Polt professzori címe: "okosba" megoldva

Nem bízta a véletlenre Polt Péter legfőbb ügyész, hogy megkapja-e az egyetemi tanári címet: anyaegyeteme, az ELTE ÁJK mellett az Orbán-kormány „háziegyetemén”, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) is elindította a kezdeményezést, és végül az utóbbin járt sikerrel. Ahhoz, hogy ezt megtudjuk, három intézménytől is segítséget kellett kérnünk, mivel az egyetemi tanári kinevezések rendje az egyszerű halandó számára átláthatatlan.

Elméletben nincs különbség az egyetemi tanári címek között aszerint, hogy melyik egyetemen kap stallumot a kérelmező, a gyakorlatban azonban nagyon is van: ég és föld a differencia aközött, hogy valaki az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE ÁJK – a legrangosabb magyar jogi egyetem), vagy az NKE Rendészettudományi Karán (NKE RTK – az egykori Rendőrtiszti Főiskola jogutódja) egyetemi tanár. Az NKE kinevezései kapcsán korábban is akadtak kifogások – az egyetem közigazgatás-tudományi doktori iskoláját olyan oktató vezeti, akinek az Átlátszó Oktatás szerint 1984 óta titkos a tűzvédelemhez kötődő kandidátusi értekezése, illetve lelkészképzőt végezve lett egyetemi tanár (többek között a Gondolatok az egyházak szerepéről a katasztrófavédelemben című publikációt utólag felmutatva), miközben korábban nem foglalkozott teológiával.

Mindezzel természetesen az ELTE jogi karán diplomát szerzett Polt is tisztában van, ezért megpróbált az ELTE ÁJK egyetemi tanárává válni, ám nem felelt meg a feltételeknek, és (ahogyan a 24.hu illetve a 444.hu megírta) a kari tanács két körben is elutasította a kérelmét. Itt érdemes megjegyezni, hogy az ELTE ÁJK-nak – szemben az NKE RTK-val – van nyilvánosan megismerhető kari szabályzata, így civilként is könnyű meggyőződni róla, hogy Polt Péternek nem volt esélye a „rendes” egyetemi tanári címre. Igaz, végül nem is arra, hanem az ún. egyetemi magántanári címre pályázott, de a kari tanács azt is leszavazta. Ahogyan lapunk kérdésére az ELTE ÁJK közölte: „az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Kari Tanácsa egyetemi magántanári cím odaítéléséről hozott nemleges határozatot, amelynek megfelelően a Kar az Egyetem Szenátusa felé nem kezdeményezte az egyetemi magántanári cím odaítélését”. Érdemes hangsúlyozni, hogy itt egy olyan címről van szó, amelyet a magyar jog nem ismer. A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) lapunknak küldött válasza szerint „az egyetemi magántanár fogalom nem jogszabályi kategória, és a MAB szempontrendszere sem használja”.

Az NKE-n Poltnak értelemszerűen nem kellett ilyen fenntartásokkal számolnia (a legfőbb ügyész az NKE RTK Büntetőjogi Tanszékének vezetője, büntetőjogot, büntetőjogi ismereteket és a nemzetközi bűnügyi együttműködés jogi alapjai tárgyat oktat). Polt Péter az év első felében megpályázta a közszolgálati egyetemen meghirdetett egyetemi tanári pozíciót, és pályázatát a kari tanács, a szenátus illetve a MAB is támogatta. Hogy pontosan milyen kritériumok alapján, azt nem tudjuk: nem csak azért, mert – mint már jeleztük – a kari szabályzat kívülről nem érhető el, hanem azért sem, mert a MAB nem árulta el. Maga az NKE azt írta: „Dr. Polt Péter esetében valamennyi fórum javasolta az egyetemi tanári kinevezést, amelyet a szakminiszter a jogszabály rendelkezése szerint terjesztett a köztársasági elnök elé”. A feltételek teljesítését firtató kérdésünkre a MAB a következőket válaszolta: „Az egyetemi tanári pályázatok anyaga nem nyilvános, azzal minden esetben a pályázó rendelkezik. Így a MAB Titkárság a pályázat tartalmáról nem tud információt adni.”