Adóparadicsomba buszoztatott kvótaszázmilliók

Publikálás dátuma
2017.11.29 22:15
MTI FOTÓK: BALÁZS ATTILA
Fotó: /
Nagyon titkolták a „Volán-társaságok”, hogy a kvótakampányban egy luxemburgi cégen keresztül kaptak hirdetéseket a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Hallgattak a kedvezményről is.

Egyéves procedúra és féltucatnyi per nyomán sikerült csak kideríteni azt, hogy a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodából irányított 2016-os kvótakampányban pontosan hány plakátot, mennyiért és mekkora kedvezménnyel helyeztek el távolsági buszok oldalán. Az ügyet Harangozó Tamás vitte végig, akit közben azzal is megvádoltak, hogy visszaél a joggal – csak azért, mert adóforintok sorsáról bátorkodott érdeklődni. A cégek trükközése érthető: féláron adták a hirdetési felületet a kormányzati propagandához.

Egyetlen fillért sem költött náluk az állam a népszavazással kapcsolatos tájékoztató hirdetésekre – hárított kezdetben a hét regionális Közlekedési Központ Zrt. (köznyelven: Volán-társaság) Harangozó Tamásnak. Az MSZP-s képviselőt meglepte a válasz, mert közben a buszokon ott virított a felirat: "Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét! Szavazzunk nemmel!" Újabb közérdekű adatigénylésében már azt kérte: az összes kvótanépszavazással kapcsolatos hirdetésről adjanak számot a cégek. Ekkor derült ki, hogy a társaságok nem hazudtak, valóban nem rendelt tőlük a Miniszterelnöki Kabinetiroda – legalábbis közvetlenül nem. Merthogy Rogán Antal hivatala egy messze nem ismeretlen, luxemburgi közvetítőcéget iktatott be, az Odex Outdoor Expert Kft. szerződött.

Az Odex Kft.-t a luxemburgi Simade S.A. és az IKO Production Média Szolgáltató Kft. tulajdonolja. Utóbbi ugyan magyar illetőségűnek tűnik, ám nem az. Tulajdonosa szintén egy luxemburgi társaság – az Opticorp S.A., amelynek ugyanott van a székhelye, mint Simade S.A.-nak. A tulajdonosok jól fekszenek a hatalomnál, az IKO Production Kft. bedolgozik többek között az Andy Vajna tulajdonolta TV2-nek. Az ODEX Kft. 2016-os nettó árbevétele mintegy 5,51 milliárd forintra rúgott – amivel megduplázta tavalyelőtti eredményét. 634 millió forint volt az adózás utáni bevétele a cégnek, amelynek kormányzati megbízásairól az Átlátszó írt már.

A társaság közbeiktatásával könnyebben eltitkolható, hogy milyen kondíciókkal jutott „állami felületekhez” a kormány. A regionális buszcégek szinte egyöntetűen azzal érveltek, üzleti titok a reklámszerződések tartalma, azt senki nem ismerheti meg. Az egyik társaság még „üzleti titoknak minősítve” barkács-pecsétet is ütött a kontraktusra, olyasfélét, ami az „államtitokká minősítve” bélyegzőre hajaz. Az egyik busztársaság azonban megrepesztette a hallgatás falát, amikor ellenvetés nélkül kiadta a kért adatokat, elismerve, hogy az információszabadságról szóló törvény alapján a buszcégek kötelesek kielégíteni Harangozó Tamás kíváncsiságát. Ráadásul a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ki is mondta (lásd: keretes írásunkat), hogy az állami cégek nem bújhatnak az üzleti titok mögé.

A buszos cégek lapítása persze nem véletlen. A szerződésekből két dolog egyértelműen kitetszik. Egyrészt az Odex nem dolgozta túl magát a reklámfelületek megszerzésével: a hét regionális társaság szerződése gyakorlatilag betűre egyezett. Másrészt a cég olcsón jutott a felületekhez, ugyanis a buszvállalatok 50 százalékos kedvezményt biztosítottak számára. És itt érdemes egy percre megállni. Ugyanis a nyáron a Fidesz azért támadta Simicska Lajos plakátcégét (még a NAV is rámozdult), mert kedvezményesen adott el plakáthelyeket a Jobbiknak. Márpedig itt sem más a helyzet, sőt. A Jobbik-Simicska bizniszben egy ellenzéki párt egy magáncéggel alkudott ki kedvező tarifát – márpedig egy piaci vállalkozásnak elvileg szíve joga, hogy annyiért adja a köztéri felületeit, amennyiért akarja. Ennek ellenére a Fidesz tisztességtelen üzletet, burkolt pártfinanszírozást kiáltott. A kormánypárti logikát követve egy állami cégnek sokkal jobban kellene ügyelnie az érdekeire, mint egy piaci versenyzőnek – azaz felelősségre kellene vonni a Volán-cégeket, miért kótyavetyélték el felületeiket. Erről persze szó sincs – úgyhogy a busztársaságok árengedékenysége valóban felveti a pártfinanszírozás gyanúját. Pontosabban felvetné, ha nem a kormány lenne az érdemi megbízó. (A szerződések tanúsága szerint az értékesítési cél a Miniszterelnöki Kabinetiroda által megjelölt „Aktuális Kormányzati Információ” hirdetése.) A kabinet pedig a bevált rutin szerint pártpolitikai mondandóját kormányzati közlésként – közérdekű információnak maszkírozva – kommunikálja, így sem a pártokra vonatkozó szabályok köre, sem a költési plafon nem korlátozza.

Ahogy az összes kormányközeli hirdetés esetében, itt sem adták meg magukat könnyen „az adatbirtokosok”, hiszen egy volt csak, amely "önként" közölt információkat, hat társaságot a bíróság kényszerített az adatok kiadására. Az ítéletek alapindoklása az volt, hogy a közlekedési cégek állami tulajdont értékesítettek (hiszen állami vállalatok buszaira ragasztották a hirdetéseket), így a vállalatoknak kötelessége kiadni a plakátszámot, és az árat egyaránt, illetve nyilvánosságra hozni az egész szerződést. Amit persze a társaságok mindenáron próbáltak megakadályozni. Így nemcsak az üzleti titokra hivatkoztak, hanem egész hagymázas érvekkel is előálltak.

A legplasztikusabb – ami egyben precízen leírja a hatalom demokráciafelfogását – arra épített, hogy Harangozó Tamás (felperesként) a tamas.harangozo@mszp.hu címről kérte az adatokat. Ebből pedig a jogász arra következtetett, hogy „az adatszolgáltatás kért útvonalából alappal vélelmezhető, hogy a felperes, magánszemélyként, de egy párt tagjaként eljárva, pártpolitikai célok megvalósításához igényelte az adatokat, azokat az MSZP javára kívánta hasznosítani”. (Az érvelés egy jogállamban maga a vicc, hiszen az ellenzéki pártok feladata, hogy ellenőrizzék a kormányt, illetve nyilvánosságra hozzák a kabinethez köthető visszás ügyeket. Elvitatni a pártok „kontroll-jogát” csak diktatúrákban szokás.) Úgyhogy a jogász szerint mivel a társaság üzleti alapon ténykedik, „nem kíván politikai célok megvalósításában részt venni, politikai csatározások helyszínévé válni és akár közvetetten is belekeveredni a politikai adok-kapok küzdelmeibe”. Noha ez az érvelés is elég merész, akadt még furcsább állítása: a jogász azzal is érvelt, hogy azért nem kell a szocialista honatyának kiadni a kért információkat, mert „az adatszolgáltatás ily módon történő igénylése joggal való visszaélésnek minősül”. Ez a mondat pedig azt üzeni: az állami szereplők álláspontja szerint az, aki állami tulajdon értékesítése, illetve közpénzek sorsa felől érdeklődik, eleve tisztességtelenül jár el.

Kilóg a lóláb
Csak akkor tagadhatja meg állami cég közérdekű adatok kiadását, ha azok közzététele az üzleti tevékenység alapvető sérülésével járna. (Ráadásul a monopolhelyzetben lévő állami vállalatok erre sem hivatkozhatnak, hiszen „piaci kizárólagosságuk” védi őket, nem kell a konkurenciától tartaniuk.) Ez a kitétel pedig nem áll meg a Volánok esetében, hiszen ha bevallják, hány forintért propagálhatta a népszavazást a kormányzat, az utasok nem ülnek át tömegével vonatra, és a beszállítók sem kérnek többet a buszokért.
Ráadásul ha jóhiszeműen olvassa az ember az egyik közlekedési cég érvelést – miszerint a társaság versenyhelyzetben végzi a tevékenységét, így ha kipattan a hirdetési tarifa, akkor a konkurens vállalkozások aláígérhetnek, és ez anyagi veszteséget jelent – akkor is kilóg a lóláb. Egyrészt régiónként csak egy buszos cég szolgáltat, következésképp nehéz lenne más felületeit olcsóbban bérbe venni, másrészt az összes régiós társaság azonos áron bocsátotta a kampány rendelkezésére hirdetési felületeit, így semmilyen versenyről nem lehet beszélni.

2017.11.29 22:15

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49