Eltérő vélemények

Azok a vélemények, amelyek szerint a magyar iskolarendszernek különböző problémái vannak, nem igazolódtak - jelentette ki Palkovics László oktatási államtitkár a negyedik osztályos általános iskolások olvasását és szövegértését vizsgáló nemzetközi, ötévente elvégzett PIRLS-felmérés kedden közzétett eredményei kapcsán. Negyedikeseink a nemzetközi átlag felett teljesítettek, Magyarország a 13. helyre került az ötven országot magába foglaló listán. Palkovics nem késlekedett hozzátenni: ez a jelenlegi kormány oktatáspolitikájának köszönhető.

Nem úgy a háromévenként lebonyolított PISA-tesztek legutóbbi, magyarokra nézve lesújtó eredményei; azokat Palkovics a szocialista kormányzásra kente. Holott a két felmérés elvégzése között mindössze egy év telt el: a PISA-ra legutóbb 2015-ben, a PIRLS-re 2016-ban került sor. Az, hogy a két felmérés eredményeiben ekkora a különbség (a PIRLS-tesztek során még soha nem teljesítettek ilyen jól a magyar diákok, a PISA-eredményekben viszont az eddigi legrosszabbat produkálták az olvasás-szövegértés terén) nem azt mutatja, hogy a magyar iskolarendszernek nincsenek problémái. Épp ellenkezőleg: ebből látszik igazán, hogy probléma van, nem is kevés.

Ezeket nem a két felmérés közötti módszertani eltérések okozzák: a PIRLS 9-10 éveseket mér, a PISA 15 éveseket; az előbbi inkább az iskolai tananyagot kérdezi vissza, az utóbbi a mindennapokban is használható tudást méri. Ha megnézzük a listák elején szereplő országokat, láthatjuk, hogy a "bezzegországok" (pl. Finnország, Svédország, Norvégia) gyermekei mindkét felmérésben az élbolyban végeztek. A magyar iskolarendszerben viszont már az általános iskola felső tagozatában megbicsaklik valami, ami oda vezet, hogy a diákok jelentős hányada (mintegy 27 százaléka) funkcionális analfabétaként hagyja el az alapfokú oktatást.

Ha megnézzük a PIRLS és a PISA korábbi, olvasás-szövegértésre vonatkozó magyar eredményeit, kitűnik, hogy míg az előbbiben mindig a nemzetközi átlagon felül, az utóbbiban átlagon alul teljesítenek diákjaink. Vagyis a PISA-n már azok többsége is rosszabbul teljesít, akik a PIRLS-teszteken korábban jó eredményeket értek el. Ez egyértelműen rávilágít a magyar oktatás egyik legfőbb problémájára: a megszerzett tudás nagy részét iskolán kívül alig tudják hasznosítani a diákok.

De a legnagyobb probléma jelenleg talán az, hogy a kormány nem lát problémát. Az elmúlt évek intézkedései fényében sajnos van okunk azt feltételezni, hogy ez nemcsak a propaganda része, hanem valóban így is gondolják. A 2011-ben lefektetett irányvonallal szembeni véleményeket pedig nem megfontolandó kritikaként, hanem támadásként fogják fel, és így is kommunikálják, képviselőiken és lakájmédiájukon keresztül neves oktatási szakértők, pedagógusok, aggodalmaiknak hangot adó diákok ellen hergelve a közvéleményt.

Noha Palkovics államtitkár gratulált a szép PIRLS-eredményhez - és félreértés ne essék, negyedikeseink valóban meg is érdemlik a gratulációt -, nagy kár, hogy ha az Orbán-kormányon múlik, ezeknek a gyerekeknek nem kis része nemhogy a diplomáig, de még az érettségiig sem jut el.

Szerző
2017.12.07 07:12

Gyanús dolog miatt ürítették ki a ferihegyi 2/A terminált

Publikálás dátuma
2018.07.16 10:27

Fotó: AFP/ GEORG HOCHMUTH
A Népszava információi szerint egy utasnál talált "rendhagyó poggyász" miatt kiürítették a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2/A terminálját.
A pontos okokról nem tudok nyilatkozni, az azonban igaz, elrendelték a terminál kiürítését – mondta lapunk megkeresésére Hardy Mihály, a Budapest Airport (BA) szóvivője, aki hozzátette, maga a kiürítés nem szokatlan, ugyanis bombariadók miatt többször is elrendelik. Hardy Mihály megjegyezte, ha súlyos esetről van szó, az ügyben a rendőrség ad majd ki tájékoztatást.
Úgy tudjuk, a lengyel légitársaság, a LOT Varsóba induló járatára akart felszállni egy utas, akinél gyanús csomagot találtak, s a biztonságiak emiatt rendelték el a 2/A terminál kiürítését. A BA honlapján a járattal kapcsolatban annyit írtak, hogy késik az indulása.
2018.07.16 10:27
Frissítve: 2018.07.16 10:27

Közösségi közlekedés

Villamos, autóbusz. Néha az az érzésem, hogy mi, magyarok nem tanultunk meg fel-és leszállni. Nem tanultuk meg, hogy amikor a jármű a megállóba ér, és kinyílnak az ajtók, akkor először leszállnak a leszállók, és csak ezt követően szállhatnak fel a felszállók. Illik lesegíteni az idősebbeket vagy a kisgyerekkel utazókat. 
Amikor végre felszálltunk, illik nem megállni az ajtóban, mert más felszállók is követnek bennünket. Illik nem méltóságteljesen felszállni, engedni kell, hogy közösségi érzésünk kiteljesedjék, hiszen - bármilyen zavaró is - mások is utaznak rajtunk kívül. Kerüljük, hogy mellettünk utazók nyakába hapcizzunk, de ha ez elkerülhetetlen, legalább kérjünk bocsánatot. Ne beszéljünk hangosan, kerüljük a telefonálást, ne szégyelljük időben jelezni leszállási készségünket. 
Ugyancsak nem tanultuk meg még a tisztességes sorbanállást, ami a kulturált közösségi magatartás egyik alapvető formációja. Londonban ha két potenciális felszálló várakozik a megállóban, az természetes, hogy sorban állnak, és szeretnek is sorban állni, hiszen ezzel kimutatják magas színvonalú közösségi szellemüket. A régi londoni buszok csak hét álló utast szállíthattak, és ha a megállóból több felszállót már nem vehettek fel, a kalauz elkiáltotta magát: ramp jam full, és aki ezek után felszállt, az csak magyar vagy lengyel lehet.
És hát természetesen az autózás, ami sok embernek feszültségforrás. Úgy véljük, hogy mindenki más rosszul vezet, udvariatlan, erőszakos és türelmetlen. De vajon bennünk nincs hiba? Alapvető követelmény, hogy ha férfi vezet, akkor női utasának kívülről kinyitja az ajtót és csak azután száll be a kormány mögé. Ha hibázunk, és ezzel kellemetlenséget okozunk másoknak, egy bocsánatkérő mozdulat vagy mosoly könnyen kioltja a feszültséget. Kiélezett helyzetekben fontos a szemkontaktus, hiszen ezzel megismerhetjük autóstársunk szándékait, ám a bizalmaskodást, átkiabálást kerülni kell. A klasszikus elmélet szerint a teherautó leszorítja a személyautót, a személyautó a kerékpárost, a kerékpáros lenyomja a gyalogost. Ráadásul az udvariatlan vagy illetlen viselkedés után egyszerűen továbbhajtunk, és már el is felejtjük, hogy valakinek elrontottuk a napját.
A járdán ugyan nincsenek közlekedési szabályok, ám jómodor és előzékenység itt is létezik. Keskeny járdán nem szerencsés hosszabb társalgást folytatni, aminthogy az is természetes, hogy előnyt adunk mozgáskorlátozottaknak, idős, nehezen járó gyalogosoknak vagy babakocsit toló szülőnek. Udvariatlanságnak számít egy kávéház teraszán társasággal ülő ismerősünkhöz kéretlenül csatlakozni. Ha gyerekeket látunk egyedül kóborolni, udvariasan, de bizonyos távolságtartással érdeklődjünk arról, segíthetünk-e hazatalálnia. Hasonló határozottságot és tapintatot kíván az az eset, amikor valaki a közelünkben rosszul lesz.
Bakuban láttam, hogy az autók dugó esetén gátlástalanul közlekednek a járdán, a gyalogosok pedig udvariasan félrehúzódnak.
Hát, ahány ház…
E hasábokon szerzőnk, az egykori diplomata illemtani sorozatát olvashatják
2018.07.16 10:19
Frissítve: 2018.07.16 10:19