Kisebb teher a cafeterián

Publikálás dátuma
2017.12.12 06:22
UTALVÁNY A magasabb adózási kategóriába került étkezési támogatás helyett a munkáltatók inkább az „olcsóbb” készpénzt adják - FO
Fotó: /
 Olcsóbb lesz a munkáltatónak jövőre cafeteriát adni, átvállalható a diákhitel-törlesztőrészlet és növelhető a lakhatási támogatás is.

Nem is olyan régen a kormány még szűkíteni szándékozott a béren kívüli juttatások (cafeteria) körét, illetve emelte az adókat is. Bizonyos, a munkavállalókat kedvezőtlenül érintő változások meg is valósultak, azonban - feltehetően a jövő tavaszi országgyűlési választásokra is tekintettel - január elsejétől újabb kedvezmények léphetnek életbe. Jövőre az ideinél alacsonyabb lesz a béren kívüli, „egyes meghatározott juttatások” adókulcsa, a terhelés 40,71 százalékra csökken az idei 43,66 százalékos szintről. E körbe tartozik többek között az Erzsébet-utalvány, az étkezési támogatás, az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, illetve önsegélyező pénztári hozzájárulás, a helyi bérlet vagy az iskolakezdési támogatás.

A béren kívüli juttatásoknak szerepe van mind a toborzásban, mind abban, hogy egy-egy munkáltató meg tudja tartani a dolgozóit - mutatta ki több, mint 300 cég véleménye alapján az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ). A munkáltatók 61 százaléka volt ugyanis ezen a véleményen. A megkérdezett multinacionális és nagy létszámú cégek, valamint szervezetek pedig kiemelkedő, 74 százalékos arányban vélték úgy, a pénztári juttatásoknak munkaerő-megtartó szerepük van - emelte ki Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke hétfői sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása alapján. A válaszokból kiderült az is, hogy a munkáltatók cafeteria-juttatásokkal kapcsolatos döntéseiben közel 30 százalékos súllyal esik latba azok mindenkori adózása.

A munkáltatók közel 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy örülne és szívesen bevezetné a Századvég Gazdaságkutató és a pénztárszövetség által javasolt konstrukciót, aminek a lényege, hogy a magánszemélyek és vállalatok állami ösztönzők segítségével együtt vállalnának szerepet az előtakarékosságban. A javaslat alapján a mostani kedvezmények átalakítása révén a munkáltatói pénztári juttatás után is adókedvezményt kapnának a munkavállalók, ha a munkáltatótól kapott juttatás mellett ők maguk is vállalnak egyéni befizetést. A kedvezmény a cafeterián belül, vagy azon kívül is érvényesíthető lenne - tette hozzá Kravalik Gábor.

Az elnök szerint fontos, hogy javaslatuk alapján a munkáltató által adott pénztári juttatás egyszerre ösztönözné a vállalati és az egyéni befizetéseket, amit az állam így egy létező kedvezmény kiterjesztésével jelentősen ösztönözhetne. Az elképzelések szerint a csak egyénileg takarékoskodó pénztártagok továbbra is megkapnák az egyéni befizetéseikre most járó évente 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos adó-visszatérítést - ismertette a javaslatukat az ÖPOSZ elnöke.

A jövő évi változásoknál egyébként egy új elem is megjelenik: a diákhitel-törlesztés támogatása, mégpedig úgy, hogy a kötelező törlesztés mértékéig, vagy havonta a minimálbér 20 százalékáig a munkáltató adómentesen adhat támogatást – tudta meg lapunk Fata Lászlótól. A cafeteriaszakértő emellett megemlítette, hogy változik a mobilitás célú lakhatási támogatás is, amely a jelenlegi 40 százalékos maximum helyett a jövőben a minimálbér 60 százalékáig nőhetne, vagyis az összeg az idei havi 51 500 forint havi maximum helyett 82 800 forint is lehet.

A nem adóköteles béren kívüli juttatások közterhe továbbra is 34,22 százalék marad, ám csak két ilyen elem van: a 100 ezer forintig terjedő pénzösszeg-juttatás és a Széchenyi-pihenőkártya 450 ezer forintig. Az adómentes juttatások közül a sportrendezvényekre szóló, valamint a kulturális szolgáltatásra szóló belépő jövőre is ugyanúgy használható lesz, mint az idén. Cafeteria-elem marad az óvodai-bölcsődei térítés, valamint a lakáshitel-törlesztés és a lakásvásárlás munkáltatói támogatása is - mondta Fata László.

Szerző
2017.12.12 06:22

Tovább drágul a vaj

Publikálás dátuma
2018.07.23 13:26

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Világszerte megugrott a vaj iránti kereslet, ami felfelé húzza az árakat. Az úgynevezett UHT és ESL tej viszont olcsóbb lesz jövőre.
Az elmúlt hónapokban jelentősen drágult a vaj és más tejtermékek ára is a hazai üzletekben. A 20 dekagrammos csomagolású jó minőségű dán, vagy ír vaj ára már eléri a 900 forintot. A magyar termékek ilyen kiszerelésben egyelőre 360-560 forint közötti áron kaphatóak, de a szakemberek azt mondják: csak idő kérdése, hogy mikor közelítik meg a hazai termékek árai az importét. A Szabad Föld értesülése szerint augusztustól legalább 15 százalékkal lesz drágább a tejföl és a vaj, a tejért pedig 5-7 százalékkal kell többet fizetni. A drágulás oka egyrészt, hogy kevesebb és gyengébb minőségű a készlet. A másik ok, hogy néhány éve „rehabilitálták” a vajat, mint egészséges élelmiszert, és ez a kereslet drámai növekedését okozta – mondta a Népszavának Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke. A készletek gyorsan "elolvadtak", így tavaly már 2000 euró volt egy tonna vaj ára. Az a tapasztalat, hogy az Egyesült Államokban és Európában is egyre többen vajjal sütnek-főznek, Kínában pedig négyszeresére emelkedett a vajfogyasztás.  Ha nem is ilyen mértékben, de a sajtokért is többet kell adni. A vajat és a kemény sajtokat a tejipar az alapvető élelmiszerek közé sorolná, ugyanis ezeket - a tejjel ellentétben - nem 18, hanem a legmagasabb 27 százalékos áfakulcs terheli. Ágazati szereplők évek óta bombázzák a kormányzatot azzal a javaslattal, hogy e tejtermékek áfáját is sorolja át a kedvezményes 5 százalékos áfa-körbe. A terméktanács elnöke szerint részben a költségvetés teherbíró képessége miatt, részben pedig azért maradt el ez a lépés, mert csak olyan termékekre vezette és vezeti be a kormány a kedvezményes áfakulcsot, amelyek legalább 90 százaléka hazai feldolgozóüzemekben hazai alapanyagokból készül. Ez sem a vaj, sem a sajt esetében nem mondható el, ugyanis például  a sajtoknak több mint 50 százaléka importból származik, amit a szakember azzal magyarázott, hogy a magyarországi tejek beltartalma nem elég magas ezeknek a termékeknek a gyártásához. Itthon a standard zsírtartalom 3,6 százalék, míg a nagy sajt- és vajtermelő országokban 4,2 százalék. A tej minőségének javításához a hazai szarvasmarha-telepeken a takarmányozás megváltoztatására lenne szükség. A kormányzat azonban nulla toleranciát hirdetett a génmódosított (gmo) termények felhasználására, illetve az ilyen növények iparszerű termesztésére vonatkozóan. Márpedig a hazai állattenyésztés jelentős mennyiségű gmo szóját vásárol takarmánykiegészítőnek.  A terméktanács egyeztetett Nagy István agrárminiszterrel és Győrffy Balázzsal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével az öntözési rendszer fejlesztéséről, mert ezzel nagyrészt ki lehetne váltani a gmo szóját génmódosítás mentes hazai termékkel és egyéb fehérjenövényekkel – érvelt Mélykuti Tibor. Egy ilyen program végrehajtása azonban évekig is eltarthat.  A vaj és a sajt áfájának csökkentésére ugyan még várni kell, de legalább a friss tej után a tartós (UHT) és a féltartós (ESL) tej is 5 százalékos áfa-körbe kerül 2019 januárjától, így az ágazati szakértők szerint e termékek ára 8-10 százalékkal csökkenhet jövőre. A szakma elsősorban az UHT-tej miatt szorgalmazta a kedvező áfa-körbe sorolást, mert a tartós tej jelentős részét áfacsalásra használták fel bűnözői körök, néhány kereskedővel karöltve. A 13 százalékpontos áfa-csökkentés mellett már nem lenne kifizetődő a kockázatot vállalni.  A friss tej korábbi áfacsökkentéséről elmondhatjuk, hogy azért sem felelt meg a szakmai várakozásoknak, mert éppen a friss tej forgalma volt a legalacsonyabb, mindössze 15 százalékos az UHT 50, és az ESL tej 35 százalékos arányával szemben. A friss tej áfájának tavaly januári csökkentését követően a fogyasztás 6-7 százalékkal emelkedett. Évente egyébként a magyarok átlagosan 54 liter tejet isznak, de a szakember arra számít, hogy a tervezett áfacsökkentés növeli majd a forgalmat.  Az más kérdés, hogy több más élelmiszerhez hasonlóan, mint például a sertés- és csirkehús vagy a hal esetében, meddig tart ki az árcsökkenés?   Az UHT tej a feldolgozótól a kereskedőhöz 122- 130 forintos áron kerül, az ESL tej litere 165-170 forintért, míg a friss tej átadási ára 160-165 forint. Az önköltséget azonban jelentősen emeli az energiahordozók és az üzemanyagok drágulása, valamint a munkabérek növekedése is.

A tejfajták szavatossági ideje

UHT-tej    6 hónap  ESL-tej    27-28 nap  Friss tej     6-7 nap   

2018.07.23 13:26

Zöld energiáról álmodik a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.21 11:00
A kép illusztráció
Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY/
Az Orbán-kormány eddig az atomenergia mellett tette le a voksát, ami mellett mostanában kezd megjelenni a napenergia. Mostanra eljutottunk oda, hogy a kormány hivatalosan szinte teljesen karbonmentes jövőről álmodik.
Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiatermelést céloz meg – közölte a héten Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló tanácskozásán. Szavai szerint ez atomenergia-felhasználást jelent, de szerepet kap a biogáz, valamint a geotermikus- és a napenergia is.  A jövőbeni „energiamix” kérdésének súlyához képest ez ismét némi hangsúlyeltolódást mutat nem csak az előző Orbán-kabinet, de még Palkovics László újdonsült energiaügyi államtitkára, Kaderják Péter néhány hete elhangzott álláspontjához képest is.  A Fidesz-KDNP 2011-es energiastratégiája még „atom-szén-zöld” forgatókönyvet fogadott el. Bár ez formailag még érvényes, három éve aláírtuk a szénégetés kivezetését célzó párizsi klímaegyezményt. Pedig a második legfontosabb termelőnk a helyben bányászott, környezetszennyező lignitből áramot előállító Mátrai Erőmű, amely idén Mészáros Lőrinc érdekkörébe került. Bár az egység új lignitblokk-építési engedélyért előszobázik, az Orbán-kabinet erről mindeddig nem nyilatkozott határozottan. Igaz, Kaderják Péter a hónap elején az Inforádióban a szénalapú áramtermelés jövője ellen foglalt állást.  A lehetséges fejlesztési irányok közül az előző Orbán-kabinet – a számos szakértői aggály dacára - egyetlen egy mellett kötelezte el magát határozottan: ez az atom. Ám később, az EU-források megjelenése, a beruházási költségek zuhanása és az – amúgy általuk rendszeresen bírált – német kísérletek sikere nyomán a napelemek mellett is hitet tettek. Igaz, a maguk módján: az erre felvehető EU-támogatásokat igyekeztek hozzájuk közeli körben tartani, a mezőgazdasági termelőket noszogatták beruházásra, a megtérülést viszont rontották, a szélerőművek építését pedig – a szakértők általános megrökönyödésére – lényegében betiltották. Ennek lendületében Lázár János egykori kancelláriaminiszter idén év elején a jövő áramellátását a behozatal lenullázása mellett 50 százaléknyi atommal és ugyanennyi napelemmel képzelte el. Különösebben nem zavartatta magát, hogy ilyen esetben a magas áramigényű kora-esti órákban – importstop mellett – a hazai lakások jó része elsötétülne.  Az évtizedekig energiagazdasági kutatóintézetet vezető Kaderják Péter – az atom és a megújulók melletti elköteleződés mellett - nyilatkozatában szinte először pendítette meg, hogy a kiegyensúlyozott áramellátáshoz a jövőben a könnyen fel- és leszabályozható földgáz-alapú egységekre is szükség van. Igaz, ezek telepítését a piacra bíznák.  Palkovics László a földgázt nem említette, ellenben az eddig kiemelten kezelt napelem előtt hozta szóba még a termelési módok között mindeddig eltörpülő biogázt és földhőt. Ráadásul a kutatói székből Kaderják Péter még sürgette a szélerőmű-ellenesség felülvizsgálatát is. Arról se esik szó, hogy a "megújuló energia” ma Magyarországon legnagyobbrészt a fa elégetését jelenti. A miniszter emellett sürgette az e-autók elterjesztését és dicsérte a hazai vízipart.
2018.07.21 11:00
Frissítve: 2018.07.21 11:00