Összecsapások Kijevben - Szaakasvili híveivel a parlament elé vonult (videók)

Publikálás dátuma
2017.12.05 17:53
FOTÓ: SERGEI CHUZAVKOV / AFP
Fotó: /
Utcai megmozdulásokat eredményezett a volt grúz államfő, Odessza volt kormányzójának kijevi letartóztatása. Az ukrán főváros forrong, Miheil Szaakasvili és hívei a parlament elé vonultak, ahol harci készültségben állnak a rendfenntartók. Körözést adott ki az ukrán főügyészség a volt grúz államfő ellen.

Lerohanták kedden reggel Miheil Szaakasvili kijevi lakását az ukrán főügyészség és az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az SZBU emberei. A volt grúz államfő a nyolc emeletes belvárosi, a Majdan (Függetlenség tér) közvetlen közelében lévő ház tetejére menekült, de az SZBU különleges egysége, az Alfa tagjai elfogták. A főügyészség bűnszervezettel való együttműködéssel vádolta meg a politikust. Jurij Lucenko főügyész sajtótájékoztatón közölte, hogy bizonyítékaik szerint Szaakasvili erőszakos hatalomátvételre, az alkotmányos rend megdöntésére törekszik. Állította, hogy a grúz ex-elnök által rendezett kijevi hatalomellenes demonstrációkat Szerhij Kurcsenko, a Majdan-tüntetések nyomán 2014 februárjában megbuktatott, majd Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt ukrán elnök környezetéhez tartozó oligarcha pénzelte.

A belvárosi ház tetejéről Szaakaasvili azonban azt kiabálta, hogy a jelenlegi kijevi vezetés alkudott meg Moszkvával, és az ellene felhozott vádak mögött is Vlagyimir Putyin orosz elnök áll.

Szaakasvili aki Petro Porosenko egyik legközelebbi munkatársa és bizalmasa volt kezdetben, mára az elnök leghangosabb és talán legerősebb ellenfele lett. A Majdan után tűnt fel Kijevben, ahol Porosenkotól ukrán állampolgárságot kapott és 2015 februárjában Odessza megye kormányzója lett. Tavaly azonban lemondott tisztségéről, korrupcióval kezdte vádolni az elnököt és a kormányzatot, Új Erők Mozgalma néven politikai pártot alapított és jelezte, indulni fog a választásokon.

Porosenko viszont idén nyáron kiegyezett az új grúz vezetéssel és arra hivatkozva, hogy Szaakasvili ukrán állampolgársága megszerzésekor több dolgot eltitkolt az ukrán hatóságok előtt, júliusban visszavonta ukrán állampolgárságát, épp akkor, amikor az Egyesült Államokban tartózkodott. A grúz ex-elnök ezzel hontalanná vált, és megnyílt a lehetőség arra, hogy Ukrajna kiadja Grúziának, ahol hatalommal való visszaélés miatt büntetőeljárás indult ellene, jelenleg is körözik.

Szaakasvilit azonban ez sem tántorította el, hogy visszatérjen Ukrajnába. Szeptember 10-én, miután az ukrán hatóságok megakadályozták hivatalos belépését az országba, hívei gyűrűjében, a lengyel-ukrán zöldhatáron tért vissza. Fogadására Julia Timosenko is a helyszínre érkezett. Kijev azóta sem adta ki Grúziának Szaakasvilit, de megtagadták tőle a politikai menedékjogot. Mindeddig nem nyúltak az erős amerikai hátszéllel bíró grúz politikushoz, múlt héten három hónapos ideiglenes tartózkodási engedélyt is kapott. Az, hogy most bilincsben próbálták kiiktatni a politikai életből, vélhetően annak (is) köszönhető, hogy Szaakasvili több Porosenko ellenes tüntetést szervezett, legutóbb vasárnap. Korrupcióellenes hívószavakkal állítja maga mellé az egész országot gúzsba kötő és fojtogató korrupciótól megcsömörlött ukránokat, miközben többek között azt követeli, hogy a kijevi rada (parlament) hozzon törvényt az államfő alkotmányos vád alá helyezésének (impeachment) rendjéről. A vasárnapi demonstráción azt kérték, hogy a jogszabály még ezen a héten szülessen meg.

A vasárnapi demonstrációt élőben közvetítette a NewsOne ukrán hírtelevízió. A csatornát még vasárnap este szélsőségesek és veteránok vették blokád alá, az ukrán hatóságok pedig semmit sem tettek a legálisan működő, de oroszbarátnak tartott televízió felszabadítására. A csatorna azonban a Szaakasvili elleni bevetést is közvetíteni kezdte, ami lehetővé tette, hogy egyre többen szerezzenek tudomást az épp zajló eseményről és a grúz politikus segítségére siessenek. Bár pontos számot sehol sem közöltek arról, hányan is siettek a helyszínre, de a felvételekből az látszik, hogy a tömeg növekszik. A Szaakasvili hívek megrohamozták a rendőrségi furgont, össze is csaptak a rendfenntartókkal és kiszabadították a bilincsbe vert politikust, aki támogatói gyűrűjében azonnal elindult a parlament épülete felé és minden ukránt arra biztatott, hogy csatlakozzon a menethez és „zavarják el Porosenkot”.

Az összecsapások helyszínére és a parlament elé is kivonult a nemzeti gárda. Híradások szerint egyre több politikus jelenik meg, akik azt próbálják megakadályozni, hogy nehogy vérontásba és erőszakba torkolljanak az események. Az épp hontalan grúz politikus ugyanis nem kispályás játékos, komoly „forradalmi” tapasztalata van, s ezúttal sem fogja vissza magát. (Szaakasvili a 2003-as grúziai rózsás forradalomnak köszönhetően lett államfő, odesszai kormányzóságát pedig a Majdannak köszönheti. Minkét forradalomban aktívan részt vett.)

Mindez azt vetíti előre, hogy újra forró decembere lesz Ukrajnának. A 2004-es vértelen narancsos forradalom, majd a 2013-november végén kezdődő és 2014 februárjában hatalomváltáshoz vezető, halálos áldozatokat is követelő Majdan után Kijevben jogosan tartanak az erőszak elhatalmasodásától. Szaakasvili ugyan azt hirdeti, hogy a hadsereg az ő oldalukon áll, a rendőrség és az SZBU sem hallgat az államfőre, de ennek egyelőre semmi nyoma. Tény, hogy megakadályozhatták volna a grúz politikus kiszabadítását, de közlésük szerint azért nem tették, nehogy véres fordulatot vegyenek az események.

Körözést adott ki az ukrán főügyészség Miheil Szaakasvili ellen
Ezt Andrij Liszenko, a főügyészség sajtótitkára a közölte a Facebookon.
Az elfogató parancsot az ügyészség továbbította a rendőrségnek. A tisztségviselő szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert a politikus kedden őrizetbe vétele után megszökött abból a rendőrségi mikrobuszból, amellyel el akarták otthonából szállítani.
Jurij Lucenko főügyész a nap folyamán a parlament plenáris ülésén kijelentette: Szaakasvilit - mivel őrizetbe vételekor megszökött - nyilvánvalóan elfogása után előzetesbe helyezi majd a bíróság. Lucenko 24 órát adott a politikusnak, hogy önként feladja magát.
A tüntetőknek pedig az üzente, gondolják át és aszerint cselekedjenek, amit a főügyészség kedden a tudomásukra hozott: konkrétan azt, hogy lehallgatott telefonbeszélgetések tanúsága alapján Szaakasvili kijevi utcai megmozdulásait Viktor Janukovics Oroszországba menekült volt ukrán elnök környezetéből finanszírozták.
Szaakasvili közölte, hogy egyelőre a tüntetők között marad a kijevi törvényhozás épülete előtt.

A kijevi eseményeket már nem csak a blokád alá vont NewsOne közvetíti élőben, a YouTube-on több link is elérhető.

2017.12.05 17:53
Frissítve: 2017.12.05 20:10

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15

Máris feltámadt a katalán függetlenség főnixmadara

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:08

Fotó: AFP/ Tobias Schwarz
Új mozgalmat hirdetett Carles Puigdemont volt katalán vezető, aki a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ismét felkorbácsolhatja az érzelmeket a függetlenségpártiak körében.
Főnixmadarakat megszégyenítő gyorsasággal képes újjászületni Carles Puigdemont volt katalán vezető, akinek köszönhetően új erőre kaphat a függetlenségi mozgalom. A tavaly október 1-jei népszavazás és az elszakadás egyoldalú kikiáltása során betöltött szerepe miatt Spanyolországban egyebek között árulás, zendülés és hűtlen kezelés miatt körözött – és emiatt jelenleg külföldön élő – politikus a héten egy új mozgalmat jelentett be, a Crida Nacionalt. Az alapítók között van a mostani katalán elnök, Quim Torra, és a jelenleg börtönben ülő Jordi Sánchez aktivista is, akit a függetlenségi mozgalomban betöltött szerepe miatt csuktak le. Bár az egyik alapító – Puigdemont saját szavaival élve – önkéntes száműzetésben él, és így többnyire videóüzeneteken keresztül kommunikál a Katalóniában élő hívekkel, a másik pedig a börtönből küldött levelek útján, a jelek szerint nincs kudarcra ítélve a projekt. Sőt, a továbbra is független köztársaságról álmodók között kimondottan nagy népszerűségre tett szert az indulás óta eltelt pár napban. „Úgy tűnik, hogy a Crida erősen indul, máris sok ezren csatlakoztak hozzá... A tömegek egy részének Puigdemont továbbra is hiteles figura” – mondta lapunknak az MTA-KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, Éltető Andrea Carles Puigdemontról, aki vezetőként tavaly igen kockázatos politikát folytatott, kiharcolva az egyoldalú függetlenséget, majd az otthoni káosznak hátat fordítva külföldre menekült, mondván, a börtönből nem tud harcolni az önálló Katalóniáért. Éltető szerint az általa alapított mozgalom célja valószínűleg az, hogy őszre párttá alakuljanak, bár a függetlenséget támogató párt már van, ilyen például a PDeCAT.   „Elképzelhető, hogy később egyesül ezzel a mozgalommal… a Crida Nacional célja épp az összes függetlenséget akaró erőnek az egyesítése lenne. De kérdés, hogy nem éppen a megosztottságot fogja-e növelni.... ezt még nem látni” – tette hozzá.
A héten tartott alapító gyűlésen és sajtótájékoztatón a Crida Nacional céljairól ennél sokkal többet nem is  lehetett megtudni. A felolvasott közleményben újra és újra a függetlenségi erők összefogásának szükségességét hangsúlyozták, s a végső célként a köztársaság megalakítását nevezték meg, „kizárólag békés és demokratikus” eszközökkel. A Népszavának nyilatkozó alkotmányjogász, Xavier Arbós Marín szerint Puigdemontnak lehet egy másik, nem kimondott célja is a Crida Nacionallal: radikálisabb irányba tolni a PDeCAT-ot. A Marta Pascal vezette independentista párton belül jó ideje ideológiai harc dúl, mivel egyesek szerint Pascal nem képvisel eléggé radikális vonalat. Puigdemont színre lépésével a pártvezető még nehezebb helyzetbe kerülhet. Pascal pozíciójának megingása különösen kényes időszakban következhet be, hiszen megkezdődött a visszaszámlálás a jövő májusi önkormányzati választásokig, amelyre Puigdemont alighanem új lehetőségként tekint. Addig egyébként is sok minden történhet, ami felkorbácsolhatja az érzelmeket Katalóniában. Ilyen esemény lehet például Puigdemont kiadatása, ami csak abban az esetben történhet meg, ha ismét kiadják ellene az európai elfogatóparancsot. Amennyiben valaha a spanyol igazságszolgáltatás elé kerül, valószínűsíthető, hogy Katalóniában ismét felizzanak az indulatok – véli a Barcelonai Egyetem oktatója. Arbós Marín szerint ez persze nem borítékolható, ám az biztos, hogy a jelenleg börtönben lévő függetlenségpárti katalán politikusok tárgyalásai októberben és novemberben megkezdődnek. „Érzelmileg nagyon kiélezett időszaknak nézünk elébe” – mondta a szakértő a Népszavának, aki úgy véli, ezzel párhuzamosan nőni fog a nyomás mind a katalán, mind pedig a madridi kormányon, hogy térjenek le arról az útról, amelyre pár hete léptek: a dialógus és a normalizáció útjáról. Annak ellenére ugyanis, hogy Quim Torra retorikájában a Puigdemont-féle radikális vonalat képviseli, a közelmúltban felállt katalán kormány látszólag „praktikus”, a párbeszéd irányába mutató politizálást folytat. „A katalán kormány mostani attitűdje közelebb áll az autonómiához, mint a Puigdemont által kezdett (radikális) politikához.”
2018.07.20 20:08