Lejtőre került a forint - Búcsút mondhatunk a 300-as árfolyamnak

Publikálás dátuma
2017.12.10 19:20
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
 A jegybank intézkedéseinek hatására meggyengült forintárfolyam az exportot segíti ugyan, de ez az előny hamar elszáll.

Az elmúlt héten olyan gyenge volt a forint, amire 2017-ben még nem akadt példa, egy euróért már több, mint 315 forintot kellett adni. Különösen ijesztő ez a kurzus, ha figyelembe vesszük, hogy augusztus 24-én még 301 forinton jegyezték az eurót, vagyis azóta 4,4 százalékot vesztett az értékéből a magyar fizetőeszköz. Aligha merészség azt kijelenteni, hogy hosszú időre elbúcsúzhatunk a 300 forintos árfolyamtól.

A kurzus további alakulásáról Varga Zoltán, az Equilor elemzője úgy vélekedett, hogy a közeljövőben 318 forintig minden további nélkül elkúszhat az árfolyam. Ennél a szintnél azonban már számítani lehet arra, hogy az MNB szóbeli intervencióval a hazai deviza erősödését fogja támogatni.

A mostanában tapasztalható forintgyengülést főként a jegybank monetáris lazítást szolgáló intézkedései okozták. Most olyan eszközök vannak az MNB kezében, amelyeket korlátlanul bevethet az árfolyam féken tartása érdekében.

Az elemző véleménye szerint a jegybank eddigi monetáris intézkedései eredményesek voltak, hiszen ezzel az úgynevezett hosszú távú hozamok mérséklését sikerült elérni. Erre jó példa, hogy például a 10 éves állampapír hozamát sikerült a 2,2-2,7 százalékos szintről 2,08 százalékra mérsékelni.

A magyar gazdaság mai irányítói, élükön Matolcsy Györggyel, az MNB elnökével, úgy gondolják, hogy a gyenge forint jót tesz a magyar export versenyképességének. Különösen most, amikor a magasabb jövedelemkiáramlás miatt megnőtt a belső fogyasztás, ennek következtében az elmúlt hónapokban a behozatal növekedési üteme meghaladja a kivitelét, bár még a külkereskedelmi mérlegünk pozitív maradt. A gyenge árfolyamtól a jegybank azt várja, hogy az ösztönzi az exportot, mert a termékek hazai előállításának költségei nemzeti valutában merülnek fel, így ha azok nem változnak, a külpiaci árak viszont devizában jelentkeznek, az átváltás során az exportőr nagyobb jövedelmet kap. A gazdasági világválság óta ezt az álláspontot meglehetősen merevnek tartják. Ahhoz, hogy egy olyan nyersanyagokban szegény ország, mint hazánk, exportálni tudjon, szüksége van termeléshez, a lakosság ellátásának bővítéséhez importra is, amit a gyenge forint megdrágít. Emellett nem hiába hivatkoznak a hazai gazdaságkutatók gyakran az alacsony hozzáadott értékre, jelenleg - a nyersanyagok mellett -, a jelentős energiaimport, az alkatrészek, részegységek tömege miatt, az áruk és szolgáltatások közel háromnegyede kapcsolódik valamilyen módon a behozatalhoz, s csak a fennmaradó hányadon lehet a gyenge forint révén árfolyamnyereséget realizálni.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a külgazdaság szereplői hozzávetőleg egy negyedév alatt képesek alkalmazkodni a gyengébb árfolyamhoz, s újabb szerződéseikben ezt már érvényesítik is. Így az árfolyamelőny viszonylag rövid idő alatt köddé válhat. Az importáraknál éppen fordított a helyzet, a gyenge forint révén kialakult magasabb beszerzési költségek, beleértve a drágább szállítást is, előbb vagy utóbb begyűrűznek a hazai fogyasztási árakba is. Ennek révén a jövedelmek is kevesebbet érnek.

Vagyis a lakosságot, ha csak forintkiadásai vannak, közvetve érinti a forintgyengülés. Ha azonban külföldre utazik, akkor a saját bőrén tapasztalhatja, hogy forintja kevesebbet ér. Magyarország az utóbbi években nagy mértékben csökkentette a devizahiteleit, így a forint árfolyama egyre kisebb mértékben befolyásolja a költségvetést. A jövő azonban már korántsem ennyire biztató. A Paks2 atomerőmű beruházáshoz és a tervezett Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséhez szükséges devizakölcsönök törlesztőrészletei - az árfolyamkockázaton túl is - jelentősen megterhelik majd a költségvetést, függetlenül attól, hogy közvetlenül az állam lesz-e a hitelfelvevő, vagy valamelyik állami tulajdonban lévő bankot vagy társaságot iktatják közbe.

Szerző
2017.12.10 19:20

323,08 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.07.16 19:46
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vegyesen alakult az árfolyam a főbb devizákkal szemben.
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon hétfő este a reggeli szintekhez képest – írja az MTI. Az euró jegyzése 323,08 forintra emelkedett este fél hétre a reggel fél hétkor jegyzett 322,84 forintról. Az euró hétfőn 321,62 és 323,66 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 275,81 forintról 276,78 forintra emelkedett, a dolláré pedig alig változott, 276,17 forintról 276,12 forintra csökkent.
2018.07.16 19:46
Frissítve: 2018.07.16 19:46

Gyermekkereskedelemmel foglalkozott egy klinika Ukrajnában

Publikálás dátuma
2018.07.16 19:29
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A hatóságok külföldi szervekkel is kapcsolatba léptek, hogy feltárják, hány gyermek került ki az országból.
Az ukrán hatóságok lelepleztek egy mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó klinikát Kijevben, amely éveken át hamis dokumentumokkal külföldre adott el ukrán béranyák által megszült gyermekeket – hozta nyilvánosságra Szerhij Knyazjev országos rendőrfőnök hétfőn Kijevben. Az MTI összefoglalója szerint Jurij Lucenko főügyésszel közösen tartott sajtótájékoztatóján a rendőrségi vezető elmondta, hogy a hatóságok több száz béranya kilétét azonosították. A klinikát egy 41 éves külföldi állampolgárságú férfi hozta létre Ukrajnában még 2011-ben. Knyazjev ugyanakkor nem fedte fel sem a klinika, sem a férfi nevét. A klinika úgy működött, hogy a külföldi párok több esetben a béranya mesterséges megtermékenyítésekor nem is tartózkodtak Ukrajnában, és az eljáráshoz szükséges saját biológiai anyagot – spermát, illetve petesejtet – sem adtak. A meghamisított dokumentumokban viszont úgy szerepeltek, mint a gyermek biológiai szülei. Ez alapján állították ki nekik a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, és vihették ki az újszülöttet külföldre. A főügyész példaként hozott egy olasz párt, akik 2011 októberében vittek ki ily módon egy újszülött gyermeket az országból. A klinika a „szolgáltatásért” 32 ezer eurót kapott, a béranya 6 ezer eurót – tette hozzá. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az ukrán hatóságok megállapították azoknak a személyazonosságát is, akik toborozták és kifizették a béranyákat, legalizálták a befolyó pénzt, továbbá azokét, akik a külföldiekkel foglalkoztak, illetve reklámozták a klinikát. Az ukrán hatóságok külföldi partnerszervekkel is kapcsolatba léptek, hogy feltárják, konkrétan hány gyermek került ki az országból illegálisan külföldre. Eddig 16 hivatalos megkeresést küldtek más államokba, hogy DNS-teszteket és egyéb vizsgálatokat kérjenek olyan konkrét személyektől, akik esetében felvetődött a gyanú, hogy nem a biológiai szülei az általuk nevelt gyermeknek. „Amikor megkapjuk a válaszokat derül majd ki, mekkora volumenű is ez a bűncselekmény” – jegyezte meg Knyazjev. Arra is rámutatott, hogy éppen ez a nyomozás derített fényt arra, hogy az ukrán jogszabályokban is vannak hiányosságok. „A parlamenthez fordulunk, hogy az egészségügyi minisztériummal együttműködve dolgozza ki a világos jogi szabályozási keretet, amely pontosan meghatározza, hogy az ehhez hasonló esetekben mi bűncselekmény, és mi nem az” – tette hozzá a rendőrfőnök. 
2018.07.16 19:29
Frissítve: 2018.07.16 19:29