Ferenc pápa: politikai okokból terjesztik a migránsokkal szembeni félelmet

Publikálás dátuma
2017.11.24 17:18
FOTÓ: VINCENZO PINTO / AFP
Fotó: /
Számos országban politikai okokból terjesztik a migránsokkal szembeni félelmet - hangsúlyozza Ferenc pápának a január elsejei béke világnapjára pénteken kiadott üzenete, amelyet ez alkalommal a migránsoknak és menekülteknek szentelnek. 

A Migránsok és menekültek: férfiak és nők, akik a békét keresik című olasz nyelvű üzenet szerint a világban több mint 250 millió a migránsok száma és köztük 22 és fél millióan menekültek. "Irgalmassággal öleljük át mindazokat, akik háború és éhezés elől menekülnek, vagy földjüket diszkrimináció, üldözés, szegénység és környezeti csapás miatt kell elhagyniuk" - olvasható a béke világnapjára kidolgozott pápai üzenetben, amely hangsúlyozza, hogy a migránsok többnyire hosszú és veszélyes utat tesznek meg nehézségek és szenvedés közepette, "rácsokkal és falakkal szállnak szembe, amelyeket azért emeltek, hogy céljuktól távol tartsák őket".

A dokumentum hangsúlyozza, hogy több országban elterjedt a "retorika, amely a nemzetbiztonság veszélyeztetését vagy az újonnan érkezők befogadásának terheit hangsúlyozza, lenézve az emberi méltóságot, amelyet mindenkivel szemben el kell ismerni (...) a migránsokkal szembeni félelmet gerjesztik, esetleg politikai célból, ahelyett, hogy békét építenének, erőszakot, faji diszkriminációt hintenek el".

Ferenc pápa rámutat: "egyesek fenyegetésnek tekintik őket. Én viszont azt kérem. lássatok bennük (...) lehetőséget a békés jövő építésére". "A migránsok nem üres kézzel érkeznek: bátorsággal, képességgel, energiával és vágyakkal tele, és saját kultúrájuk kincseivel gazdagítják az őket befogadó nemzeteket" - hangsúlyozza az egyházfő.

A pápa üzenetében befogadásra, vagyis a tövényes belépés lehetőségeinek bővítésére szólít fel, sürgetve a migránsok védelmét és integrációját.

A katolikus egyházfő felszólította az ENSZ-t két nemzetközi suerződés kidolgozására, illetve elfogadására 2018-ban : az egyik szerződésnek a biztonságos, rendezett és szabályozott migrációt kellene garantálnia, a másikmak a menekültekre kellene vonatkoznia.

A január elsején ünnepelt béke világnapját a katolikus egyház 1967-ben vezette be. A világnap üzenetét minden évben előre közlik.

Szerző
2017.11.24 17:18

Donald Trump „pokoli” látogatása Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:00

Fotó: /
A brit média legpozitívabb jelzője a háromnapos amerikai elnöki vizittel kapcsolatban az „ellentmondásos” volt.
Kevés öröme lehetett Donald Trumpnak, amikor - ha egyáltalán - beleolvasott a nagy-britanniai látogatásával kapcsolatos sajtóvisszhangba. Ahogy a londoni és edinburghi sokezres tüntetések is jelezték, az amerikai elnök meghívása katasztrofális hatásúnak bizonyul, kezdve a The Sun bulvárlapnak adott, Theresa May Brexit-politikáját becsmérlő interjújával egészen az udvari protokoll ismételt semmibe vételéig. A baloldali The Guardian értékelése szerint „komolyabb felkészüléssel és politikai érzékkel a katasztrofális és zavarba ejtő elnöki út elkerülhető lett volna. Szégyenletes és ostoba tévedésnek bizonyult, hogy May 2017 elején hanyatt-homlok Washingtonba rohant, és állami látogatásra hívta meg a frissen hivatalba lépett elnököt, akinek szövetségesi elkötelezettségéről fogalma sem volt”. A lap részvétet érez a brit kormányfő iránt, még ha a minden precedenst nélkülöző „hátba szúrást” szerinte Theresa May csakis magának köszönhette. A kommentár szerzője reméli, hogy May képes lesz levonni a tanulságot, és „a kiszámíthatóbb, a brit értékeket méltányoló szövetségesekkel, azaz Európával erősíti és teszi hatékonyabbá az együttműködést”.  A Guardian szöges ellentéte, a Brexit-párti, mélyen konzervatív Mail on Sunday-ben a szigetország egyik volt washingtoni nagykövete és két közismert publicista is alaposan bírálja az „ellentmondásos” vizitet. Sir Peter Westmacott fájlalja, hogy London „mindent megtett a tartózkodás különlegessé tételéért, ám az elnök hálátlansággal viszonozta a gesztusokat”. Peter Hitchens a brit-amerikai speciális viszony szemétbe hajítása mellett áll ki. Mint írja, „Trumpot nem érdekli az Egyesült Királyság: arrogáns gorombasága saját belpolitikai érdekeit szolgálja”. Rachel Johnson annak ellenére nevezi „a megaláztatás három hosszú napjának” a látogatást, hogy Trump többek között a testvére, Boris Johnson egy héttel ezelőtt lemondott külügyminiszter kormányfői képességeinek méltatásával haragította magára vendéglátóit. A befolyásos újságírónőt bántotta a vendég sértő attitűdje, különösen a 92 éves, tizenkét amerikai elnököt megélt II. Erzsébettel szemben, aki viszont úgy megfegyelmezte, "mint egy terrier kiskutyát”.
2018.07.15 21:00
Frissítve: 2018.07.15 21:14

Hatvan év után került elő Stanley Kubrick elveszett forgatókönyve

Publikálás dátuma
2018.07.15 19:14
Stanley Kubrick
Fotó: AFP/ Peregrine / Hawk Films / Warner / Collection ChristopheL
Tudták, hogy meg akarta csinálni Stefan Zweig kisregényének adaptációját, de senki nem gondolta, hogy megvan a szkript.
Hatvan év után került elő Stanley Kubrick egy elveszett forgatókönyve: a Burning Secret címet viselő szkript, amelynek a rendező társ-forgatókönyvírója volt, szinte forgatásra kész – írja az MTI a The Guardian beszámolója alapján. Az Égő titok (német eredetiben: Brennendes Geheimnis) Stefan Zweig egy 1913-ban született kisregényének adaptációja. Kubrick házasságtörésről és szenvedélyről szóló forgatókönyve egy fürdőhelyen játszódik, ahol egy harmincas éveiben járó, sármos nőcsábász összebarátkozik egy 10 éves fiúval, hogy elcsábítsa az anyját. Kubrick 1956-ban írta a forgatókönyvet Calder Willingham regényíróval, akivel A dicsőség ösvényei című háborús filmjén is dolgozott. A forgatókönyvet Nathan Abrams, a Bangor Egyetem professzora, ismert Kubrick-szakértő találta meg. Akkor bukkant rá a forgatókönyvre, amikor következő, Kubrickről szóló könyvéhez gyűjtött anyagot. „Alig hittem el. Annyira izgalmas. Abban a hitben voltam, hogy elveszett” – mesélte, hozzátéve: a Kubrick-rajongók tudják, hogy meg akarta csinálni a filmet, de azt senki sem gondolta, hogy a forgatókönyv elkészült. Most azonban van belőle egy példány, ami bizonyítja. A forgatókönyv Kubrick egy korábbi munkatársa fiának tulajdona.  Kubrick pályafutása alatt csak 13 filmet készített, de munkásságával a filmművészet legnagyobb mesterei közé került. Az 1928-ban született filmes négy és fél évtized alatt rendezett művei mind meghatározóak a háború utáni amerikai filmtörténetben. Az 1999-ben, 70 évesen elhunyt művész nevéhez fűződik egyebek között a Spartacus, a Lolita, a 2001: Űrodüsszeia, a Ragyogás és a Tágra zárt szemek. A Guardian cikke szerint a Burning Secret forgatókönyvén szerepel az MGM filmstúdió forgatókönyves részlegének pecsétje. A dokumentumon szereplő dátum 1956. október 24. Ekkor Kubrick nevét még kevesen ismerték, abban az évben mutatták be Gyilkosság című film-noir-ját. A szakértők úgy vélik, az MGM visszavonta a megbízást, miután megtudták, hogy Kubrick közben már A dicsőség ösvényein dolgozik, amivel – úgy tűnik – szerződést szegett. Egy másik feljegyzés szerint az MGM azt közölte James B. Harrisszel, Kubrick produkciós partnerével, hogy nem látnak elegendő filmes potenciált a forgatókönyvben. Abrams azonban úgy gondolja, a stúdió számára a „házasságtörő történet, amibe egy gyerek is belekeveredik” morálisan túl kockázatos lehetett. A szakértő a Lolita fordítottjaként írta le a Burning Secretet. „A Burning Sercretben a főszereplő összebarátkozik a fiúval, hogy megkapja az anyját. A Lolitában elveszi az anyát, hogy megkapja a lányát” – magyarázta hozzátéve, hogy az 1956-os hollywoodi produkciós kódex szerint ez rizikós történet lett volna, ugyanakkor a Lolitát Kubricknek mégis sikerült 1962-ben megrendeznie. Abrams szerint a forgatókönyv több mint 100 gépelt oldalból áll. „Egy kész forgatókönyv, akár le is lehetne forgatni” – hangsúlyozta.  Zweig eredeti írásában anya és fia zsidók és a történet Ausztriában játszódik. Kubrick forgatókönyvében a szereplők amerikai nevet kaptak és a kortárs Amerikába helyezte a cselekményt. A Zweig-novellából, egy másik forgatókönyv alapján Kubrick egykori asszisztense, Andrew Birkin készített filmet 1988-ban. Fél évszázaddal korábban, 1933 márciusában került az első megfilmesítés, de a mű címe alkalmat adott a gúnyolódásra – tekintettel a Reichstag-fegyujtására –, ezért Joseph Goebbels náci propagandaminiszter betiltotta a filmet, majd Zweig összes könyvét.
2018.07.15 19:14
Frissítve: 2018.07.15 19:26