Karácsonynak nem elég az MSZP

Publikálás dátuma
2017.12.12 06:03
FOTÓ: MARKOSZOV SZERGEJ
Fotó: /
Az MSZP és a Párbeszéd szövetségénél szélesebb körű együttműködésben gondolkodik Karácsony Gergely. Szerinte nem lehet gond, hogy így már 15 százalékos parlamenti küszöböt kellene átlépni.

A sok napirendi pont miatt elhúzódott, estébe nyúlt az MSZP hétfőn tartott elnökségi ülése. Kunhalmi Ágnes, az MSZP programegyeztetésért felelős vezetője, budapesti elnök a Népszavának elmondta: Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltsége egy lehetőség, hivatalossá akkor válik, ha "közösen kialakított, az ország felemelését szolgáló programmal bír a baloldal, és azt megszavazzák az MSZP testületei is". Az MSZP kongresszusát várhatóan január végére hívják össze. Az egyeztetésnek része, hogy a baloldal miként építi fel azt a közös alternatívát, amely lehetőséget ad a változást akaró több mint hárommillió embernek akarata érvényesítésére. Ezek az egyeztetések zajlanak a Párbeszéddel és más pártokkal is – közölte Kunhalmi Ágnes.

Molnár Gyula pártelnök az MSZP szombati programismertetőjén jelentette be, hogy kormányfőjelöltnek javasolja Karácsony Gergelyt, a Párbeszéd társelnökét.

Karácsony lapunknak egyértelművé tette: nem elégszik meg az MSZP és a Párbeszéd szövetségével. Minél szélesebb körű összefogást szeretne, amelyben minden mérvadó ellenzéki párt helyet kap. Nem látja be, hogy miért ne sikerülhetne megvalósítani egy ilyen együttműködést. Kérdésünkre nem mondott konkrétumot arról, hogy melyik párttal és milyen menetrend szerint kellene tárgyalásokat folytatni. Biztosra veszi azonban, hogy a kormányváltást akaró választópolgárok ki fogják kényszeríteni a széleskörű ellenzéki összefogást: az emberek felmérték, hogy a Fideszt csak így lehet legyőzni.

Hasít a Fidesz, sok a bizonytalan választó
Miközben a két legnagyobb ellenzéki párt vergődik, a Fidesz népszerűsége folyamatosan nő – derül ki a Republikon Intézet reprezentatív felméréséből, amelyet az intézet médiapartnereként a 24.hu közölt. A 2017. májusi relatív mélypont után, amikor a Fidesz 45 százalékon állt a pártválasztók körében – szemben a Jobbik és az MSZP 19-19 százalékával –, az októberi rekordmagas, 54 százalékos támogatottságot most még 3 százalékponttal növelni is tudta a kormánypárt, amely így 57 százalékon áll. Ehhez képest a Jobbik két százalékpontot veszítve 13 százalékra esett, ennél alacsonyabb támogatottságot még nem mért neki 2017-ben a Republikon. Az MSZP stagnál: a szeptemberi 11 százalékos mélypontot októberre fel tudta tornázni 12 százalékra, ám novemberre újra visszaesett erre a szintre. Árnyalja a képet, hogy az emberek 40 százaléka továbbra sem tud pártot választani. Az adatfelvétel még azt megelőzően történt, hogy a Jobbik ügyében kitört volna a számvevőszéki botrány.

Ha viszont kettőnél több párt szerepel a szövetségben, akkor a parlamentbe jutáshoz már 15 százalékos eredményt kell elérni. „Ez legyen a legnagyobb baj” – mondta Karácsony Gergely. Szerinte fölösleges lenne elindulni a választáson, ha valaki úgy gondolná, hogy az MSZP részvételével létrejött szövetség számára akadályt jelent átlépni a 15 százalékos parlamenti küszöböt.

– Nem értünk egyet azzal, amit az MSZP és Karácsony Gergely képvisel, nem kívánunk a szocialista párttal közös listán szerepelni – nyilatkozta lapunknak Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke. Hangsúlyozta, hogy az ellenzéknek az egyéni választókerületekben kell a lehető legtöbb helyen megállapodni a kölcsönös visszalépésekről.

Szigetvári szólt arról a titokban készített felvételről is, amely a hét végén kerül ki a netre, amelyen Karácsony Gergely keresetlen szavakkal ecsetelte, mennyire értelmetlen húzás volt elvállalnia a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltségét. Az Index úgy tudja, hogy Karácsony szavait az Együtt elnökségi ülésén rögzítették. Szigetvári Viktor kérdésünkre kijelentette: nem tudja, hol készült a felvétel, és a módszer nem vall az Együttre, de belső vizsgálatot indítottak.

Karácsony Gergely a titokban készült hangfelvétellel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy egy korábbi állapotról, és nem a mostani miniszterelnök-jelölti pozíciójáról beszélt. Sajnálja, hogy őszinteségére őszintétlen reakció volt a válasz, de az ügyet a maga részéről lezártnak tekinti. Így azt sem kommentálta, hogy szavait az Együtt elnökségi ülésén vették volna fel.

Nem tüntetnek a Jobbikkal
Demonstrációt hirdetett péntekre a Jobbik, amiért az Állami Számvevőszék több mint 660 millió forintra akarja büntetni a pártot – jelentette be a parlamentben Vona Gábor pártelnök.
Kérdés, hogy a baloldali pártok, amelyek nem vállalnak politikai közösséget a Jobbikkal, de tiltakoztak a számvevőszéki eljárás ellen, hajlandók-e elmenni a tüntetésre. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes szerint elfogadhatatlan a kettős mérce, amit a Fidesz és a számvevőszék alkalmaz. Ugyanakkor „kötve hiszi”, hogy a szocialisták részt vesznek a Jobbik demonstrációján.
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője szintén felháborítónak tartja a Jobbik elleni számvevőszéki eljárást, ahogyan azt is, hogy a Fidesz saját hatalmi érdekeinek rendel alá elvileg független intézményeket. A DK azonban nem fog tüntetni a Jobbik mellett. Gréczy indoklása szerint „ilyen szinten sem akarunk összefogni”.

2017.12.12 06:03

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49