Őssejtügy - Bűnösnek mondták ki a vádlottakat

Publikálás dátuma
2017.12.11 16:26
Illusztráció/Shutterstock
Fotó: /
A megismételt elsőfokú eljárásban nemcsak emberi test tiltott felhasználásának és emberen végezhető kutatás szabályai megszegésének bűntettében, hanem többrendbeli csalás miatt is bűnösnek mondta ki az őssejtügy vádlottjait hétfőn a Fővárosi Törvényszék. Az ügy mind az öt vádlottja - különböző időtartamra felfüggesztett - börtönbüntetést kapott. Az ítélet nem jogerős.

A vád szerint egy ukrán tudós módszerei alapján magyar és ukrán orvosok engedély nélkül nyújtottak őssejtkezelést gyógyíthatatlan betegeknek, több millió forintért. A vállalkozáshoz szükséges cég alapításában vett részt Pákh Imre elsőrendű vádlott és Fásy Ádám negyedrendű vádlott, mindketten üzletemberek. 

A törvényszéknek az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye szerint P. Imre elsőrendű vádlottat 10 hónap - 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönre és 9 millió forint pénzbüntetésre ítélték. B. Julij Viktorovics másodrendű vádlott 1 év, 3 évre felfüggesztett börtönt kapott és 10 évre kiutasították Magyarország területéről. Dr. S. István harmadendű vádlottat 1 év, szintén 3 évre felfüggesztett börtönnel és 1 millió forint pénzbüntetéssel sújtották. F. Ádám negyedrendű vádlottat 10 hónap, 2 évre felfüggesztett börtönre és 1,44 millió forint pénzbüntetésre ítélték, K. Natalija ötödrendű vádlott pedig 1 év - 3 évre felfüggesztett - börtönt kapott és 2 évre kiutasították.

A korábbi elsőfokú eljárásban, 2015 áprilisában a bíróság a 21 rendbeli csalás vádja alól felmentette a vádlottakat, mondván, nem bizonyítható, hogy a sértetteket tévedésbe ejtették volna. Kilencből nyolc vádlottat ugyanakkor elmarasztaltak emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése, emberi test tiltott felhasználása és kuruzslás bűncselekménye miatt, és ezért felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint sok millió forintos pénzbüntetésre ítélték őket.

Az eljárást azért kellett megismételni, mert a Fővárosi Ítélőtábla tavaly májusban hatályon kívül helyezte a 2015-ben meghozott elsőfokú ítéletet. Az ítélőtábla szerint ugyanis az elsőfokú bíróság nem tárta fel a tényállást kellő alapossággal és nem tett eleget indoklási kötelezettségének, emiatt az elsőfokú ítélet alkalmatlan az érdemi felülvizsgálatra.

A Fővárosi Törvényszék hétfői közleményében felidézte: a Budapest II. és III. kerületi Ügyészség 2012-ben emelt vádat P. Imre és társai ellen jelentős kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette miatt, amelyet a vádirat szerint 2007 és 2009 között követtek el.

Kifejtették: P. Imre üzletember és B. Julij Viktorovics orosz származású, Amerikában élő professzor 2002-től Barbadoson őssejtkezeléssel foglalkozó klinikát működtetett, amely 2007-ben bezárt. Ekkor P. Imre úgy döntött, hogy ezt a tevékenységet Magyarországra telepíti. Dr. S. Istvánnal 2007 augusztusában közösen részvénytársaságot alapítottak, hogy egészségügyi szolgáltatásként emberi őssejteket értékesítsenek. Később a cég igazgatósági tagja lett F. Ádám is.

A kezeléseket olyan őssejtet tartalmazó szérummal végezték, amelyet a magánklinikán kialakított laboratóriumban állított elő K. Natalija ukrán származású kriobiológus. Megállapodást kötöttek néhány közeli egészségügyi intézménnyel, amelyek a szülészeti osztályaikon elvégzett terhességmegszakításokból származó abortált magzatokat - az érintett nők írásos hozzájárulásával - kutatási célból átadták a kaposvári klinikának.

A bíróság hangsúlyozta: a vádlottak jogszerűen nem hozhattak volna létre olyan üzleti modellt, amelynek keretében pénzért őssejtkezelést végeznek. Ha lett is volna engedélyük emberkísérletek végzésére, akkor is csak ingyenesen, a kutatásra vonatkozó szabályok betartásával adhatták volna be a szuszpenziót a betegeknek, ezt kezelésként semmilyen formában sem lett volna szabad árulniuk és hirdetniük sem.

A törvényszék szerint a betegek a vádlottak tevékenységét legálisnak hitték. Kezeltek többek között rákos megbetegedést, cukorbetegséget, születési rendellenességgel élőt és balesetben megsérült beteget is, és volt olyan, aki fiatalító kezelésként vette igénybe a szolgáltatást. A kezelés árát 2,5 és 5 millió forint között határozták meg.

A vádlottak olyan kezelést adtak pácienseiknek, "amiről maguk sem tudták, hogy igazából milyen hatása van" - mondta ki a bíróság, amely szerint a "vádlottakat nem kizárólag az orvosi kutatás vagy a gyógyítás szándéka vezette, hanem egyúttal a gyors haszonszerzés is motiválta".

Kiemelték, hogy a vádlottak 20 millió forinttal alapították meg a részvénytársaságot, amelynek százmillió forintot meghaladó bevétele kizárólag a kezelésekből származott, tehát a cég működtetésébe valójában kizárólag a kezelt betegek tettek bele tőkét. A vádlottak nem támogatták további anyagi erőforrásokkal az őssejtkutatásokat, "céljuk elsősorban az volt, hogy az őssejtek értékesítésével anyagi haszonhoz jussanak" - szögezte le a törvényszék.

A büntetések kiszabásakor a bíróság nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás - a vádlottaknak fel nem róható módon - tíz éve tart, ami sérti a tisztességes eljáráshoz való jogukat. A törvényszék a vádlottakat a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes menetesítésben részesítette - olvasható a közleményben.

Szerző
2017.12.11 16:26
Frissítve: 2017.12.12 12:36

Hatástalan a propaganda: nem akarjuk Paks 2-t

Publikálás dátuma
2018.07.23 05:55
Fotó: Bodajki Ákos
Fotó: /
Nincs hatás a lakosságra a paksi bővítés népszerűsítése érdekében elköltött állami tízmilliárdoknak: a Medián legfrissebb, ma nyilvánosságra kerülő közvélemény-kutatása szerint a többség változatlanul nem szimpatizál a beruházással. Az orosz közreműködést kétharmados elutasítottság övezi.
A Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője annak a reprezentatív közvélemény-kutatásnak az eredményét, amelyet a Medián készített a politikus megbízásából. A vizsgálat – az összes eddigi, az atomcégtől függetlenül készült felméréshez hasonlóan – azt tükrözi, hogy a magyarok többsége nem szeretné, ha orosz részvétellel új atomerőmű épülne Magyarországon.   A júniusi adatfelvételű kutatás legfontosabb következtetése, hogy a bővítést általánosságban is csupán a lakosság 41 százaléka támogatja, 51 százaléka pedig elutasítja. A tervnek egyedül a Fidesz-szavazók körében van minimális többsége, minden más társadalmi csoportban az ellenzők vannak többen. Ha pedig úgy teszik föl a kérdést, hogy akarják-e az emberek az orosz kivitelezésű, orosz technológiájú beruházást, már csak 31 százalék a projekt támogatottsága: még a Fidesz-szavazók közül is csak minden második ért egyet vele, az összes többi választói csoportban pedig elsöprő többségben vannak a tervet elutasítók. Az ellenzők aránya éppen abban a vidéki választói rétegben a legerősebb, ahol az ellenzék gyakorlatilag eltűnt az áprilisi választásokon: a vidéki városokban és a községekben csupán a választókorú népesség 28 százaléka támogatja az oroszokkal megvalósított beruházást, míg 63 illetve 65 százalék határozottan ellenzi.
Ennél is egyértelműbb a helyzet, ha az a kérdés, hogy milyen energiapolitikát kellene folytatnia a kormánynak. A megkérdezettek 82 százaléka szerint az államnak az atomenergia helyett a megújuló energiaforrásokat kellene támogatnia. Az atomenergiát csupán 13 százalék tartja támogatandónak, és a fideszes elkötelezettségű szavazók 72 százaléka is inkább a zöldenergiára szavazna.
Lapunk kérdésére, hogy miért működik a kormányzati agymosás, ha a migrációról és az idegenellenességről van szó, és miért nem működik az atomerőmű esetében, Jávor úgy vélekedett, hogy a magyar társadalomra régóta jellemző egy alapvetően konzervatív értékkészlet – „mindig is utáltuk a pirézeket” –, a kormány ezen a területen nem annyira alakítja, mint inkább kiszolgálja a közhangulatot. A jelek szerint ugyanakkor hasonlóan mély gyökerű az atomerőművektől való félelem. Ráadásul az atomról vannak saját kedvezőtlen tapasztalatok Csernobil miatt. -Úgy tűnik, hogy amiről a lakosság keveset tud, abban könnyebben befolyásolható. A magyar egy szorongó társadalom, a kormány pedig a bevándorlás ügyében rájátszik a félelmekre – hangsúlyozta. A politikus szerint ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az elmúlt években idehaza és az európai színtéren elvégzett szakpolitikai munka sem, amelynek következtében a tervezett bővítés környezetbiztonsági, energetikai és pénzügyi szempontból is megkérdőjeleződött: az antinukleáris attitűd mellé immár részletes, a félelmeket alátámasztó tényanyag is társul.
2018.07.23 05:55
Frissítve: 2018.07.23 05:56

Pénzt ígért a magyar sajtónak az amerikai külügy, de most mégsem ad

Publikálás dátuma
2018.07.22 20:42

Fotó: /
Még tavaly novemberben írták ki a pályázatot, hogy 700 ezer dollárral támogassák a vidéki, objektív sajtót. Mostanra arra jutottak: inkább „más megközelítést alkalmaznak”.
Semmi sem került le a napirendről, a benyújtott pályázatok alapos vizsgálatát követően azonban az amerikai külügyminisztérium úgy döntött, más megközelítést alkalmaz – nyilatkozta a budapesti amerikai nagykövetség sajtóattaséja, Richard Damstra a Nyomtass te is! hetilapnak, amikor a korábban meghirdetett, a szabad vidéki sajtót támogató pályázatról érdeklődtek. Az Index emlékeztetett rá, hogy az „Objektív média támogatása Magyarországon” címmel kiírt 700 ezer dolláros, mintegy 190 millió forintos amerikai külügyminisztériumi pályázat eredményét már rég ki kellett volna hirdetni. Ez az a pályázat, amelynek hírére a magyar külügy tavaly bekérette David Kostelancik ideiglenes nagykövetségi ügyvivőt. Nemrég a Népszava is foglalkozott a témával, kérdésünkre akkor a nagykövetség úgy reagált, hogy egyelőre nincs további közlendője. Korábban, május végén azt a választ kaptuk, hogy a washingtoni külügyminisztériumban folyik a pályázatok értékelése, támogatás odaítéléséről szóló döntés még nem született. Az Index amerikai forrásból úgy tudja, vannak olyan tervek, hogy a 700 ezer dollárt – amit egyes tisztségviselők a külügyi vezetés támogatása nélkül szántak magyar, vidéki sajtóra – valamiféle régiós projekteket támogató alapba csatornáznák át, és azon keresztül egy fokkal indirektebb módon Magyarországra is juthatna a pénzből. Döntés még nincs. A Nyomtass te is!-nek az amerikai sajtóattasé azt mondta: „Folytatjuk a hatékony megoldások felkutatását olyan magánszemélyek és szervezetek támogatására, akik plurális médiakörnyezetet szeretnének Magyarországon és a tágabb régióban. Semmi sem került le a napirendről”.
Témák
médiaUSA
2018.07.22 20:42