Károsult diákokból Fidesz-biodíszlet

Publikálás dátuma
2017.12.12 06:02
Kósa Lajossal jó viszonyt ápol Fiák István, akinek ügyvédi irodája 9,9 milliós megbízást kapott a Farkas Flórián vezetésével lét
Fotó: /
Meglehet, már pénzükhöz juthattak volna a Czeglédy-ügy károsultjai, ha a magát képviselőjüknek valló Fidesz-közeli érdekvédő nem a kormányfőhöz siet.

Tovább várhatnak pénzükre azok a diákmelósok, akik a baloldali politikus, Czeglédy Csaba vezette Human Operator Zrt.-nél dolgoztak, ám a nyár közepén a cég és politikus vezetője ellen indított adóhatósági és büntetőeljárás miatt nem jutottak hozzá a fizetésükhöz. Mert bár az országgyűlés kormánypárti többsége november közepén megszavazta a fizetés nélkül maradt munkavállalók soron kívüli kártalanítását – továbbá sajátos módon Czeglédy bűnösségét, miközben még vádemelés sem történt – ez nem jelentette azt, hogy a fiatalok hozzá is juthattak pénzükhöz. A Rogán Antal vezette Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) a napokban annyit közölt lapunkkal: „A kormány megkezdte a Czeglédy-ügyben károsult diákok és nyugdíjasok kárrendezéséhez szükséges jogszabályok előkészítését”. Azt ugyanakkor nem közölték, hogy mikor és milyen jogszabály-módosításra van szükség.

Ennél is hallgatagabb a magát a károsult diákoknak képviselőjének feltüntető Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉsz) vezetője. A kormánysajtóval feltűnően közlékeny Fiák lapunk tudósítójának nem kívánt nyilatkozni. Ez már csak azért is furcsa, mert a jelek szerint rajta is múlhatott az, hogy a diákok nem jutottak pénzükhöz.

Litresits Andrástól, Czeglédy Csaba sajtóperekben eljáró ügyvédjétől megtudtuk: ügyfele már augusztus elején levelet írt Fiáknak, hogy küldje el a DiákÉsz-hez befutott károsultak számát és az elmaradt fizetések összegét. Litresits szerint a Diákész elnöke kezdetben örült a megkeresésüknek, és átküldte 16 diák nevét, valamint az állítólagos károk összegét, ami akkor egymillió forint volt. Nem csatolta viszont a fizetéshez szükséges iratokat, amelyeket további kérések ellenére sem küldött el. Mindezek után Fiák hirtelen hangnemet váltott: dörgedelmes levélben tudatta Czeglédyékkel, hogy időközben a Human Operator Zrt. „inkompetenciája” miatt – az adóhatósági eljárás alá vont cég nem fért hozzá az adataihoz és a pénzéhez – Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Kövér László házelnökhöz fordult segítségért.

A más ügyekben – például a Quaestor-csőd vagy Bróker Marcsika esetében – nehezen mozduló kormánypárt soron kívül fogadott két károsult diákot, majd be is nyújtotta a Parlamentnek a Czeglédy bűnösségét kimondó parlamenti határozatot, benne a kártalanítás kitételével. A sürgősséget pedig a károsultak közel ezerre tett számával indokolta.

Mint emlékezetes, a NAV még június közepén csapott le a Czeglédy-vezette Human Operatorra hárommilliárd forintos adócsalás gyanújával. Mivel a NAV sajátos módon éppen fizetésnapokra időzítette a fellépését, illetve számlazárolását, akadt olyan diákmunkás, akinek bent ragadt a munkabére. Czeglédy Csaba ügyvédjén keresztül lapunknak is többször leszögezte, hogy a Human Operator munkavállalóinak zömét kifizették, szerintük néhány tucat ember fizetése ragadhatott be a NAV akciója nyomán. Pontos számot azonban ők sem tudnak, mivel a NAV zár alá vette a cég összes adathordozóját és a nyomozás érdekeire hivatkozva nem közöl semmilyen információt. A NAV hallgatása viszont lehetőséget ad arra, hogy a választási kampányban a kormánypárt és a Fidesz-sajtó azt az üzenetet harsoghassa minden csatornán: Czeglédyék „közel ezer” diákot károsítottak meg. Csakhogy azóta a Czeglédyék több sajtópert megnyertek a kormányhoz hű médiákkal szemben, a nemrégiben a TV2-vel szemben indított eljárásban tanúskodó Fiák pedig mindössze 51 károsult ügyvédi meghatalmazását tudta beküldeni a Fővárosi Törvényszékre.

Fidesz-közeli DiákÉsz-vezér
A Czeglédy-ügyben a kormánysajtóval bensőséges viszonyt ápoló Fiák Istvánt forrásaink a nagypolitikában nem különösebben aktív emberként írták le, ugyanakkor úgy tudjuk, Kósa Lajossal jó viszonyt ápol. Fiák a Kósa vezette korcsolyaszövetség elnökségi tagja, a kormánypárti politikus pedig nemrégiben éppen a DiákÉsz ajánlására kapott szövetkezeti érdemrendet. Az is bizalmi viszonyra utalhat: a RomNet.hu 2017-es cikke szerint Fiák István irodája részesült még Farkas Flórián vezetésével létrejött, botrányos „Híd a munka világába” projektből. Mint a RomNet megírta, az Országos Roma Önkormányzat több mint százmillió forint értékben kért be háttértanulmányokat, ezek egyikét a Fiák és Társa Ügyvédi Iroda készítette 9,9 millió forintért.



2017.12.12 06:02

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45