Kínai kapcsolatunk

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter aligha osztotta meg a Budapesten vendégeskedő Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel azt a tavaly felidézett brüsszeli élményét, amikor – saját állítása szerint – veszélyben érezte az életét, miközben testőrök nélkül kocogva a bevándorlók lakta környékre tévedt. Persze egyáltalán nem biztos, hogy kínaiak is élnek e negyedben, és különben is, az európai kultúrát nyilván csak a muzulmánok fenyegetik, bár a kínaiakat sem nevezhetjük tősgyökeres keresztényeknek. A kínai bevándorlókat azonban szívesen befogadjuk, kivált, ha jókora summát fizetnek a letelepedési kötvényért. Arra pedig már senki sem emlékszik, hogy fideszes vezetőink 2010 előtt kifejezetten a kommunista fertő államának tartották Kínát, sőt Balog Zoltán még tüntetett is Tibet mellett.

Kétségtelen, hogy igen fontos az ázsiai kapcsolat. Peking a világpolitikában és a világgazdaságban is megkerülhetetlen, és tény: a „keleti nyitás” óta fejődött ez a viszony. Amikor 2012-ben Ven Csiao-po akkori kínai kormányfő meghirdette a Kína és 16 közép-kelet-európai ország fórumát, rögtön sejteni lehetett, hogy az Uniótól folyamatosan távolodó, s az illiberális államban követendő példát látó Magyarország éltanulója lesz a kezdeményezésnek. 2015-ben már Magyarországra irányult a térségbe szánt kínai befektetések 80 százaléka, Peking csődközeli magyar vállalatokba is bevásárolta magát.

A nagy barátkozást jelzi, hogy Budapest az elsők között üdvözölte Kína új selyemút tervét, amely 65 országot magában foglaló fejlesztést céloz. Ennek lenne része a kínai tőkével Budapestet és Belgrádot összekötő vasútvonal, amelynek elsődleges feladata, hogy a kétharmadrészt kínai tulajdonban lévő pireuszi kikötőből a lehető legegyszerűbben az EU területére juttassák az olcsó ázsiai árukat.

Csakhogy a 3 milliárd dolláros befektetés messze nem úgy halad, ahogy azt Peking remélte. A vasút megépítése csak Kínának állna érdekében, és szinte semmi sem igazolja, hogy a pekingi hitelből építendő beruházással Magyarország és Szerbia is jól járna.

Miközben kormányunk lelkesedik a kínai kapcsolatért, mondván, milyen remek alternatívát jelent az EU-s tagsággal szemben, Peking igen kemény feltételeket (akár politikaiakat) is meghatároz, mielőtt pénzt ad egy befektetéshez, amint ezt számos afrikai példa is igazolja. Állami garanciát követelnek a projektek teljesülésére, és - szembemenve az EU versenyszabályaival - azt is ki akarják kötni, hogy a beruházások megvalósítását kínai cégekre bízzák.

A kínai és a budapesti kormány stratégiája között óriási a különbség. Peking előre gondolkodik, Magyarország csak azért fontos a számára, mert ugródeszka lehet az uniós gazdasági kapcsolatok elmélyítése szempontjából. A magyar kormánynak viszont semmiféle víziója nincs. Csak Brüsszelt akarja sakkban tartani: ezért politikai okokból olyan megállapodásokat, szövetségeket köt, melyekből az ország hosszabb távon semmit sem profitál, csak ráfizet.

2017.11.28 07:12

Rokker Zsoltinak sem sikerült, fideszes győzelem Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:07

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Alacsony részvétel mellett nem volt szükség az azonos nevű kamujelöltre sem, a kormánypárt kényelmes többséggel megőrizte a mandátumot.
Szerény, 27,7 százalékos részvétel mellett zajlott az időközi önkormányzati választás vasárnap Miskolc 12. számú választókerületében. A Fidesz-KDNP jelöltje, Nagy Ákos nagy arányban győzött az ellenzéki pártok által támogatott, de függetlenként induló Erdei Sándorral (korábbi művésznevén Rokker Zsoltival) szemben: a kormánypárti jelölt a voksok 60,6 százalékát szerezte meg, az egykori humorista 36,9 százalékot kapott.  Miskolcon, a 12. számú egyéni választókerületben azért rendeznek időközi választást, mert a körzet önkormányzati képviselője, a fideszes Hubay György lemondott, miután áprilisban országgyűlési mandátumot szerzett. Bár a kormánypártnak mindenképpen többsége marad volna a közgyűlésben, a Fidesz minden eszközt bevetve próbálja gyengíteni az ellenzék jelöltjét. Megkerestek  egy másik Erdei Sándort, akit csak az eltérő születési évszám különböztetett meg Rokkertól, illetve egy Molnár Zsolt nevű, 18 éves Fidesz-aktivistát is bevetettek, valószínűleg azért hogy a Zsolt névazonosság is megtévesszen néhány embert. Erre végül nem volt szükség, Nagy Ákos magabiztos győzelmet aratott, feltehetően az alacsony részvételnek is köszönhetően. A második Erdei Sándor mindössze 13, Molnár Zsolt 11 szavazatot kapott, és a munkáspárti jelölt, Fülöp József Istvánné is csak 21-et. 

Veszprémben is

Kovács Áron, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte a veszprémi időközi önkormányzati választást a szavazatok több mint 80 százalékával – tájékoztatta vasárnap az MTI-t a település jegyzője. A választásra jogosultak 20,64 százaléka, 3971 választó élt szavazati jogával, 5 érvénytelen szavazat volt. Kovács 655 szavazatot kapott, Zelenák Adriánra (LMP) pedig 160-an voksoltak. Veszprémben is azért kellett időközi önkormányzati választást tartani, mert Ovádi Péter, aki 2010 óta töltötte be a posztot, lemondott, miután országgyűlési képviselővé választották. 

2018.07.15 21:07
Frissítve: 2018.07.15 21:22

Óriási késések lehetnek a váci vasútvonalon

Publikálás dátuma
2018.07.15 18:59
A kép illusztráció
Fotó: Népszava/
Akár 80 perccel is hosszabbodhat a menetidő.
Műszaki hiba miatt hosszabb a menetidő a Budapest–Vác–Szob vasútvonalon – közölte a Mávinform vasárnap kora este az MTI-vel. A közlemény szerint 16 óra óta műszaki hiba okoz fennakadást Vác és Göd között, ezért ezen a szakaszon ideiglenesen szünetel a vonatforgalom. A Budapest–Vác–Szob vonalon utazóknak egyes vonatoknál 30-80 perccel hosszabb menetidővel kell számolniuk.
2018.07.15 18:59
Frissítve: 2018.07.15 19:02