Lufi vagy biztonságos befektetés a bitcoin?

Megtörni látszik a virtuális pénzekkel szembeni ellenállás a bankok és tőzsdék részéről. A hatalmas kereslet miatt az egekbe szökött az árfolyam.

A hét közepén átlépte a 10 000 dolláros lélektani határt a bitcoin árfolyama, hogy azután, alig néhány óra leforgása alatt, újabb 1000 dollárral, 11 000 fölé emelkedjen. A virtuális fizetőeszköz értéke év eleje óta tizenkétszeresére hízott, és az elemzők egyelőre nem tudnak igazán racionális magyarázattal szolgálni. Spekulációs lufi - vagy gazdaságilag is hasznos technikai vívmány, időt álló befektetés – a kérdések leginkább e körül forognak. A hívők minden esetre a tudatlanságot, a tájékozatlanságot vádolják, és úgy gondolják a jövő a virtuális valutáé. A krízis hullámain szörföl a bitcoin - állítják azok, akik megpróbálják konkrétumokkal magyarázni a kriptovaluta mostani szárnyalását. Az utóbbi napok lendületét az észak-koreai fenyegetés váltotta ki egyes elemzők szerint, akik ezzel kimondták, immár nem egyszerűen fizetőeszközt, hanem válsághelyzetben az arannyal rivalizáló befektetést, menekülő instrumentumot tisztelhetünk a bitcoinban. A teljes képhez hozzá tartozik, hogy bármennyien állítják is, hogy a bitcoin átveszi az arany szerepét, azért a nagyságrendek ezt cáfolják. A bitcoin 200 milliárd dollár alatt maradó tőzsdei kapitalizációjával szemben, a világ aranykészlete 8000 milliárd dollárra rúg.

A szárnyalás láttán földi halandó csodálkozik, irigykedik, miközben meg sem kísérli, hogy megértse miféle bonyolult matematikai algoritmus az alapja az új eszköznek. Egy dolog azonban a széles publikumhoz is eljutott: a feltaláló szándéka, és a megvalósított szoftver alapján a „csodapénz” száma véges, 21 milliónál több nem bányászható ki, és jelenleg mintegy 17 millió már használatban van. Az emberek sietnek tehát, nem akarnak kimaradni „valami jóból”, ezért kockázatokkal mit sem törődve megpróbálnak a közelébe férkőzni, óriási keresletet támasztva a ritkaságnak. A két „klik”, amellyel megtörténik a vásárlás azonban előkészületeket igényel, nem véletlen, hogy a játéktér, a bitcoin megjelenése után nyolc esztendővel is, a kiváltságosoké maradt. Nem a tömegek, hanem alig 70 befektetési alap mozgatja a piacot, amelyek kedvük szerint alakítják az árfolyamot, amely ha az egekbe tör is, óriási kilengések kísérik. Legutóbb szeptemberben a kínai szabályozás szigorodása, a pénzügyi felügyeletek, valamint néhány bankguru megjegyzései a mélységekbe taszították az év eleji 1000 dollárról 5000-ig emelkedő árfolyamot. Szeptember végén épp hogy a 3000-es szint felett lavírozott a bitcoin, amely az utóbbi napokban kezdett hihetetlen szárnyalásba, muníciót adva a találgatásoknak, mikor pukkan ki a lufi? Joseph Stiglitz, Nobel díjas közgazdász a héten úgy nyilatkozott, „be kellene tiltani a virtuális valutát, miután az csak a törvények megkerülésére szolgál, sikere is ennek köszönhető, nem pedig valós, közösségi funkciójának”. Stiglitz szerint a rossz befektetői reflexek hizlalják a léggömböt, ami törvényszerűen kipukkan. Ez most sem fog másként történni - hangoztatta.

Michael Novogratz, a sokmilliárd dolláros befektetési vállalkozás - a Fortress - korábbi menedzsere viszont azt mondta, a kriptovaluta piac 2022-re 5 trillió dolláros értéket fog képviselni, és szerinte 2018 végén 40 000 dollár lesz a bitcoin árfolyama. A Wall Street-en, New York pénzügyi központjában óvatosság, és ellentmondásos hozzáállás övezi a kriptopénzt. Tucatnyi pénzintézet vállalkozik virtuális ügyletekre, miközben nagybankoktól elutasító nyilatkozatok láttak napvilágot. De, hogy ezeket mennyire gondolják komolyan, arra példa a JPMorgan Chase, amelynek vezére Jamie Dimon egyenesen csalásnak minősítette a digitális valutát, kirúgással fenyegetve azon alkalmazottait, akik ilyen jellegű spekulációban érdekeltek, hogy azután kiderüljön, a pénzintézet kész ügyfelei kripto-tranzakcióinak menedzselésére. A Goldman Sachs a napokban jelentette be, felállít egy bitcoin ügyletekre szakosodott csapatot. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, amelynek berkeiben spekulatív tevékenységnek minősítették a bitcoin kereskedelmét, a napokban jelentette be, feltérképezik egy saját digitális valuta bevezetésének a lehetőségét. A közelmúltban a Cambridge Centre for Alternative Finance 25 központi bankot kérdezett meg a digitális fizetőeszközzel kapcsolatos terveiről. Kiderült a block-chain technológia (a központi (állami) ellenőrzés nélküli fizetési rendszer) mindenkit foglalkoztat, és mintegy 20 intézmény terveiben szerepel a saját kriptopénz kibocsátás. Eközben több mint 100 000 internetes site-on, köztük a PayPal-on, vagy az Expedia-n is lehet fizetni bitcoinnal, több országban elismerték legális fizetőeszközként, világszerte, így itthon is, számtalan vállalkozás fogadja el. A napokban lakáshirdetés jelent meg Budapesten: egy magyar informatikai vállalat, a Netlife zuglói lakást kínál 15 bitcoinos áron. Csütörtökön a bitcoin nyitóára 9856 dollár volt San Francisco-i Coinbase-en.

Elon Musk a bitcoin atyja?

Ahogyan a bitcoin útján a számítógép rengetegben lehetetlen követni, egyelőre éppúgy visszakövethetetlen ki is a kriptopénz kitalálója.

A média a rejtélyes Satoshi Nakamotótól eredezteti a virtuális pénzt, de azon kívül, hogy 2008-ban létrehozta a kriptopénzt, semmit sem lehet róla tudni.

A SpaceX egykori gyakornoka, Sahil Gupta szerint azonban a fedőnév mögött nem más áll, mint Elon Musk. A Tesla-vezér azonban a Twitteren cáfolta ezt - idézi a hvg.hu a medium.com-on értesülését.