Egy ellenzéki és a töredékszavazatok

Publikálás dátuma
2017.12.03 20:30
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Kinek kell egy pártonkívüli? – avagy a Fideszben csalódott Mellár Tamás esete az ellenzéki összefogással.

Két éve több ellenzéki párt, szakszervezet és civil egyesület pécsi vezetője a baranyai megyeszékhelyen arról beszélgetett: miképp lehetne leváltani a Fidesz-kormányt? Egyöntetű volt a vélemény, hogy az ellenzék csaknem teljes összefogására van ehhez szükség. A beszélgetőpartnerek később is összeültek, és azon gondolkodtak, kik lennének a választók számára hiteles jelöltek, akik mögé odaállna több párt is. Kevés lehetséges jelöltet találtak, ráadásul utóbbiak elzárkóztak, mondván: fontosabb számukra a szakmai munka, mint a politikai szerepvállalás. E beszélgetéseken részt vett Mellár Tamás közgazdász, a pécsi egyetem tanára, az akadémia doktora, s azt tapasztalta, hogy az eszmecsere résztvevői őt alkalmas jelöltnek vélik és kapacitálják is.

A magát polgári oldalhoz soroló közgazdász az első Orbán-kormány idején a KSH első embere volt, majd 2006-ban a Fidesz színeiben önkormányzati képviselővé választották Pécsen. Egy év múlva lemondott a városatyaságról, s aztán egyre távolabb került a Fidesztől. A most 63 esztendős Mellár ezt főleg azzal magyarázza, hogy a Fidesz évek óta szembe megy az Unióval, s ezáltal hazánk a közösség külső körére kerül, így pedig sosem fogunk felzárkózni a fejlett világhoz. A közgazdász súlyosan elhibázottnak látja a paksi atomerőmű bővítésének tervét, az meg végképp vállalhatatlan a számára, hogy az Orbán Viktor a demokráciát semmibe vevő keleti államok, Oroszország, Fehéroroszország, Azerbajdzsán vezetőihez dörgölőzik, az ő hatalomgyakorló módszerét követi.

Mindezek okán Mellár erkölcsi kötelességének érezte, hogy amennyiben egy kormánybuktatásra esélyes összefogás támogatja őt, akkor vállalja a jelöltséget Pécsen. Ezt be is jelentette augusztusban, majd a MoMa közölte, hogy ők elindítják a 2018-as választáson Mellárt. Néhány hét múlva a közgazdász azt nyilatkozta: ő inkább függetlenként, ám több párt támogatására is számítva indulna.

Megkérdeztük a parlamenti bejutásra eséllyel pályázó pártok pécsi prominenseit arról, vajon hajlandók-e Mellár mögé állni, ha ő függetlenként indul a választáson? Szakács László, az MSZP baranyai parlamenti képviselője a párt országgyűlési frakciójának vezetőhelyettese azt mondta, pártjának és a DK-nak mindenütt lesz közös jelöltje, s nem tárgyaltak Mellárral. Gyimesi Gábor, a Jobbik pécsi szervezetének elnöke arról tájékoztatott, hogy pártja valamennyi körzetben saját jelöltet állít. Az LMP is erre törekszik, mondta a párt országos elnökségének pécsi tagja, Keresztes László Lóránt. A Momentum pedig már be is mutatta aspiránsát, Körömi Attilát - az 58 éves, Pécsett élő pedagógus korábban 8 évig parlamenti, 12 évig önkormányzati képviselője volt a Fidesznek, és 2004-ben azért távozott pártjából, mert látta, hogy Orbán és csapata megcsúfolja a polgári demokrácia alapértékeit.

A megkérdezettek egyöntetűen úgy látják: elképzelhetetlen, hogy a pártok mögé álljanak egy független jelöltnek, hisz akkor lemondanak a pártlistát izmosító töredékszavazatokról. A választási matematika alapján csak olyan függetlent érdemes támogatni, aki – legalább virtuálisan – vállalja az őt elindító párto(ka)t, hogy ne vesszenek el a töredékszavazatok.

Mellár Tamás viszont – mint megkeresésünkre elmondta – attól tart, hogy ez esetben a független jelölt elveszti az ellenzéki szavazók jelentős részének szimpátiáját, szerinte inkább az egyéni győzelmekre kellene koncentrálni, nem a töredékszavazatokra. A közgazdász úgy véli, az ország többsége kormányváltást akar, csak épp a változást sürgetők többsége nem érzi alternatívának és győzelemre esélyesnek az ellenzéki pártokat, ezért inkább el se megy majd szavazni. Viszont a pártokat összefogó, ám a pártok által nem vezényelhető, pályájukkal és magatartásukkal eddig már bizonyító, független jelöltek képesek lehetnek megszólítani a politikusokban már nem bízó polgárokat, s az esetben urnákhoz járulhat egy akkora tömeg, ami elsöpri a Fidesz által mozgósítható kormánypárti szavazóbázist. Azt Mellár nem vitatja, hogy a pártok önzetlen segítsége nélkül a független jelöltek nem nyerhetnek.

Mellár egyébként eddig a Jobbik elnökétől és az LMP egyik társelnökétől kapott biztató szavakat arról, hogy gondolkodnak a támogatásán. Ennél több ígéretet nem kapott. Tegyük hozzá, hogy Mellár Tamás nem akar minden áron képviselő lenni, egy pécsi fórumon kijelentette: a kormány menesztése a cél, ha Pécsett jobb jelöltet talál nála az összefogó ellenzék, akkor ő visszalép, és beáll a mögé.

Pécsett egyébként az ellenzék nem esélytelen. 2014-ben a Fidesz-KDNP jelöltje, Csizi Péter és Hoppál Péter nyert a város két körzetében, ám mindketten alig 4 százalékkal győzték le baloldali kihívójukat. A számok alapján három és fél éve a teljes ellenzék brutálisan megverhette volna a Fidesz jelöltjeit Pécsen. És azóta Pécsen a kormánypártok sanszai romlottak, hisz – köztudott, hogy – a város súlyosan eladósodott, a perspektivikus állásokat nem kínáló Pécsről menekülnek a fiatalok, a baranyai megyeszékhely lélekszáma az „emútt nyóc évben” (azóta irányítja a Fidesz-KDNP tandem a várost) 155 ezerről 140 ezerre csökkent. Mindez ösztönözheti a pécsi ellenzéket az összefogásra, ám ennek egyelőre nincs komoly jele. Igaz, erről nem is helyben, hanem országos szinten kell dönteniük a pártoknak.

Persze, az is kérdés, hogy a politikában járatlan független jelöltek képesek-e animálni a szavazókat? A Fidesz tőmondatos, hazugságra, szorongásra, beszűkült gondolkodásra – mostanság főleg migránsozásra és sorozosára - építő érvei széles tömegeket aktivizálnak, vajon Mellár Tamás a fiskális és monetáris gazdaság kutatója tud-e erre olyan üzenettel válaszolni, ami őszinte, tartalmas és jövőbemutató, s emellett érthető és hatékony a választók mozgósítása szempontjából? Mellár azt ígéri, hogy igen, mert „falusi gyerekként” vérében van az egyszerű fogalmazás. Hozzáteszi azonban, hogy azokat nincs esély megszólítani, akikre hat a kormány lebutított érvrendszere, ő a kormányváltásra várókat akarja meggyőzni, hogy igenis van alternatíva.

2017.12.03 20:30

Rászorulók kapják a béremelést – ígéri az ellenzék

Publikálás dátuma
2018.07.20 13:49
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A Párbeszéd mellett, a Jobbik, az LMP és a DK parlamenti képviselői is jótékony célokra fordítanák a napokban megszavazott béremelést. Az MSZP még gondolkodik, a Fidesz nem válaszol.
Karitatív célokra fordítaná a legtöbb parlamenti frakció azt a plusz forrást, amit a részben kényszerből megszavazott vagy elfogadott béremelés után kapnak – válaszolták az ellenzéki pártok a Népszava kérdésére. Először a Párbeszéd képviselője, Kocsis- Cake Olivio jelentette be, hogy bár nem támogatták a fizetésemelést, képviselőik jótékony célra – a vidéki autonóm közösségek vagy a független sajtó támogatására – ajánlják fel a fejenkénti plusz 200 ezer forintot.  
Az LMP a  bérválság közepén elfogadhatatlannak tartja a béremelést. „Képviselőink jótékony célra fogják fordítani a többletpénzt, és az általuk meghatározott prioritások alapján döntenek az összeg felhasználásáról, legyen szó többek között az otthonápolást segítő szervezetek vagy rászoruló egyszülős családok támogatásáról” - válaszolt a párt sajtóosztálya.
A Jobbik jelezte, képviselőik már parlamentbe kerülésük óta jótékonykodnak. 2016 óta pedig tiszteletdíjuk 10 százalékát saját karitatív szervezetüknek, a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítványnak adják, amihez „a megemelt fizetésekből még több jut” - vagyis, nem a béremelés teljes összegét küldik el a szeretetszolgálanak. Az említett alapítványt az ex szkinhed Sneider Tamás vezeti: a szervezet hátrányos helyzetű gyerekeket táboroztatását segíti, rászoruló családokat támogat, és nem mellékesen a szélsőjobboldali Magyar Önvédelmi Mozgalom gyermektáborát is finanszírozza.  
A DK nemet mondott a kormánypárti indítványra, szóvivőjük, Gréczy Zsolt szerint karitatív célokra fordítják a bértöbbletet. „A DK Segít nevű szervezetünk évek óta részt vesz segélyakciókban, ezt a pénzt is ruhaosztásra, ételosztásra fogjuk fordítani” – mondta lapunknak Gréczy  
Az MSZP válasza sokat sejtetett, de annál kevesebb konkrétumot tartalmazott: „Az MSZP Országos Elnöksége 2018. július 30-i ülésén fog döntést hozni arról, hogy a keletkezett plusz forrásokat miként használjuk fel a NER lebontása érdekében” – üzente a párt sajtóosztálya. Segítségnyújtásról, karitatív tevékenységről szó sem esett a levélben, de még így is több energiát fordítottak az témára a Fidesznél, a kormánypárt ugyanis nem is válaszolt levelünkre.

Nyomás alatt szavaztak bérükől

A július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteriaelemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. A döntést az ellenzéken belül is megosztottság fogadta, tekintve, hogy a kormánypárt a frakciók támogatási rendszerének átalakításával részben belekényszerítette őket a béremelés megszavazásába (mint megírtuk, a Fidesz olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről). A szavazás után Gyurcsány Ferenc Facebook-bejegyzésben ment neki a béremelésre voksoló politikusnak, igaz, a HVG cikke szerint ő sem volt jelen a szavazás idején, a DK parlamenti frakciójának tagjai pedig ettől még ugyanúgy megkapják a pénzt.    Az LMP, a DK és Párbeszéd képviselői nemmel szavaztak a javaslatra (a Párbeszéd esetében csak az MSZP-tag Burány Sándor nyomott igent), a Jobbik összes jelenlévő politikusa viszont megszavazta a kormánypárti indítványt. Az MSZP frakció harmada igennel, három tagja nemmel voksolt – hat tag pedig nem szavazott, köztük Tóth Bertalan pártelnök is, aki részt sem vett a szavazáson. A volt jobbikos, jelenleg független Dúró Dóra nemmel szavazott, ahogy a korábbi LMP-társelnök, jelenleg szintén független Hadházy Ákos is. A függetlenek közül csak az ex-Párbeszéd tag Bősze Anett tartózkodott. A kormánypárt természetesen igent mondott saját felvetésére, így a parlament 163 igen, 23 nem szavazattal és 1 tartózkodással  elfogadta a képviselői fizetésemelést. 
2018.07.20 13:49

Mészáros Lőrinc viheti a négycsillagos kaposvári kempinget

Publikálás dátuma
2018.07.20 10:07

Fotó: Google Street view/
Tíz évre a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist Camping Kft. üzemeltetheti a kaposvári Deseda-kempinget – döntött rendkívüli közgyűlésén a somogyi megyeszékhely képviselő-testülete. De előtte még a 2,4 milliárd forintnyi közpénzből felújítják, négycsillagossá fejlesztik a létesítményt.
Orbán Viktor miniszterelnök 2015 októberében, a Modern Városok Program kaposvári állomásán tett ígértet, hogy a kormány 4 milliárd forinttal támogatja a 245 hektáros víztározó mellett fekvő Deseda-kemping fejlesztését.  A 3,8 hektáros kempinget a nyolcvanas években alakították ki, és a kilencvenes évek elején a holland és a német turisták kedvelt üdülőhelyévé vált, a főszezonban egy-egy váltásnál több kilométeres lakóautó- és lakókocsisor torlódott fel a bejárat előtt. A fejlesztések elmaradása miatt aztán a kétezres években rohamos hanyatlásnak indult a hajdani Siotour-érdekeltség, és 2004-ben még az is felmerült, 250 lakásos lakópark épül a területen, ám a helyiek ellenállása miatt megbukott a terv, és a kemping tulajdonjoga a városhoz került. Az önkormányzat az elmúlt években 700 millió forintot költött a Deseda és környéke fejlesztésére, jelenleg pedig egy 600 milliós projekt keretében teljesen felújítják a kemping melletti strandot, a játszótereket, a sportpályákat, új kikötő és kilátó is épül, és a vízminőség javítása érdekében a medret is kikotorják. A kempingre végül a kormány az ígért 4 milliárd helyett csak 2,4 milliárd forintot ad. 
A tavaly óta a Mészáros-féle Konzum Nyrt. érdekeltségébe tartozó, a Balatonnál tíz kempinggel és üdülőfaluval rendelkező Balatontourist cége 2020-tól kapta meg a kemping üzemeltetését, melyről a csütörtök esti rendkívüli közgyűlésen döntöttek a képviselők. A határozat szerint a kft. – mely egyedüliként pályázott az tenderen – az első három naptári évben az üzemeltetéséből származó nettó árbevétel minimum 6 százalékát, de legalább 4 millió forint plusz áfát, onnantól a nettó bevétel minimum 8 százalékát, de legalább 6 millió forint plusz áfa bérleti díjat fizet. A közgyűlés egyhangúan szavazta meg az indítványt – a jobbikos és demokratikus koalíciós városatyák nem voltak jelen –, melyhez az LMP-s Felder Frigyes módosító indítványt akart benyújtani a bizottsági ülésen, hogy a cég által fizetendő minimumösszegeket emeljék a duplájára, ám mivel a pályázatot ezekkel a feltételekkel írták ki, így nem lehetett változtatni a paramétereken. Mészáros Lőrinc és Kaposvár kapcsolata amúgy nem újkeletű, a felcsúti oligarcha érdekeltségei közé sorolt ZÁÉV Zrt. hosszú évek óta nyeri el a különböző tendereket a városban, többek között a cég újította fel a vasútállomást, végezheti a színházépület kilencmilliárdos rekonstrukcióját és építheti az új sportcsarnokot is.
2018.07.20 10:07
Frissítve: 2018.07.20 10:32