szegénység;KSH;életszínvonal;

2017-12-01 19:39:00

2,5 millió szegény országa vagyunk

Bár javult a magyar háztartások jövedelmi helyzete, nőtt az átlagos életszínvonal és több pénze volt a családoknak, továbbra is rengetegen élnek nehéz körülmények között. A KSH szerint a lakosság negyedét érinti a szegénység, a szegénységi küszöb alatt pedig 1,3 millió ember élt tavaly Magyarországon - írja a privatbankar.hu.

A háztartások életszínvonalát vizsgáló, most megjelent KSH-kiadvány szerint tavaly egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 504 ezer forintot volt, 4,4 százalékkal több, mint 2015-ben. A fogyasztói árak 0,4 százalékkal emelkedett, e mellett a reáljövedelem 3,8 százalékkal nőtt.

A KSH szerint folytatódott "a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség számának és arányának csökkenése". 2016-ban 76 ezerrel kevesebb szegény volt Magyaroszágon, de még így is  2 millió 465 ezer embert – a teljes lakosság 25,6 százalékát – érintett a szegénység legalább egy dimenziója. A legnehezebb helyzetben lévők száma 114 ezer fő volt, arányuk 1,2 százalékot tett ki.

A teljes népesség 13 százaléka, 1 millió 293 ezer ember élt a szegénységi küszöb alatti jövedelemből, 105 ezerrel kevesebben, mint 2015-ben.

A szegénységi küszöb 2016-ban egy főre vetítve 77 680 forint volt, 5 százalékkal magasabb egy évvel korábbinál. A korcsoportokat tekintve a legnagyobb javulás a 18 év alatti korosztály helyzetében volt, körükben a jövedelmi szegények aránya 5 százalékponttal csökkent. A gyermekes háztartások körében 3,5 százalékponttal mérséklődött a szegénységi küszöb alatt élők aránya.

A háztartások három legnagyobb kiadási tétele közül élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 246,5 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 215,7 ezer, közlekedésre és szállításra éves szinten fejenként átlagosan 117,5 ezer forintot fordítottak.

A megélhetéssel kapcsolatos költségek – az élelmiszerekre, a lakásfenntartásra és a közlekedésre fordított kiadások – összes fogyasztási kiadásból mért aránya tovább csökkent, 2016-ban a kiadások 56,7 százalékát tették ki. Az elektromos energia és a vezetékes gáz részaránya is csökkent a háztartásienergia-kiadásokban, ugyanakkor a szilárd tüzelőanyag részaránya közel 20 százalékra nőtt, amivel ez a harmadik leggyakoribb tételnek számít az energiakiadásokban.

Miként élik meg mindennapjaikat és hogyan érzik magukat az emberek? A felmérés szerint az élettel való elégedettség átlagértéke – egy 0-tól 10-ig terjedő skálán – a 16 éves és annál idősebb lakosságra 6,09 pont volt, gyakorlatilag megegyezik a korábbi évek adataival. Az élettel való elégedettség az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken, az átlagérték a 16–24 évesek körében a legmagasabb (6,75), és a 75 évesek és annál idősebbek körében a legalacsonyabb (5,29).

A teljes cikket itt olvashatja!