Talicskásból, öltönyösből is sofőrt képezne a BKV

Publikálás dátuma
2017.11.24 06:01
Tavaly év végén 2100 buszsofőr dolgozott a BKV-nál, és ebben az üzletágában 250-300 vezető hiányzott. FOTÓ: Szalmás Péter
Fotó: /
Most épp azzal próbálja leküzdeni a BKV a buszvezetőhiányt, hogy tanfolyamra küldené azokat a dolgozókat, akiben látja a potenciális sofőrt.

Járművezetővé képezné a BKV a nem sofőrként dolgozó munkavállalóit. A cég a szellemi és a fizikai dolgozóit is arra buzdítja, hogy iratkozzanak be buszvezetői tanfolyamra – a tandíjat pedig átvállalják tőlük. A BKV egyébként azzal a szlogennel indította el kampányt házon belül: „Nálunk több szakmád is lehet! Gyere vezetni másodállásban!” A kampányból kiderül, hogy minden munkaterületről várják a leendő bedolgozó sofőröket: a felhívást reklámozó lap szerint ugyanis a talicskázó fizikai munkás, az íróasztalnál gubbasztó, aktatáskát cipelő szellemi dolgozó is lehet buszvezető.

Mindez azt jelzi, hogy BKV vezetése egyre elkeseredettebben küzd a sofőrhiány ellen. Először toborozó akciót indítottak, de a jókora kampány ellenére sem akadt elég jelentkező. Ezután – mint azt a Népszava a múlt héten elsőként megírta – társaságon belüli toborzásba kezdett, úgynevezett besegítő sofőröket kezdett alkalmazni. Ők olyan BKV-dolgozók, akiknek van érvényes jogosítványuk buszra, trolira, de eddig nem vezettek, más munkakörben dolgoztak például irodákban vagy szerelőműhelyekben. Az érintettek most mellékállásban vezetnek járművet. A helyzet abszurditását jelzi: van dolgozó, aki szabadnapot vesz ki a BKV-nál, hogy vezetni tudjon a BKV-nál.

Mára alighanem kiderült, hogy ezzel a módszerrel sem sikerül hosszútávon tartósan feltölteni a sofőr-állományt. Ezért a BKV már azokat a munkavállalóit cserkészné be, akikben potenciális buszvezetőt lát. Az, akinek teherautóra szóló „C” kategóriás jogosítványa van, úgynevezett PÁV II.-es vizsgával, és egészségügyileg alkalmas, azokat „D” kategóriás képzésre csábítja, a szükséges Gépjármű Vezetőképzési Igazolvány (GKI-engedély ) megszerzésével együtt. Előbbi 4 hónap, utóbbi 2 hónap tanulással jár. A dolgozó tanulmányi szerződést köt a BKV-val, amely átvállalja a tanfolyam és a vizsga díját. Mindennek persze ára van. „A tanuló köteles a képzettséget megszerezni, és a megkötött belső besegítői munkaszerződése alapján létrejött munkaviszonyában maximum 4 év alatt legalább 1000 munkaórát a behíváson alapuló munkavégzés szabályai szerint az autóbuszos szakterületen ledolgozni.” – olvasható a BKV toborzói ajánlatában. Azt, aki csak úrvezetői, tehát „B” kategóriás jogosítvánnyal rendelkezik, 150 órás tanfolyamon trolibuszvezetőnek tanítja ki a BKV. Tőlük két év alatt legalább 500 óra sofőrös bedolgozást vár el a társaság. A tanfolyamokat és a vizsgát a dolgozók szabadidejükben végezhetik el, délutánonként, hétvégenként, az esetleges pótvizsga díjat nem állja a BKV. Az átvállalt képzési díj trolibuszvezetőknél 360 ezer, buszvezetőknél 160 ezer forint.

2017.11.24 06:01

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33