Mindent bevetnek a Jobbik ellen

Publikálás dátuma
2017.12.08 06:04
KETTŐS MÉRCE - Most azért büntetik a Jobbikot, aminek a Fidesz korábban a sokszorosát elkövette FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Ennél nagyobb öngólt nem is lehet rúgni, a számvevőszék leleplezte saját magát – így minősítette a Jobbik elleni fellépést a Transparency International.

A törvények mindenkire egyaránt vonatkoznak, ez alól a Jobbik sem lehet kivétel. A Jobbiknak be kell tartania a törvényeket, és ha így jár el, akkor nem lesz semmi problémájuk – Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója ezt válaszolta kérdésünkre, hogy méltányosnak és jogszerűnek tartja-e a kormánypárt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) eljárását a Jobbikkal szemben.

A számvevőszék nyilvánvalóan a Simicska Lajos plakátcégeivel kötött ügyleteket kifogásolja. Az ÁSZ – egyelőre tervezetként létező – jelentése szerint a Jobbiknak tiltott párttámogatás jogcímén több mint 330 millió forintot kell befizetnie a költségvetésnek. A párt büntetésként ugyanekkora összegű állami támogatástól is elesik, a veszteség tehát összesen több mint 660 millió forint. A Jobbik szerint ezzel kérdésessé vált, hogy a párt egyáltalán képes lesz-e elindulni a parlamenti választáson.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Népszavának elmondta: hosszú éveken keresztül hiába kérték a számvevőszéket, hogy vesse össze a piaci árakkal a pártok által benyújtott kampányelszámolásokat. Az ÁSZ mindig arra hivatkozva utasította el a kérést, hogy a tényleges költések vizsgálatára nincs módja, jogszerűen csak a rendelkezésére bocsátott számlákat ellenőrizheti.

– A Jobbik esetében most kiderült, hogy mégis van lehetőség összehasonlítani a pártok bevallását a piaci árakkal. Azért hatalmas öngól ez, mert ettől a pillanattól kezdve tarthatatlan az ÁSZ eddig hangoztatott álláspontja – hívta fel a figyelmet Ligeti Miklós. Emlékeztetett rá, hogy számításaik szerint a kampányban – az LMP kivételével – valamennyi parlamenti párt többszörösen túlköltekezett. A pártok rendelkezésére álló keretből egyszerűen képtelenség lett volna annyi plakáthelyet és hirdetési felületet kifizetni, amennyit a kampány során igénybe vettek. És akkor az úgynevezett „kamupártokról” gazdálkodásáról még nem is beszéltem – jegyezte meg.

Miközben Schön Péter, a Jobbik gazdasági igazgatója azt állítja, hogy a számvevőszék semmilyen formában nem volt hajlandó átvenni a párt gazdálkodásával kapcsolatos dokumentumokat, az ÁSZ – az ellenőrzés akadályozása miatt – az ügyészséghez fordult. A nyomozás határidejét március 6-ig meghosszabbították.

Ligeti Miklós elhamarkodottnak és túlzottnak tartja a nyomozást. Láthatóan a „teljes fegyverarzenált bevetik” a Jobbikkal szemben – mondta. A számvevőszéki eljárásban nyilvánvalóan fellelhetők olyan politikai összefüggések, amelyek nem megengedhetők, és amelyek egyértelműen a kormánypárt érdekeit szolgálják. Tetten érhető az elfogult, részrehajló szándék. Az ügynek talán annyi haszna lehet, hogy a pártpénzek felhasználása valamelyest áttekinthetőbb lesz – tette hozzá.

Az ügy érdekes momentuma az is, hogy a számvevőszék döntése ellen nincs fellebbezési, jogorvoslati lehetőség. A törvény szerint az ÁSZ „jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg”.

Ha véglegessé válik a számvevőszék által megállapított tiltott párttámogatás összege, akkor a Jobbiknak elvileg fizetnie kell. Ligeti Miklós sem tudja, hogy a Jobbiknak – vagy más, hasonló helyzetbe kerülő pártnak – milyen jogi mozgástere marad. A kérdéssel korábban nem foglalkozott, az említett paragrafusnak nem volt jelentősége. Hisz a számvevőszék mindeddig nem hozott olyan döntést, amely bármelyik parlamenti párt számára „igazán fájdalmas” lett volna.

– Vizsgáljuk az összes létező lehetőséget, és mindent megteszünk, hogy bizonyítsuk az igazunkat – reagált Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője, aki azonban ennél több konkrétumot nem tudott mondani. Szerinte egyébként most már a szabad választás a tét.

Orbánnak üzent Vona
Közösségi pénzgyűjtésbe kezd a Jobbik, és azt sem zárják ki, hogy az utcára hívják az embereket – reagált Vona Gábor a Hír TV Egyenesen című műsorában arra, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 662 millió forintot vonna el a párttól, kérdésessé téve ezzel, hogy egyáltalán elindulhatnak-e a választásokon. A pártelnök azt kérte, hogy a képernyőkön keresztül üzenhessen Orbán Viktornak:
„Idefigyelj, Viktor, te korrupt zsarnok! Hogyha azt hiszed, hogy én félek vagy mi félünk tőled, akkor nagyon tévedsz. Sem én nem félek tőled, sem a Jobbik nem fél a Fidesztől, és azt látom, hogy az emberek sem félnek. Neked kell félned! 2017-ről azt hitted, hogy a lázadás éve lesz, de tévedtél. 2018 lesz a lázadás éve, és a kormányváltó emberek el fognak söpörni téged és el fognak számoltatni téged. Úgyhogy erre készülj, arra kérlek!”

Úgy tűnik, a számvevőszéket is kampányüzemmódba kapcsolta a Fidesz – közölte az MSZP. Most, hogy az ÁSZ „alaposan utánajárt Simicska Lajos plakátjainak, és tiltott párttámogatásra bukkant”, a szocialisták azt remélik, a számvevőszék újból megvizsgálja a Fidesz plakátköltéseit is. Külön tiltakozott az eljárás ellen Lendvai Ildikó és Ujhelyi István. Mindkét szocialista politikus hangsúlyozta, hogy máskülönben semmiféle politikai közösséget nem vállal a Jobbikkal és a szélsőjobboldallal. A Fidesz azonban most nem a valódi bűneiért, hanem azért bünteti a Jobbikot, aminek maga a sokszorosát elkövette – írta Lendvai a közösségi oldalán.

A Demokratikus Koalíciónak is lesújtó véleménye van a Jobbikról, de az eljárást Gréczy Zsolt DK-s szóvivő elfogadhatatlannak tartja. A bíróságok, az Alkotmánybíróság és az ügyészség után a Fidesz most az Állami Számvevőszéket akarja a hatalom szolgálatába állítani – nyilatkozta lapunknak. Miközben – tette hozzá Gréczy – a Fidesz „választási csalások tömkelegét” követte el korábban.

Ha az ÁSZ valóban érdemi munkát végezne, és nem csupán a kormány meghosszabbított keze lenne, akkor az elmúlt években már milliárdokra büntette volna a Fideszt – konstatálta az LMP is. Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke a Hír TV-ben beszélt arról, hogy újabb feljelentést tesz a Fidesz 2014-es plakátköltései miatt.

A Momentum Mozgalom kilógott a sorból. A momentumosok készek támogatni a hatalommal szembeni fellépést, de csak akkor, ha érdemi választ kapnak olyan kérdésekre, mint például: Hozott-e be orosz pénzt a Jobbikba Kovács Béla? Hogyan engedhette meg magának a párt több ezer plakáthely bérlését, majd felvásárlását?

„Orbán rémálma”
„Orbán rémálma” – így jellemezte Simicska Lajost a Politico. A magyar oligarchát a 19. helyre sorolta az amerikai közéleti lap európai kiadása azon a 28 főt felsorakoztató listán, amelyen azok az emberek szerepelnek, akik a Politico szerint 2018-ban a legjelentősebb szerepet fogják játszani Európában.
A 24.hu arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európában kevéssé ismert Simicska azért került a listára, mert, ha a választás után kihátrálnak a kormánykritikus sajtóbirodalma mögül, akkor Orbán szabadon kiterjeszthetné a hatalmát.

2017.12.08 06:04

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45