Jelentette a diákverést - Kiraknák a faluból

Publikálás dátuma
2017.12.11 06:03
ELHALLGATÁSRA ÁTÍRATÁS - A történtek miatt jó néhány gyereket elvittek más iskolákba - Fotók: Népszava
Fotó: /
Csak a jéghegy csúcsa az, hogy elítéltek egy hetesi tanítót, mert gyerekeket vert. Az iskolavezetés eltussolta volna az ügyet, most meg épp azt a pedagógust hurcolják meg, aki megelégelte „Gyula bácsi” módszereit.

– Beszélték a faluban, de amíg nem lett belőle bírósági ügy, senki sem akarta elhinni, hogy Gyula bácsi veri a gyerekeket – mondta a Somogy megyei Hetes község vegyesboltja előtt két nagy szatyorral a kezében a harmincasforma Szilvi. – Aztán olvastuk az újságban, hogy kitiltották az iskolákból és börtönbe küldték – kontrázott rá a nyugdíjas asszony, Ágnes.

Utóbbi csak részben igaz: a kaposvári bíróság egy év öt hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a hetesi Somssich Imre Általános Iskola napközis tanítóját, emellett 18 hónapra eltiltotta a pedagógusi hivatástól a helyettesítő tornatanárként is dolgozó férfit többrendbeli bántalmazás és védekezésre képtelen személy elleni könnyű testi sértés miatt. Mint arról a Népszava is többször beszámolt, a tanító éveken át pofonnal, nyakassal honorálta a magatartásbeli elhajlásokat, a gyerekek fejét osztálynaplóval, munkafüzettel ütötte, a lábukra taposott, hátukat rúddal ütötte – hol a diákok szeme láttára, hol a tanári szobában vagy a tornateremben. Nemcsak az iskolában, a nyári táborokban is hamar eljárt a keze.

– Egy-két pofonba még nem halt bele egy gyerek sem – vonta meg a vállát a kocsma teraszán egy bajuszos férfi. – Akad néhány olyan komisz kölyök az iskolában, akit még így sem lehetett megfegyelmezni. Nem lett volna ebből sem sztori, ha valaki fel nem dobja a rendőrségen.

A hatósághoz, ahogyan az Emberi Erőforrások Minisztériumához is, névtelen feljelentés érkezett az ügyben. A szaktárca ki is jelölte az ügy kivizsgálására a kaposvári tankerületet, ám a tavaly tavaszi vizsgálat nem hozott eredményt: a pedagógusok és az igazgató meghallgatása után az ügyet fikciónak minősítették – ez pedig, mint mára, a bíróság ítéletéből kiderült, alapvetően hibás döntés volt.

Megkerestük az iskola igazgatóját, Jakab Józsefet, de nem akart nyilatkozni az ügyről. Hallgatása annyiban érthető: információink szerint neki is akadt már hasonló ügye, bántalmazás miatt ügyészségi megrovásban részesült – ez azonban a jogszabályok szerint nem zárja ki, hogy igazgatóként dolgozzon. Az igazgató, azt sem szerette volna, hogy kollégái közül más nyilatkozzon: úgy tudjuk, elbocsátás terhe mellett tiltotta meg a tantestület tagjainak, hogy a sajtónak beszéljenek az iskolában történtekről.

A pedagógusok megosztottak az ügyben: egy részük kiállt az elítélt kolléga mellett, akadtak viszont, akik az értekezleteken évek óta szóba hozták, hogy a gyerekek által csak Gyula bácsinak hívott kolléga bántalmazza a diákokat. Forrásaink szerint azonban az ilyen felszólalások nem kerültek be az értekezletek jegyzőkönyveibe, így a tankerületi vizsgálatnál nem volt írásos nyoma, hogy bárki jelentette volna az eseteket. A vizsgálat állítólag amúgy is érdekesen zajlott, hiszen az igazgató minden pedagógus meghallgatásánál jelen volt, így sokan – állásukat féltve – nem merték elmondani a valóságot. „Gyula bácsi” ugyanis igencsak jó viszonyt ápolt Jakab Józseffel: az igazgató a kinevezése után hívta Hetesre a napközis tanítót. Aki így azt is megtehette, hogy időnként ittasan ment dolgozni – amikor már a szülők is jelezték más pedagógusoknak, hogy láthatóan részeg a kollégájuk, kapott valamiféle elmarasztalást.

A diákok bántalmazását viszont megpróbálta szőnyeg alá söpörni az iskola vezetése. Sokáig sikerült is a falakon belül tartani a történteket, hiszen a gyerekek sem merték elmesélni otthon, mit csinált velük a tanító. Az ügyben csak az hozott fordulatot, hogy az eredménytelen tankerületi vizsgálat után sem változtatott „nevelési elvein” a tanár, emiatt pedig valaki már a rendőrséghez fordult. Az iskolán belüli állapotokról sokat elárul az: amikor nyilvánosságot kapott az ügy, akadt olyan tanár, aki megpróbálta meggyőzni az érintett szülőket, hogy vonják vissza a feljelentést. A rendőrségi feljelentés ellenére egyébként a tanító tovább dolgozhatott az iskolában egészen szeptemberig, amikor megjelent az első, az esettel kapcsolatos újságcikk. A szülők egy része viszont reagált a hírekre, s jó néhány gyereket elvittek másik iskolákba.

Az érdekellentétek a közelmúltban tartott értekezleten csúcsosodtak ki, melyen a tantestület tagjain kívül részt vett a tankerület vezetése, valamint a falu polgármestere és több képviselője. Információink szerint a szülői munkaközösség vezetője azt követelte, távolítsák el az intézményből Gärtner Andreát, azt a pedagógust, aki a többség szerint kirobbantotta a gyermekbántalmazási ügyet. (Beszéltünk Gärtner Andreával is, ám a pedagógus nem kívánt megszólalni a riportunkban.) Az egyik képviselő még ennél is messzebb ment: arra szólította fel a tanárt, hogy költözzön el a faluból, mert szégyent hozott Hetesre.

– Egészen pontosan azt állította, hogy a faluban azt mondták neki: ha dönthetnének, kizsuppolnák a tanárnőt – pontosította értesüléseinket Török Tiborné, a település polgármestere, aki szintén ott volt az értekezleten. S tőle tudjuk, hogy a radikális kijelentést az egykori jegyzőnő, jelenleg képviselő tette, aki az iskola igazgatóhelyettesének az anyukája.

Török Tiborné szerint elképesztően indulatos volt az értekezlet, s mindenki Gärtner Andreát támadta, noha egyértelmű, nem egyedül áll szemben az igazgató véleményével. Felrótták neki, hogy a perrel kapcsolatos cikkeket megosztotta a legnagyobb közösségi portálon, rossz hírét keltve a falunak.

– Engem nagyon zavart, hogy senki sem állt ki a tanárnő mellett – jegyezte meg a faluvezető. – Nem az a baj, hogy kipattant a gyermekbántalmazási ügy, hanem az, ahogyan kezelték, kezelik. Stickel Péternek, a tankerület vezetőjének is megmondtam, hogy sokkal keményebben kellett volna reagálni az ügyre, méghozzá a kezdetekkor.

Valószínűleg a tankerületnél sem hitték, hogy idáig fajulnak az események, mert az értekezleten tapasztaltak láthatóan Stickel Pétert is megdöbbentették. Azt mondta: korábban úgy gondolta, hogy pontot lehet tenni az ügy végére, s el lehet kezdeni tiszta lappal dolgozni, ám jelenleg, ebben a hangulatban ez nem tűnik lehetségesnek. A helyzetet tovább nehezíti, hogy Jakab József igazgatói ciklusa utolsó tanévét tölti. Az ilyen esetekben, ha a tankerület úgy gondolja, nem kell új pályázatot kiírni, meg lehet hosszabbítani a mandátumot, ám ehhez ki kell kérni többek között a tantestület, a szülői munkaközösség és a polgármester véleményét is. Egyelőre csak annyi biztos: Török Tiborné polgármester már jelezte a tankerületnek: célszerűbbnek látná, ha új pályázatot írnának ki.

A tankerület szerint a törvénynek megfelelően jártak el
A gyerekbántalmazási üggyel kapcsolatban megkerestük a Kaposvári Tankerületi Központot is. Egyebek mellett arra voltunk kíváncsiak: miként fordulhatott elő, hogy vizsgálatuk ellentétes végeredményre jutott, mint a per, vagyis a tankerület tavaly tavasszal úgy zárta le az ügyet, hogy a felmerült esetek nem történtek meg? Mit tud tenni a tankerület, hogy a jövőben ne csak a bíróságon derüljön fény az esetleges gyermekbántalmazási ügyekre?
Megfelelő időben intézkedtünk – állította válaszában Stickel Péter tankerületi igazgató megbízásából Kalózné Pápa Ágnes tanügy-igazgatási referens. Szerinte, amint megtudták, hogy vádat emeltek a pedagógus ellen, megszüntették a jogviszonyát. S, hogy a bírósági eljárással ellentétben miért lett eredménytelen a korábbi saját vizsgálatuk? Erre azt írták: a nyomozó hatóságok által a bíróság elé tárt adatok a tankerület számára nem voltak elérhetőek. Itt érdemes megjegyezni, hogy a bíróságon több hetesi pedagógus is azt vallotta: értekezleteken évek óta jelezték az igazgatónak, hogy az egyik kolléga veri a gyerekeket, ám ezek a bejelentések rendre kimaradtak a hivatalos jegyzőkönyvekből. A tankerület pedig épp ezekből volt kénytelen dolgozni a vizsgálata során.
– Felhívtuk az intézményvezetők figyelmét, hogy a panaszbejelentéseket fokozott figyelemmel, írásban kezeljék – folytatta Kalózné Pápa Ágnes. – Ezen túlmenően a vezetőknek rendkívüli eseményjelentési kötelezettségük van, a várhatóan rendőrségi eljárással járó ügyeket soron kívül írásban kell jelezniük. Egyértelmű bántalmazási esetekben a jövőben azonnal feljelentést kezdeményezünk, és az érintett jogviszonyát megszüntetjük. Arra a kérdésre, hogy a jogerős bírósági ítéletnek lesznek-e további személyi következményei, megállapítják-e például az iskola igazgatójának felelősségét – hiszen vezetőként tudnia kellett az intézményben történtekről, ha pedig nem tudott, az legalább akkora probléma –, tervezik-e megbízatása meghosszabbítását, nem kaptunk érdemi választ.



2017.12.11 06:03

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49