Letartóztatási parancs a volt argentin államfő ellen

Publikálás dátuma
2017.12.07 17:01
Cristina Fernandez de Kirchnert októberben hallgatta meg a Buenos Aires-i bíróság a korrupciós vádak miatt - Fotó: EITAN ABRAMOV
Fotó: /
Letartóztatási parancsot adott ki egy argentin szövetségi bíró Cristina Kirchner ellen. A politikust azzal vádolják, hogy akadályozta az 1994-ben a Buenos Aires-i zsidó központ elleni, 85 halálos áldozatot követelő és több száz embert megsebesítő merénylet ügyében folytatott vizsgálatot.

Claudio Bonadio bíró egyben elrendelte Hector Timmermann volt külügyminiszter és több más magas rangú vezető őrizetbe vételét is.  A volt államfő (2007-2015) ellen "hazaárulás" címén folyik eljárás, amiért megállapodott Teheránnal, hogy az AMIA zsidó központ elleni merénylet megrendelésével vádolt magas rangú iráni tisztviselőket az argentin bírák Teheránban hallgassák ki, miután ezt Buenos Airesben nem tudták megtenni. A vád Alberto Nisman ügyész által 2015 januárjában írt jelentésén alapszik, akit négy nappal később holtan találtak meg, golyóval a fejében.

Kirchnert októberben megválasztották szenátornak, december 10-én kell hivatalba lépnie. A letartóztatási parancs érvényesítéséhez előbb a törvényhozásnak fel kell függeszteni a mentelmi jogát. Ehhez a szenátus kétharmados többségére van szükség, amelynek rendkívüli ülését Mauricio Macri elnöknek kell összehívnia.

Argentína történelmének legsúlyosabb merényletében 1994. július 18-án felrobbantották az argentínai zsidó szervezetek, közöttük az AMIA kulturális központ Buenos Aires-i székházát. A támadásban 85 ember halt meg és több százan sebesültek meg. A merénylet elkövetését máig sem vállalta senki magára, nem is tisztázták, de Izrael és a vizsgálattal megbízott argentin bírák Iránt vádolják. Iránnal 2012-ben kötötték meg a paktumot, és az ellenzék véleménye ellenében az argentin parlament is jóváhagyta. Az iráni parlament azonban nem fogadta el, és így nem is lépett életbe.  Cristina Kirchner, akit Bonado bíró októberben hallgatott ki, "nagy bírósági botrányt" emlegetett. "Az üldöztetés célja, hogy megfélemlítsék az ellenzék tagjait" - mondta.

A nyomozás akadályoztatása ügyében indított eljárását 2014-ben lezárták, majd 2017 elején újraindították. Az üggyel megbízott ügyész, Gerardo Pollicita azzal indokolta az eljárás újraindítását, hogy "bűnös tervet dolgoztak ki és valósítottak meg az iráni gyanúsítottak büntetlenségének biztosítására".

Cristina Kirchner ellen hűtlen kezelés és pénzmosás címén több más eljárás is folyamatban van.

Szerző
2017.12.07 17:01

Donald Trump „pokoli” látogatása Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:00

Fotó: /
A brit média legpozitívabb jelzője a háromnapos amerikai elnöki vizittel kapcsolatban az „ellentmondásos” volt.
Kevés öröme lehetett Donald Trumpnak, amikor - ha egyáltalán - beleolvasott a nagy-britanniai látogatásával kapcsolatos sajtóvisszhangba. Ahogy a londoni és edinburghi sokezres tüntetések is jelezték, az amerikai elnök meghívása katasztrofális hatásúnak bizonyul, kezdve a The Sun bulvárlapnak adott, Theresa May Brexit-politikáját becsmérlő interjújával egészen az udvari protokoll ismételt semmibe vételéig. A baloldali The Guardian értékelése szerint „komolyabb felkészüléssel és politikai érzékkel a katasztrofális és zavarba ejtő elnöki út elkerülhető lett volna. Szégyenletes és ostoba tévedésnek bizonyult, hogy May 2017 elején hanyatt-homlok Washingtonba rohant, és állami látogatásra hívta meg a frissen hivatalba lépett elnököt, akinek szövetségesi elkötelezettségéről fogalma sem volt”. A lap részvétet érez a brit kormányfő iránt, még ha a minden precedenst nélkülöző „hátba szúrást” szerinte Theresa May csakis magának köszönhette. A kommentár szerzője reméli, hogy May képes lesz levonni a tanulságot, és „a kiszámíthatóbb, a brit értékeket méltányoló szövetségesekkel, azaz Európával erősíti és teszi hatékonyabbá az együttműködést”.  A Guardian szöges ellentéte, a Brexit-párti, mélyen konzervatív Mail on Sunday-ben a szigetország egyik volt washingtoni nagykövete és két közismert publicista is alaposan bírálja az „ellentmondásos” vizitet. Sir Peter Westmacott fájlalja, hogy London „mindent megtett a tartózkodás különlegessé tételéért, ám az elnök hálátlansággal viszonozta a gesztusokat”. Peter Hitchens a brit-amerikai speciális viszony szemétbe hajítása mellett áll ki. Mint írja, „Trumpot nem érdekli az Egyesült Királyság: arrogáns gorombasága saját belpolitikai érdekeit szolgálja”. Rachel Johnson annak ellenére nevezi „a megaláztatás három hosszú napjának” a látogatást, hogy Trump többek között a testvére, Boris Johnson egy héttel ezelőtt lemondott külügyminiszter kormányfői képességeinek méltatásával haragította magára vendéglátóit. A befolyásos újságírónőt bántotta a vendég sértő attitűdje, különösen a 92 éves, tizenkét amerikai elnököt megélt II. Erzsébettel szemben, aki viszont úgy megfegyelmezte, "mint egy terrier kiskutyát”.
2018.07.15 21:00
Frissítve: 2018.07.15 21:14

Trumpnak nincsenek nagy elvárásai a Putyin-találkozóval szemben

Publikálás dátuma
2018.07.15 17:32
Donald Trump újságírók előtt beszél Washington D. C-ben, mielőtt európai útjára indulna
Fotó: AFP/ Saul Loeb
Az amerikai elnök szerint azért „talán valami jó” is kisülhet az egyeztetésből.
Donald Trump amerikai elnök a CBS News-nak nyilatkozva közölte: alacsonyak az elvárásai a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történő találkozással kapcsolatban. Azonban hozzátette, hogy „semmi rossz”, „talán valami jó” is kijöhet az egyeztetésből – írja a BBC. Az amerikai elnök kitért arra is, hogy szó eshet a 12 orosz hírszerző ügyéről is, akik ellen távollétükben emelt vádat a washingtoni szövetségi nagyesküdtszék. Azt mondta, még nem gondolkozott azon, kérje-e a kiadatásukat. Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfőn délben a finn fővárosban, Helsinkiben tartja első kétoldalú csúcstalálkozóját. A négyórásra tervezett csúcsot a finn elnöki palotában tartják, ahol az amerikai és az orosz elnök először négyszemközt tárgyal egymással, majd az orosz és az amerikai küldöttség munkavacsorán tárgyal egymással. Az amerikai-orosz – illetve korábban az amerikai-szovjet – csúcsok előtt általában arról szóltak az esélylatolgatások, hogy milyen kérdésekben, milyen tartalommal nyílhat esély a megegyezésre a két nagyhatalom között. Nyugaton most inkább azt remélik, hogy túl sok következménnyel nem jár majd a hétfői találkozó. Az amerikai elnök több okot is szolgáltatott mind a NATO-szövetségesek, mind a hazai ellenzék rossz előérzeteire – erről itt írtunk bővebben.

Óva inti Trumpot a német külügyminiszter

Heiko Maas német külügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak azt mondta:  jó, ha az Egyesült Államok és Oroszország szóba áll egymással. Egyúttal óva intette az amerikai elnököt attól, hogy szövetségeit hátrányos helyzetbe hozó egyoldalú megállapodást kössön az orosz elnökkel. „A párbeszédhez tisztánlátásra van szükség, és az amerikai elnök koordinátarendszere nélkülözi ezt a tisztánlátást. Aki a saját partnereit sértegeti, az azt kockáztatja, hogy a végén maga is vesztes lesz. A saját partnerei rovására kötött egyoldalú megállapodások végső soron az Egyesült Államoknak is a kárára lesznek” – fogalmazott. (MTI)

2018.07.15 17:32
Frissítve: 2018.07.15 17:58