogy a tapírokat és a vízidisznókat együtt helyezték el, így érdekes megfigyeléseket végezhetnek például arról, hogyan védik kicsinyeiket a szülők. 
2018.07.18 11:59
Frissítve: 2018.07.18 11:59