Honnan lesz forrás a rendkivüli pulykapénzre?

Hamarosan rendkívüli pulykapénzt - 20-22 milliárd forintot - kell kifizetniük a kórházaknak. Az intézmények felénél a kérdés csak az: miből?

Zavart okozhat sok kórháznál a rendkívüli pulykapénz kifizetése. Az ágazati érdekvédők november végén egy havi plusz juttatást kértek az egészségügyieknek, köztük a műszaki és gazdasági területeken dolgozóknak is. Bár az ezt jóváhagyó kormányhatározat még nem jelent meg a közlönyben, úgy tudjuk: ez az összeg december végéig, de legkésőbb január elején megérkezhet a dolgozókhoz. A juttatás forrása az idei ötszázalékos munkáltatói járulékcsökkentés, ezt a megtakarítást az egészségügyi intézményeknek egy külön számlára kellett félretenniük.

Ha most ezt a körülbelül 20-22 milliárd forintot elő kellene venniük a kórházigazgatóknak, az alig a felüknek sikerülne. A többiek ugyanis ebből a pénzből fizettek egyes halaszthatatlan számlákat. Például 50-60 intézményben december elején újítják meg a főigazgatói megbízásokat, sokan ezért is kockáztattak és fizettek erejükön felül a beszállítóknak, hogy bizonyítsák jól gazdálkodó menedzserek, akiket van értelme az intézmény élén meghagyni. A kórházak gazdálkodását jól ismerő forrásunk szerint az intézmények eladósodási üteméből nagyon is jól sejthető, kinél nincs már meg a pulykapénzre való. S abból, hogy az intézmények 40-50 százalékának a korábbi évekhez képest kevesebb a tartozása. Noha a működtetésükhöz évtizedek óta ugyanúgy hiányzik egy-két havi finanszírozás. Forrásunk szerint a főigazgató nem is nagyon tehet mást, minthogy tologatja a pénzt. Ha a beszállítók szorongatják, akkor oda csoportosít át, ha bért kell fizetni, akkor meg oda. Csakhogy most egyetlen hónap alatt három követelést – a bért, a pulykapénzt és a 30 napon túli adósságokat - kell teljesítenie. Ebből az béremelésre és az adósságrendezés egy részére kap forrást a büdzséből, a pulykapénzt viszont neki kellene állnia a néhol csak elvben létező tartalékból.

Lapunk öt kórházat hívott fel, hogy meg van-e még az elkülönített számlán az öt százalékos járulékcsökkentésből származó megtakarításuk, közülük egy intézményvezetője válaszolt igennel. Ő is hozzátette: neki ugyan megvan a pénze, de ennek az az ára, hogy félő, hamarosan nem marad orvosa, mert a hiányszakmákban már nem tud annyit fizetni, amennyit másutt megadnak.

Pont kerülhet a tagdíj-emelés vitájára

Hiába kéri immár a budapesti és a Csongrád megyei területi szervezet is, hogy halasszák el a tagdíjemelést, az mindenképpen az orvosi kamara szombati küldöttgyűlése elé kerül. A Hotel Flamencóba több mint száz küldöttet várnak reggel fél tízre.

A Népszava írt először arról, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a jelenlegi 27 600-ról 48 000 forintra akarja emelni januártól a doktorok éves tagdíját. Az extra-emelésről szóló hírek óriási fölzúdulást váltottak ki az érintettek körében. Az orvosok egy része közösségi portálokon tiltakozik, mert véletlenül szereztek tudomást a kamarai tervről és sokan úgy is érzik: a jelenleg befizetett összegért sem kapnak semmit.