7-es cikkely - A magyar demokráciáról Brüsszelben

Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) először tart meghallgatást az uniós alapszerződés nevezetes 7-es cikkelye alapján, és ha leendő jelentése nyomán az Európai Parlament plénuma úgy találja, cselekvésre fogja kérni az Európai Tanácsot, azaz a tagállamok kormányait képviselő testületet - írja a hvg.hu.

A kormányt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli a jogállamiság és demokrácia magyarországi helyzetéről szóló meghallgatáson, amelyen részt vesz Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, illetve Szánthó Miklós, a kormányhoz közel álló Alapjogokért Központ igazgatója is.

A magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini zöldpárti képviselő részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, melyet várhatóan márciusban ismertet a LIBE tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak arról. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

11:15 A rapportőr megjegyzésével zárul a meghallgatás

Ne keverjük ösze az embereket, pártokat, kormányokat. "Nem Magyarországot ítéljük meg, hanem a magyar helyzetet" reagál még a magyar helyzetről jelentő rapportőr.

11:10 A magyar vendégek zárszava

Szijjártó Péter reagál: Magyarország egy erős EU-ban érdekelt, és a józan ész uralma kívánatos a vitákban. Kérdés, hogy az EU-ban egy kormány képviseli az embereket? Magyarország betart minden jogszabályt menekültügyben - aki megfelel a menekültstátuszt szabályozó jogszabályoknak, megkapja azt.

Pardavi Márta következik: az átláthatóság fontos, jogos a kérdés, ki finanszíroz kit. A szabályozás Magyarországon ezen a területen nagyon szigorú, a Helsinki 60 oldalas jelentést ad közre minden évben, és az nyilvános is.

Menekültek: 1000 fő kapott védelmet, többségük már nincs Magyarországon, mert az ország már nem segíti az integrációt, a menekültek hajléktalansággal szembesülnek, és a kormány által felkorbácsolt menekültellenességgel. Az ország kiüresítette a menekültjogot.

Polyák Gábor: a vitának van köze a médiahelyzethez: Magyarországon nincsenek ilyen viták menekültügyben, mert hatalmas túlsúlyban vannak a kormány propagandaüzenetei. A nyílt vita helyett megbélyegzés zajlik. A médiát mérő indexek elérhetőek, a nemzetközi szakmai szervezeteket a kormány viszont minden alkalommal Soroshoz köti, diszkriminálja. A nemzeti konzultáció álkonzultáció, a beérkező íveket nem elemzik ki, nem tartják nyilván.

Szánthó Miklós: nincs szükség a jogállamiság helyreállítására Magyarországon. Magyarország tele van traumákkal: trianon, a nyugat odadobott minket a szovjeteknek, az EU-csatlakozás után pedig sokat tettünk le az asztalra, "morális értelemben" a nyugat sokkal tartozik nekünk, az EU-s források járnak nekünk, nem kegyelemkenyérként kapjuk.

10:40 Képviselői hozzászólásokkal folytatódik a meghallgatás

- Az EP nem külföldről szól bele a magyar belpolitikába, mert ott ülnek a magyarokat képviselő összes párt képviselői, tehát lefedik mind a 10 millió magyart. Az EP képviseli a magyarokat, érkezik egy vélemény.

- "Mi, magyarok", idézi Szijjártót egy másik képviselő, pedig nincs és nem volt többsége sem a népszavazáson, sem a választáson. Az országnak nincs személyes véleménye. Áldemokrácia van. A Néppártnak ki kéne tennie a Fideszt a soraiból.

- Gál Kinga Fidesz-képviselő szerint semmi oka nincs annak, hogy Magyarországot már negyedik alkalommal citálják az EP elé. Kettős a mérce, a magyar közvéleményt irritálja a EB magyarfóbiája.

10:25 Hozzászólások

Niedermüller Péter DK-s képviselő azt kérdezi Szijjártótól, megfigyeli, lehallgatja az általa Soros-kötődésűnek vélt szervezeteket, pártokat, ők akkor Magyarország ellenségei? Illetve: boszokrányüldözés és kirakatper ez a meghallgatás, mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő, Szijjártó ezzel egyetért?

Az LADE-s liberális Michel is kérdez: nem tartja be Magyarország az EU-s csatlakozási feltételeket, amely unióhoz a magyarok önszántukból csatlakoztak. Szijjártó provokálta a képviselőket ma is: nem említi az EU-s alapokat, illetve az Állítsuk meg Brüsszelt kampányt. A többség zsarnoksága alakult ki Magyarországon.

A GUE/NGL frakció a konzultációt kritizálja, irányított és sugallmazott kérdések voltak. Hogy tudja Szijjártó indokolni, hogy a menekülteket segítő civileket támadják? Magyarország nettó hasznot húz az EU-ból 5-1 arányban (minden egy befizetett egységre 5-öt vehet ki), hol van a szolidaritás?

A Zöld frakció kérdései: Pardavi Mártához: kifejtené, milyen hatása van a civltörvénynek a szervezezetkre és a társadalomra? Szijjártóhoz: a Baka-perben hozott ítélet szerint vissza kellett helyezni a bírót a pozíciójába, ez megtörtént? Szánthó mondandója meglepte: inkább kockáztassák a tagállamok a 7-es cikkelyes szankciókat, ha megsértik a 2-es cikkelyben foglaltakat? Miért csatlakoztak az EU-hoz, ha az alapból a szuverenitás megosztását jelentette?

10:00 Szánthó Miklós: szuverenitásvita van

Némi visszatekintés után (2010-ig megy vissza) az Alapjogokért Központ vezetője arról beszél: a viták alapja "nyilvánvalóan az", hogy a vitatott kormánydöntések magyar vagy EU-s hatáskörbe tartoznak-e. "Egy szuverenitásvitáról van szó". Nem tiszta, mi tartozik a tagállam és az EU hatáskörébe. És ez azért van így, mert az EU gazdasági unióként indult, nem törtek fel a szuverenitásviták akkor még. A posztszocialista országok csatlakozása, a gazdasági válság, az ukrán háború vagy a tömeges migráció felszínre hozta ezeket a kérdéseket.

A szuverenitásvita mögött identitáskérdések állnak. Az EU-s értékek szabják meg a nemzeti alkotmányos értékeket, vagy az utóbbiakat kéne tisztelnie az előbbinek? Szánthó nem tudja, mi a helyes. Multikulturális EU vagy nemzetek Európája? Ez a kérdés. Túlságosan technikai vita zajlik, zárja Szánthó.

09:50 Polyák Gábor a médiahelyzetről

A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője azt mondja, a médiaszabadság nem azt jeletni, hogy pár ellenzéki médium tengődik a piacon. Magyarországon pedig ez a helyzet. A kormány a hozzá közelálló médiumokat ellátja hirdetésekkel, az ellenzékieket gazdasági és információs szinten is szankcionálja. A média már nem elég profitábilis a külföldi befektetőknek. Ezért a kormányhoz közeli befektetők szerzik meg a médiumokat.

Mindez nem lehetett volna lehetséges a Médiatanács asszisztálása nélkül. A médiahelyzet átformálása mutatja, hogy tud egy autoriter hatalom működni az EU-n belül - hívja fel a figyelmet Polyák Gábor.

09:35 Pardavi Márta: veszélyben vannak az EU-s alapértékek

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke így kezdi: "nehéz nem kommentálni a külügyminiszter által mondottakat", de most másról fog beszélni.

Az EU alapértékei súlyos fenyegetettségnek vannak kitéve Magyarországon. Szabad civil társadalom és sajtó nélkül nem lehet a hatalmat elszámoltatni. 2016-ban különösen romlott a helyzet. A kormány diszkriminál és megfélemlít civil szervezeteket. 2014 szeptemberében rendőrségi razzia volt a norvég alapból támogatott civileknél.

A mostani konzultáció ijesztgeti a társadalmat - jegyzi meg Pardavi, majd rátér a civiltörvény ismertetésére, amelyet már elfogadott az Országgyűlés.

A Velencei Bizottság is megfogalmazta aggályait a civiltörvény kapcsán - közli Pardavi Márta.

A törvény teljességgel szükségtelen, megbélyegző és ártalmas. "És ez a törvény nem jelenti a véget. Folytatódni fog a kampány, orosz mintára". Aggasztó, hogy más folyamatok is orosz mintára folynak. Az Európai Bizottságot a Soros-hálózathoz köti a kormány. Félelemkeltés, idegengyűlölet zajlik, különösen a muszlimok ellen Magyarországon.

09: 30 Szijjártó Péter magyarul szólal fel

Szijjártó Péter a LIBE ülésén. MTI Fotó: KKM

"Sok minden nem fog tetszeni abból, amit mondok", de a magyaroknak sem tetszik, ahogy a magyarokat "önök támadják". Álláspontjaink távol esnek, mást gondolunk nemzetről, nemzeti büszkeségünkről, hagyományokról - mondja a miniszter.

"Mi magyarok szeretjük az őszinte beszédet." Nem szeretjük a politikai korrektséget. Súlyos vitánk van egy sorskérdésben: persze, hogy az illegális bevándorlásról van szó - folytatja.

Terror, terror, terror, mondja Szijjártó, "Mi, magyarok úgy gondoljuk", helyre kell állítani a biztonságot. Az EB meghozta a korlát nélküli befogadásról a döntését, amit előtte Soros György propagált ugyanitt "ugye, senkit nem akarnak megvezetni azzal, hogy a két dolognak semi köze nincs egymáshoz". A bevándorlási döntések tagállami hatáskörbe esnek, ezért ezekről mi akarunk dönteni.

Aztán megígéri, hogy a magyar kormány elmegy a falig.

09:15 Elkezdődött a meghallhatás

Először a jelentéskészítő beszél. Judith Sargentini szerint ez az EU tesztje is abban, hogy mennyire képes kezelni a helyzetet az alapértékeinek megsértésekor. Az EU ott is közbeléphet, amikor egy tagállam autonóm módon cselekszik. Ez a meghallgatás most az ingformációgyűjtés része - mondja.

A magyarországi helyzettel azért kell foglalkozni, mert jogállami kockázatot jelent. A menekültek jogaitól az oktatási szabadságon át a gyülekezési szabadságig számos területen vannak gondok.

A RED szórólapokon mutatta be az „igazi Orbán-tervet”

Szórólapokon mutatta be az „igazi Orbán-tervet” a Radikális Európai Demokraták mozgalma (RED) a brüsszeli Európai Parlamentben, a magyar alkotmányosságról szóló meghallgatáson. Az Ujhelyi István európai parlamenti képviselő által létrehozott mozgalom aktivistái ezzel kívánták felhívni a LIBE-bizottság meghallgatásán résztvevők figyelmét arra, hogy Orbán Viktor és a Fidesz tudatosan és vállaltan szembemegy minden európai értékekkel és miközben Brüsszelben a kormány megpróbálja az „európai arcát” mutatni, valójában minden egyes kijelentésükkel el akarják szakítani Magyarországot az európai közösségtől.

Lásd még: Ujhelyi megmutatta az igazi "Orbán-tervet"