A világ vízkészleteire nehezedő egyre nagyobb nyomás miatt a kaktusz válhat a 21. század egyik legfontosabb haszonnövényévé - írja a greenfo.hu. Nagyfokú ellenállóképességüknek hála, ezek a szúrós növények jelenthetik élelmezési szempontból az egyik utolsó mentsvárat a klímaváltozás által legsúlyosabban érintett száraz területeken.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a kaktuszfélék továbbá rengeteg vizet tárolnak: ez hektáronként akár 180 tonnát is jelenthet, ami öt kifejlett tehén ellátására elegendő. ,,A Madagaszkár déli részét sújtó közelmúltbeli aszály során a kaktuszok fontos táplálék-, takarmány- és vízforrásként szolgáltak a helyiek és állataik számára" - húzta alá a FAO.
Az ENSZ-ügynökség szerint míg a kaktuszfélék többsége táplálkozásra nem alkalmas, addig a fügekaktuszok vagy medvetalpkaktuszok nemzetségébe tartozó fajok ehetőek, és Brazíliában, Észak-Amerikában, valamint Etiópiában már jó ideje termesztik őket.
A kaktuszfügét az indiánok már 9000 éve ették; a nazca és a maya indiánok már termesztették is. A párducmacska és a jaguárbőrrel együtt fizetőeszközzé vált, és a kereskedelembe vonásával egész Közép-Amerikában gyorsan elterjedt, sőt, Kubába és a Karib-szigetekre is átjutott. Lisszabonba valószínűleg Kolumbusz közvetítésével került. A XV.-XVI. század fordulóján a hajósok skorbut ellen használták, és ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a mediterrán, száraz klímán Európában is elterjedjen. A XVIII. században ferences szerzetesek már Kaliforniában is termesztették.
A kaktuszfüge elterjedt fogyasztási cikk: zöldségként eszik vízraktározásra módosult, levélszerű szárát. Felhasználása hasonló, mint a zöldbabé. A szárat feldarabolják, és hússal, tojással, babbal, hagymával megfőzik. A nopalt fogyasztják főzve, sütve, grillezve, de nyersen is, salátának. Ital is készül belőle, sőt, alkoholtartalmú koktélokat is ízesítenek vele.