Egyre csúnyábban fest a Jobbik büntetése

Publikálás dátuma
2017.12.11 06:04
Fotó: Vajda József
Fotó: /
Írásos bizonyíték is van rá, hogy a számvevőszék eddig úgy gondolta, nincs lehetősége a pártok tényleges kampányköltéseit vizsgálni. Csak most, hogy a Jobbik került célkeresztbe.

Az Állami Számvevőszék a 2010-es és 2014-es kampányok vizsgálatát is elvégezte, és semmilyen bizonyíték, dokumentum nem jutott látókörébe, ami szerint szabálytalanságok történtek volna – állította Horváth Bálint, a számvevőszék kommunikációs igazgatója az ATV-ben.

A téma természetesen a Jobbik kirívóan magas büntetése volt. A számvevőszék – egyelőre nem végleges – jelentése szerint tiltott támogatás miatt a pártnak több mint 330 millió forintot kell befizetnie a költségvetésnek, és ugyanennyi állami támogatástól is elesik. Pár hónappal a parlamenti választás előtt a Jobbik vesztesége meghaladja a 660 milliót.

Előzőleg Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója elmondta a Népszavának: hosszú éveken keresztül hiába kérték a számvevőszéket, hogy vesse össze a piaci árakkal a pártok által benyújtott kampányelszámolásokat. Az ÁSZ mindig arra hivatkozva utasította el a kérést, hogy a tényleges költések vizsgálatára nincs módja, jogszerűen csak a rendelkezésére bocsátott számlákat ellenőrizheti. Ligeti szerint a Jobbik elleni fellépésével a számvevőszék „hatalmas öngólt” rúgott.

Az említett tévényilatkozat után újra megkerestük Ligeti Miklóst, aki – egyebek mellett – a Horváth Bálinttal folytatott levelezését is lapunk rendelkezésére bocsátotta. A politikai pártok és kampánypénzek ellenőrzése ügyében Ligeti Miklós júniusban kijelentette a Klubrádióban, hogy az „ÁSZ hülyének nézi az állampolgárokat”. Horváth ezt kifogásolva írt Ligetinek.

A számvőszék – érvelt Horváth Bálint – a pártok törvényességi ellenőrzését és a kampánypénzek elszámolásának ellenőrzését minden esetben a vonatkozó törvényi előírásokat alkalmazva, a „szabályszerűségi ellenőrzés szakmai szabályai” szerint végzi. Megállapításait pedig a pártok által rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján teszi meg.

Az Állami Számvevőszéknek a törvények által meghatározott ellenőrzési jogkörén kívül eső, vélelmezett és rejtett gazdasági cselekmények felderítésére és megítélésére nincs jogszabályi felhatalmazása. Az ÁSZ nem rendelkezik hatósági eszközökkel, illetve nyomozati jogkörrel – hívta fel a figyelmet Horváth Bálint.

Hozzátette: a számvevőszék korábbi javaslatai alapján szigorították az elszámolás rendjét, például a médiapiac esetében. Mindezekkel együtt az ÁSZ további felvetéssekkel élt – így éppen a plakátpiac esetében –, ugyanakkor ezt a szigorítást is tartalmazó törvénytervezetet az Országgyűlés kétharmados többsége nem támogatta.

Válaszában Ligeti Miklós közölte: nem vitatják, hogy az ÁSZ a jogszabályi rendelkezek megtartásával végzi tevékenységét. Keveslik azonban azt, amit a számvevőszék elért, amit fel tud mutatni a pártpénzek és a kampánypénzek kontrollja ügyében.

Ligeti meggyőződése szerint semmi nem tiltja az ÁSZ-nak, hogy észlelje a pártok által közölt kampányköltési számadatok nyilvánvaló ellentétét a józan ész szabályaival és a mindennapi élet tapasztalataival. Azt sem tiltja a törvény, hogy az ÁSZ, ha kirívóan alacsony összegű kampányköltési, pártkiadási tételekre bukkan, feljelentést tegyen a rendőrségen vagy az ügyészségen, és kérje, hogy a büntetőhatóságok derítsék ki a kiadások, költségek bevallott és feltehetően tényleges mértéke közötti különbség okait. Azt sem tiltja meg a törvény, hogy az ÁSZ maga kérdezze meg a pártokat arról, hogy tényleg annyit költöttek-e a kampányukra, amennyit állítanak.

Reagálásában Horváth Bálint emlékeztetett rá, hogy az ÁSZ több törvénytelenséget, szabálytalanságot is feltárt, elsősorban a mandátumot nem szerzett pártok esetében, és feljelentéseket is tett. És most jön a lényeg: Horváth Bálint szerint a „törvényi szabályozás nem teszi lehetővé az egyes pártok gazdasági-pénzügyi ellenőrzését, így az egyes gazdasági események, vagy konkrét megrendelések tételes, a kapcsolódó dokumentumok szabályszerűségén túlmutató értékelését”.

Majdnem 9 millió forint az első napon
A Jobbik felhívására csütörtök estétől péntek estig 1112 embertől összesen 8 970 094 forint pénzadomány érkezett a megadott bankszámlára – tette közzé a hétvégén Szabó Gábor pártigazgató. Megfogalmazása szerint elindult a „Jobbik és a magyar emberek közös, hosszú menetelése” annak érdekében, hogy a legnagyobb ellenzéki párt el tudjon indulni az országgyűlési választáson, akkor is, „ha nem akarja engedni a Viktor”.

Témák
ÁSZJobbik
2017.12.11 06:04

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33