Kedden akár 18 fok is lehet

Publikálás dátuma
2017.12.11 20:24
Illusztráció/AFP fotó
Fotó: /
Kedden északnyugat felől fokozatosan megnövekszik a felhőzet, de délkeleten, keleten estig változóan felhős lesz az ég. Egyre többfelé várható eső, zápor, este az Alpokalján és a Bakonyban havas eső, havazás is előfordulhat. A szél késő délelőttől többnyire mérséklődik, de keleten erős marad. Hajnalban 8, 13, napközben 12, 18 fok között alakul a hőmérséklet. 

Szerdára virradó éjszaka és a reggeli, délelőtti órákban sokfelé várható eső, zápor - a hegyekbe havas eső, hó - majd északnyugat felől szűnik a csapadék. A minimumhőmérséklet 1-7, a maximumhőmérséklet 3-8 fok között várható.

Csütörtökre nagy területen köd képződik, amely délelőtt nagyrészt feloszlik, hosszabb-rövidebb időszakokra kisüt a nap. Késő délutántól viszont szórványosan eső is lehet, többfelé megerősödik a szél is. A leghidegebb órákban mínusz 3 és plusz 3 fok között alakul a hőmérséklet. A nappali maximumok általában 5-11 fok között, de az Északi-középhegység térségében 5 fok alatt alakulnak.

Pénteken és szombaton borús idő várható sokfelé esővel, záporral, erős széllel. A minimumhőmérséklet pénteken 2-8, szombaton 1-6 fok között valószínű. A maximumok pénteken 6-11, szombaton 3-8 fok között alakulnak.

Vasárnap keleten még esőre, másutt többfelé havazásra, havas esőre kell készülni. A szél is erős, a Dunántúlon nagy területen viharos lesz. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 2 és plusz 3, a legmagasabb 0 és plusz 5 fok között valószínű.

Szerző
2017.12.11 20:24

Hatástalan a propaganda: nem akarjuk Paks 2-t

Publikálás dátuma
2018.07.23 05:55
Fotó: Bodajki Ákos
Fotó: /
Nincs hatás a lakosságra a paksi bővítés népszerűsítése érdekében elköltött állami tízmilliárdoknak: a Medián legfrissebb, ma nyilvánosságra kerülő közvélemény-kutatása szerint a többség változatlanul nem szimpatizál a beruházással. Az orosz közreműködést kétharmados elutasítottság övezi.
A Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője annak a reprezentatív közvélemény-kutatásnak az eredményét, amelyet a Medián készített a politikus megbízásából. A vizsgálat – az összes eddigi, az atomcégtől függetlenül készült felméréshez hasonlóan – azt tükrözi, hogy a magyarok többsége nem szeretné, ha orosz részvétellel új atomerőmű épülne Magyarországon.   A júniusi adatfelvételű kutatás legfontosabb következtetése, hogy a bővítést általánosságban is csupán a lakosság 41 százaléka támogatja, 51 százaléka pedig elutasítja. A tervnek egyedül a Fidesz-szavazók körében van minimális többsége, minden más társadalmi csoportban az ellenzők vannak többen. Ha pedig úgy teszik föl a kérdést, hogy akarják-e az emberek az orosz kivitelezésű, orosz technológiájú beruházást, már csak 31 százalék a projekt támogatottsága: még a Fidesz-szavazók közül is csak minden második ért egyet vele, az összes többi választói csoportban pedig elsöprő többségben vannak a tervet elutasítók. Az ellenzők aránya éppen abban a vidéki választói rétegben a legerősebb, ahol az ellenzék gyakorlatilag eltűnt az áprilisi választásokon: a vidéki városokban és a községekben csupán a választókorú népesség 28 százaléka támogatja az oroszokkal megvalósított beruházást, míg 63 illetve 65 százalék határozottan ellenzi.
Ennél is egyértelműbb a helyzet, ha az a kérdés, hogy milyen energiapolitikát kellene folytatnia a kormánynak. A megkérdezettek 82 százaléka szerint az államnak az atomenergia helyett a megújuló energiaforrásokat kellene támogatnia. Az atomenergiát csupán 13 százalék tartja támogatandónak, és a fideszes elkötelezettségű szavazók 72 százaléka is inkább a zöldenergiára szavazna.
Lapunk kérdésére, hogy miért működik a kormányzati agymosás, ha a migrációról és az idegenellenességről van szó, és miért nem működik az atomerőmű esetében, Jávor úgy vélekedett, hogy a magyar társadalomra régóta jellemző egy alapvetően konzervatív értékkészlet – „mindig is utáltuk a pirézeket” –, a kormány ezen a területen nem annyira alakítja, mint inkább kiszolgálja a közhangulatot. A jelek szerint ugyanakkor hasonlóan mély gyökerű az atomerőművektől való félelem. Ráadásul az atomról vannak saját kedvezőtlen tapasztalatok Csernobil miatt. -Úgy tűnik, hogy amiről a lakosság keveset tud, abban könnyebben befolyásolható. A magyar egy szorongó társadalom, a kormány pedig a bevándorlás ügyében rájátszik a félelmekre – hangsúlyozta. A politikus szerint ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az elmúlt években idehaza és az európai színtéren elvégzett szakpolitikai munka sem, amelynek következtében a tervezett bővítés környezetbiztonsági, energetikai és pénzügyi szempontból is megkérdőjeleződött: az antinukleáris attitűd mellé immár részletes, a félelmeket alátámasztó tényanyag is társul.
2018.07.23 05:55
Frissítve: 2018.07.23 05:56

Pénzt ígért a magyar sajtónak az amerikai külügy, de most mégsem ad

Publikálás dátuma
2018.07.22 20:42

Fotó: /
Még tavaly novemberben írták ki a pályázatot, hogy 700 ezer dollárral támogassák a vidéki, objektív sajtót. Mostanra arra jutottak: inkább „más megközelítést alkalmaznak”.
Semmi sem került le a napirendről, a benyújtott pályázatok alapos vizsgálatát követően azonban az amerikai külügyminisztérium úgy döntött, más megközelítést alkalmaz – nyilatkozta a budapesti amerikai nagykövetség sajtóattaséja, Richard Damstra a Nyomtass te is! hetilapnak, amikor a korábban meghirdetett, a szabad vidéki sajtót támogató pályázatról érdeklődtek. Az Index emlékeztetett rá, hogy az „Objektív média támogatása Magyarországon” címmel kiírt 700 ezer dolláros, mintegy 190 millió forintos amerikai külügyminisztériumi pályázat eredményét már rég ki kellett volna hirdetni. Ez az a pályázat, amelynek hírére a magyar külügy tavaly bekérette David Kostelancik ideiglenes nagykövetségi ügyvivőt. Nemrég a Népszava is foglalkozott a témával, kérdésünkre akkor a nagykövetség úgy reagált, hogy egyelőre nincs további közlendője. Korábban, május végén azt a választ kaptuk, hogy a washingtoni külügyminisztériumban folyik a pályázatok értékelése, támogatás odaítéléséről szóló döntés még nem született. Az Index amerikai forrásból úgy tudja, vannak olyan tervek, hogy a 700 ezer dollárt – amit egyes tisztségviselők a külügyi vezetés támogatása nélkül szántak magyar, vidéki sajtóra – valamiféle régiós projekteket támogató alapba csatornáznák át, és azon keresztül egy fokkal indirektebb módon Magyarországra is juthatna a pénzből. Döntés még nincs. A Nyomtass te is!-nek az amerikai sajtóattasé azt mondta: „Folytatjuk a hatékony megoldások felkutatását olyan magánszemélyek és szervezetek támogatására, akik plurális médiakörnyezetet szeretnének Magyarországon és a tágabb régióban. Semmi sem került le a napirendről”.
Témák
médiaUSA
2018.07.22 20:42