Beolvasott Orbánéknak Pittella

Publikálás dátuma
2017.12.03 22:56
FOTÓ: WIKTOR DABKOWSKI / DPA
Fotó: /
Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának vezetője szerint nem a magyar nép, hanem a magyar kormány a felelős, amiért megbuktatott egy 160 ezer menedékkérő áthelyezésére vonatkozó tervet, pusztán azért, mert nem volt hajlandó ezer menedékkérőt befogadni. Az olasz politikus az M1 aktuális csatornának adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak szolidaritást kell vállalnia az Európai Unió (EU) többi tagországával.

Gianni Pittella felidézte: Olaszország több ezer bevándorlót, menekültet fogadott be anélkül, hogy bizonyos európai országok részéről a szükséges szolidaritásban részesült volna. Ezzel szemben bizonyos kormányok, mint a magyar kormány, nem voltak hajlandók ezer menekültet befogadni. Nagyon alacsony számról beszélünk, ha összevetjük azzal a több százezer bevándorlóval, menekülttel, akiket Olaszország, Franciaország és Németország befogadott - fogalmazott.

Az olasz politikus szerint külön kell kezelni a menedékkérők és a gazdasági bevándorlók helyzetét. Azokra, akik háború elől menekülnek, a befogadás elve vonatkozik - szögezte le. A gazdasági migránsok érkezését szerinte meg kell tervezni, meg kell nyitni a jogszerű csatornákat számukra, figyelembe véve, hogy milyen szakmai képesítésekre van szükség egy olyan Európában, ahol egyre kevesebb gyermek születik, ahol kedvezőtlen a demográfiai helyzetet jellemző úgynevezett korfa, ahol bizonyos szakemberekből hiány alakult ki. Úgy folytatta: a gazdasági migránsok érkezése hasznos lehet az európai társadalmaknak, de tervszerűen kell őket befogadni, hogy fenntartható legyen az országok lakosaihoz mérten, akiknek változatlanul joguk van az iskolai oktatásra, a biztonságra és a tömegközlekedésre.

Gianni Pittella feltette a kérdést: "miért kellene megfosztanunk magunkat attól a lehetőségtől, hogy afrikai országokból érkezzenek olyan emberek, akik így tesznek egy lépést a saját problémájuk megoldására, és hozzájárulnak a mi problémánk megoldásához is?". Szerinte ezt ideológiai okokból vagy egy "vallási természetű előítélet miatti óvintézkedésből" elutasítani irracionális gondolkodásmódra vall, amit csak a választási logika diktál, amely egyedül a szavazatgyűjtést tartja szem előtt.
Úgy értékelt: minél inkább megnyitják a legális gazdasági migráció csatornáit, annál inkább lesznek képesek szavatolni azok hazatérését, akik nem jogosultak menekültstátuszra, és vissza kell térniük az országukba.

A kötelező kvótával kapcsolatos kérdésre válaszolva jelezte: az áthelyezés a menedékkérőket érinti, nem a gazdasági migránsokat. Úgy vélte: egy menedékkérő, ha eredetileg Belgiumba vagy Németországba akart is menni, ott marad, ahol adottak számára a méltóságteljes életkörülmények. Ezért ürügynek nevezte, hogy ha ők egy meghatározott helyre akarnak menni, de köteleznék őket, hogy máshova menjenek, úgysem maradnának ott.

Kiemelte: ahogy az olaszok szolidárisak a magyarokkal, amikor a strukturális alapok megítéléséről van szó, a magyar kormánynak ugyanúgy szolidaritást kell vállalnia Olaszországgal a menedékkérők bizonyos hányadának megosztásában.

"Nem arról van szó, hogy menedékkérők százezrei kerülnének át Magyarországra" - fogalmazott, hanem arról, hogy "kis kvótákra felosztva" kerülnének mind a 27 európai országba. "Lehetséges, hogy nem vagyunk képesek közös nevezőre jutni ebben a bölcs, ésszerű és igazságos dologban?" - tette fel a kérdést.

Mindenben helye van a vitának, kivéve, ha a parlament és a tanács megegyezésre jut valamiben, annak kötelezőnek kell lennie, különben "komolytalan az egész" - mondta a szociáldemokrata politikus.

Gianni Pittella kitért arra is: tisztában van azzal, hogy az olasz, a francia és a német hagyományok nagyon különböznek a magyar, a lengyel vagy a szlovák hagyományoktól, ezért nem mondja, hogy Magyarországnak ki kell tárnia a kapuit és be kell fogadnia százezer menedékkérőt, csupán "kis léptékű, akár szimbolikus kvótáról" beszél.

Kiemelte, bizonyítani kell, hogy nem veszítettük szem elől a szolidaritás elvét, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem mondhatja: "én az Európai Unióból kiveszem, amit akarok", aztán amikor adni kellene valamit az EU-nak, arra nem hajlandó, mert az már "nem tetszik". Megjegyezte: senki sem kéri Orbán Viktortól, hogy megnyissa a kapukat "boldog-boldogtalan előtt", ha ő ilyet állít a magyar állampolgároknak, "akkor hazugságot állít" - mondta az európai parlamenti képviselő.

Szerző
2017.12.03 22:56

Rászorulók kapják a béremelést – ígéri az ellenzék

Publikálás dátuma
2018.07.20 13:49
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A Párbeszéd mellett, a Jobbik, az LMP és a DK parlamenti képviselői is jótékony célokra fordítanák a napokban megszavazott béremelést. Az MSZP még gondolkodik, a Fidesz nem válaszol.
Karitatív célokra fordítaná a legtöbb parlamenti frakció azt a plusz forrást, amit a részben kényszerből megszavazott vagy elfogadott béremelés után kapnak – válaszolták az ellenzéki pártok a Népszava kérdésére. Először a Párbeszéd képviselője, Kocsis- Cake Olivio jelentette be, hogy bár nem támogatták a fizetésemelést, képviselőik jótékony célra – a vidéki autonóm közösségek vagy a független sajtó támogatására – ajánlják fel a fejenkénti plusz 200 ezer forintot.  
Az LMP a  bérválság közepén elfogadhatatlannak tartja a béremelést. „Képviselőink jótékony célra fogják fordítani a többletpénzt, és az általuk meghatározott prioritások alapján döntenek az összeg felhasználásáról, legyen szó többek között az otthonápolást segítő szervezetek vagy rászoruló egyszülős családok támogatásáról” - válaszolt a párt sajtóosztálya.
A Jobbik jelezte, képviselőik már parlamentbe kerülésük óta jótékonykodnak. 2016 óta pedig tiszteletdíjuk 10 százalékát saját karitatív szervezetüknek, a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítványnak adják, amihez „a megemelt fizetésekből még több jut” - vagyis, nem a béremelés teljes összegét küldik el a szeretetszolgálanak. Az említett alapítványt az ex szkinhed Sneider Tamás vezeti: a szervezet hátrányos helyzetű gyerekeket táboroztatását segíti, rászoruló családokat támogat, és nem mellékesen a szélsőjobboldali Magyar Önvédelmi Mozgalom gyermektáborát is finanszírozza.  
A DK nemet mondott a kormánypárti indítványra, szóvivőjük, Gréczy Zsolt szerint karitatív célokra fordítják a bértöbbletet. „A DK Segít nevű szervezetünk évek óta részt vesz segélyakciókban, ezt a pénzt is ruhaosztásra, ételosztásra fogjuk fordítani” – mondta lapunknak Gréczy  
Az MSZP válasza sokat sejtetett, de annál kevesebb konkrétumot tartalmazott: „Az MSZP Országos Elnöksége 2018. július 30-i ülésén fog döntést hozni arról, hogy a keletkezett plusz forrásokat miként használjuk fel a NER lebontása érdekében” – üzente a párt sajtóosztálya. Segítségnyújtásról, karitatív tevékenységről szó sem esett a levélben, de még így is több energiát fordítottak az témára a Fidesznél, a kormánypárt ugyanis nem is válaszolt levelünkre.

Nyomás alatt szavaztak bérükől

A július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteriaelemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. A döntést az ellenzéken belül is megosztottság fogadta, tekintve, hogy a kormánypárt a frakciók támogatási rendszerének átalakításával részben belekényszerítette őket a béremelés megszavazásába (mint megírtuk, a Fidesz olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről). A szavazás után Gyurcsány Ferenc Facebook-bejegyzésben ment neki a béremelésre voksoló politikusnak, igaz, a HVG cikke szerint ő sem volt jelen a szavazás idején, a DK parlamenti frakciójának tagjai pedig ettől még ugyanúgy megkapják a pénzt.    Az LMP, a DK és Párbeszéd képviselői nemmel szavaztak a javaslatra (a Párbeszéd esetében csak az MSZP-tag Burány Sándor nyomott igent), a Jobbik összes jelenlévő politikusa viszont megszavazta a kormánypárti indítványt. Az MSZP frakció harmada igennel, három tagja nemmel voksolt – hat tag pedig nem szavazott, köztük Tóth Bertalan pártelnök is, aki részt sem vett a szavazáson. A volt jobbikos, jelenleg független Dúró Dóra nemmel szavazott, ahogy a korábbi LMP-társelnök, jelenleg szintén független Hadházy Ákos is. A függetlenek közül csak az ex-Párbeszéd tag Bősze Anett tartózkodott. A kormánypárt természetesen igent mondott saját felvetésére, így a parlament 163 igen, 23 nem szavazattal és 1 tartózkodással  elfogadta a képviselői fizetésemelést. 
2018.07.20 13:49

Mészáros Lőrinc viheti a négycsillagos kaposvári kempinget

Publikálás dátuma
2018.07.20 10:07

Fotó: Google Street view/
Tíz évre a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist Camping Kft. üzemeltetheti a kaposvári Deseda-kempinget – döntött rendkívüli közgyűlésén a somogyi megyeszékhely képviselő-testülete. De előtte még a 2,4 milliárd forintnyi közpénzből felújítják, négycsillagossá fejlesztik a létesítményt.
Orbán Viktor miniszterelnök 2015 októberében, a Modern Városok Program kaposvári állomásán tett ígértet, hogy a kormány 4 milliárd forinttal támogatja a 245 hektáros víztározó mellett fekvő Deseda-kemping fejlesztését.  A 3,8 hektáros kempinget a nyolcvanas években alakították ki, és a kilencvenes évek elején a holland és a német turisták kedvelt üdülőhelyévé vált, a főszezonban egy-egy váltásnál több kilométeres lakóautó- és lakókocsisor torlódott fel a bejárat előtt. A fejlesztések elmaradása miatt aztán a kétezres években rohamos hanyatlásnak indult a hajdani Siotour-érdekeltség, és 2004-ben még az is felmerült, 250 lakásos lakópark épül a területen, ám a helyiek ellenállása miatt megbukott a terv, és a kemping tulajdonjoga a városhoz került. Az önkormányzat az elmúlt években 700 millió forintot költött a Deseda és környéke fejlesztésére, jelenleg pedig egy 600 milliós projekt keretében teljesen felújítják a kemping melletti strandot, a játszótereket, a sportpályákat, új kikötő és kilátó is épül, és a vízminőség javítása érdekében a medret is kikotorják. A kempingre végül a kormány az ígért 4 milliárd helyett csak 2,4 milliárd forintot ad. 
A tavaly óta a Mészáros-féle Konzum Nyrt. érdekeltségébe tartozó, a Balatonnál tíz kempinggel és üdülőfaluval rendelkező Balatontourist cége 2020-tól kapta meg a kemping üzemeltetését, melyről a csütörtök esti rendkívüli közgyűlésen döntöttek a képviselők. A határozat szerint a kft. – mely egyedüliként pályázott az tenderen – az első három naptári évben az üzemeltetéséből származó nettó árbevétel minimum 6 százalékát, de legalább 4 millió forint plusz áfát, onnantól a nettó bevétel minimum 8 százalékát, de legalább 6 millió forint plusz áfa bérleti díjat fizet. A közgyűlés egyhangúan szavazta meg az indítványt – a jobbikos és demokratikus koalíciós városatyák nem voltak jelen –, melyhez az LMP-s Felder Frigyes módosító indítványt akart benyújtani a bizottsági ülésen, hogy a cég által fizetendő minimumösszegeket emeljék a duplájára, ám mivel a pályázatot ezekkel a feltételekkel írták ki, így nem lehetett változtatni a paramétereken. Mészáros Lőrinc és Kaposvár kapcsolata amúgy nem újkeletű, a felcsúti oligarcha érdekeltségei közé sorolt ZÁÉV Zrt. hosszú évek óta nyeri el a különböző tendereket a városban, többek között a cég újította fel a vasútállomást, végezheti a színházépület kilencmilliárdos rekonstrukcióját és építheti az új sportcsarnokot is.
2018.07.20 10:07
Frissítve: 2018.07.20 10:32