A hátországból nézve

A legfrissebb Eurobarométer-kutatás sajátos megvilágításba helyezi az Orbán-kormány és „Brüsszel” harcát. És nem csak arra gondolunk, hogy a kormány nem „Brüsszellel” - az EU-bürokráciával, mindenekelőtt a Bizottsággal – harcol. Nehéz lenne harcot kimutatni ott, ahol a szóban forgó testület a saját írott szabályait megszegve engedte át a kabinet legfontosabb projektjét, a paksi bővítést. Nem, az ellenfél nem „Brüsszel”, hanem – néha az Európai Parlamentben, de legtöbbször a Tanácsban – a mindenkori többség: az európai államok és polgárok többsége.

Az említett vizsgálat ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a Fidesz ebben az esetben (is) hamisan azonosítja magát a nemzettel: lehetséges, hogy a legszervezettebb és a legerőszakosabb kisebbség, de még a kormány számára létfontosságúnak mondott kérdésekben sem képvisel többségi álláspontot. Azaz: amikor Orbánék „Brüsszellel” - áttételesen az európai értékrenddel, a valóságban pedig a többi tagállammal – csatáznak, a többség (a magyarok többsége) egyszerűen nem nekik, hanem „Brüsszelnek” drukkol. Jobban bízunk az EU-ban, mint a saját kormányunkban, ami meglehetősen ingatag hátország a permanens szabadságharchoz.

A részletek pedig azt mutatják, hogy ez az egész Brüsszelezés generációs rétegigényeket elégít ki csupán, és minél fiatalabb valaki, annál nevetségesebbnek, illetve érthetetlenebbnek érzi. Konkrétabban: Orbánék nemzedéke az utolsó, amelyben egyáltalán kérdésként merülhet föl, hogy Európa, vagy valami más. (Hogy mi lenne az alternatíva, azt a mi hatalmi elitünk még nem tartotta időszerűnek elárulni, de egyre több jel utal rá, hogy mintha egy belorusz típusú, Putyin-barát csatlósállam vízióját kergetnénk.) Magyarország európai jövőjének megkérdőjelezése olyannyira abszurd, hogy a fideszes vezérkar gyerekei is Európában tanulnak – hosszas kutakodással sem találtunk senkit, aki a hanyatló nyugat helyett Moszkvába vagy Azerbajdzsánba küldené a sarjait. És nemcsak azért, mert még az ő fejükben sem fordul meg ilyen bornírt gondolat, hanem főleg azért, mert nem akarják, hogy a saját gyerekeik kinevessék őket. Harminc alatt Európa nem a lehetséges utak egyike, hanem adottság, és az EU-hoz tartozás jószerével az egyetlen ok, ami az értelmes és tehetséges fiatalokat még itthon tartja. (Aki nem hiszi, kérdezze meg nyugodtan a fiát/lányát, hány percig maradna – hazaszeretetből, kalandvágyból vagy bármi egyébért –, ha igazán komolyan felmerülne a kilépésünk lehetősége.)

Tudjuk – például az Eurobarométer-adatokból, meg a hasonló magyar kutatásokból –, hogy az EU-pártiságnak az összes párt szavazótáborában és szinte az összes társadalmi csoportban többsége van. Ennél is gyászosabb hír a rezsim számára, hogy minél lejjebb megyünk (nem társadalmi státuszban, hanem életkorban), annál nagyobb azok aránya, akik bárkivel és bármivel szemben Európára szavaznak. Azt, hogy nekünk „Brüsszel” lenne az ellenségünk, egyedül az alulképzett, alulinformált és inaktív rétegnek lehet tömegesen eladni – az sem kis bázis, de a jövőt talán mégsem rá kellene építeni.

2017.12.14 07:12

Rászorulók kapják a béremelést – ígéri az ellenzék

Publikálás dátuma
2018.07.20 13:49
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A Párbeszéd mellett, a Jobbik, az LMP és a DK parlamenti képviselői is jótékony célokra fordítanák a napokban megszavazott béremelést. Az MSZP még gondolkodik, a Fidesz nem válaszol.
Karitatív célokra fordítaná a legtöbb parlamenti frakció azt a plusz forrást, amit a részben kényszerből megszavazott vagy elfogadott béremelés után kapnak – válaszolták az ellenzéki pártok a Népszava kérdésére. Először a Párbeszéd képviselője, Kocsis- Cake Olivio jelentette be, hogy bár nem támogatták a fizetésemelést, képviselőik jótékony célra – a vidéki autonóm közösségek vagy a független sajtó támogatására – ajánlják fel a fejenkénti plusz 200 ezer forintot.  
Az LMP a  bérválság közepén elfogadhatatlannak tartja a béremelést. „Képviselőink jótékony célra fogják fordítani a többletpénzt, és az általuk meghatározott prioritások alapján döntenek az összeg felhasználásáról, legyen szó többek között az otthonápolást segítő szervezetek vagy rászoruló egyszülős családok támogatásáról” - válaszolt a párt sajtóosztálya.
A Jobbik jelezte, képviselőik már parlamentbe kerülésük óta jótékonykodnak. 2016 óta pedig tiszteletdíjuk 10 százalékát saját karitatív szervezetüknek, a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítványnak adják, amihez „a megemelt fizetésekből még több jut” - vagyis, nem a béremelés teljes összegét küldik el a szeretetszolgálanak. Az említett alapítványt az ex szkinhed Sneider Tamás vezeti: a szervezet hátrányos helyzetű gyerekeket táboroztatását segíti, rászoruló családokat támogat, és nem mellékesen a szélsőjobboldali Magyar Önvédelmi Mozgalom gyermektáborát is finanszírozza.  
A DK nemet mondott a kormánypárti indítványra, szóvivőjük, Gréczy Zsolt szerint karitatív célokra fordítják a bértöbbletet. „A DK Segít nevű szervezetünk évek óta részt vesz segélyakciókban, ezt a pénzt is ruhaosztásra, ételosztásra fogjuk fordítani” – mondta lapunknak Gréczy  
Az MSZP válasza sokat sejtetett, de annál kevesebb konkrétumot tartalmazott: „Az MSZP Országos Elnöksége 2018. július 30-i ülésén fog döntést hozni arról, hogy a keletkezett plusz forrásokat miként használjuk fel a NER lebontása érdekében” – üzente a párt sajtóosztálya. Segítségnyújtásról, karitatív tevékenységről szó sem esett a levélben, de még így is több energiát fordítottak az témára a Fidesznél, a kormánypárt ugyanis nem is válaszolt levelünkre.

Nyomás alatt szavaztak bérükől

A július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteriaelemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. A döntést az ellenzéken belül is megosztottság fogadta, tekintve, hogy a kormánypárt a frakciók támogatási rendszerének átalakításával részben belekényszerítette őket a béremelés megszavazásába (mint megírtuk, a Fidesz olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről). A szavazás után Gyurcsány Ferenc Facebook-bejegyzésben ment neki a béremelésre voksoló politikusnak, igaz, a HVG cikke szerint ő sem volt jelen a szavazás idején, a DK parlamenti frakciójának tagjai pedig ettől még ugyanúgy megkapják a pénzt.    Az LMP, a DK és Párbeszéd képviselői nemmel szavaztak a javaslatra (a Párbeszéd esetében csak az MSZP-tag Burány Sándor nyomott igent), a Jobbik összes jelenlévő politikusa viszont megszavazta a kormánypárti indítványt. Az MSZP frakció harmada igennel, három tagja nemmel voksolt – hat tag pedig nem szavazott, köztük Tóth Bertalan pártelnök is, aki részt sem vett a szavazáson. A volt jobbikos, jelenleg független Dúró Dóra nemmel szavazott, ahogy a korábbi LMP-társelnök, jelenleg szintén független Hadházy Ákos is. A függetlenek közül csak az ex-Párbeszéd tag Bősze Anett tartózkodott. A kormánypárt természetesen igent mondott saját felvetésére, így a parlament 163 igen, 23 nem szavazattal és 1 tartózkodással  elfogadta a képviselői fizetésemelést. 
2018.07.20 13:49

Mészáros Lőrinc viheti a négycsillagos kaposvári kempinget

Publikálás dátuma
2018.07.20 10:07

Fotó: Google Street view/
Tíz évre a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist Camping Kft. üzemeltetheti a kaposvári Deseda-kempinget – döntött rendkívüli közgyűlésén a somogyi megyeszékhely képviselő-testülete. De előtte még a 2,4 milliárd forintnyi közpénzből felújítják, négycsillagossá fejlesztik a létesítményt.
Orbán Viktor miniszterelnök 2015 októberében, a Modern Városok Program kaposvári állomásán tett ígértet, hogy a kormány 4 milliárd forinttal támogatja a 245 hektáros víztározó mellett fekvő Deseda-kemping fejlesztését.  A 3,8 hektáros kempinget a nyolcvanas években alakították ki, és a kilencvenes évek elején a holland és a német turisták kedvelt üdülőhelyévé vált, a főszezonban egy-egy váltásnál több kilométeres lakóautó- és lakókocsisor torlódott fel a bejárat előtt. A fejlesztések elmaradása miatt aztán a kétezres években rohamos hanyatlásnak indult a hajdani Siotour-érdekeltség, és 2004-ben még az is felmerült, 250 lakásos lakópark épül a területen, ám a helyiek ellenállása miatt megbukott a terv, és a kemping tulajdonjoga a városhoz került. Az önkormányzat az elmúlt években 700 millió forintot költött a Deseda és környéke fejlesztésére, jelenleg pedig egy 600 milliós projekt keretében teljesen felújítják a kemping melletti strandot, a játszótereket, a sportpályákat, új kikötő és kilátó is épül, és a vízminőség javítása érdekében a medret is kikotorják. A kempingre végül a kormány az ígért 4 milliárd helyett csak 2,4 milliárd forintot ad. 
A tavaly óta a Mészáros-féle Konzum Nyrt. érdekeltségébe tartozó, a Balatonnál tíz kempinggel és üdülőfaluval rendelkező Balatontourist cége 2020-tól kapta meg a kemping üzemeltetését, melyről a csütörtök esti rendkívüli közgyűlésen döntöttek a képviselők. A határozat szerint a kft. – mely egyedüliként pályázott az tenderen – az első három naptári évben az üzemeltetéséből származó nettó árbevétel minimum 6 százalékát, de legalább 4 millió forint plusz áfát, onnantól a nettó bevétel minimum 8 százalékát, de legalább 6 millió forint plusz áfa bérleti díjat fizet. A közgyűlés egyhangúan szavazta meg az indítványt – a jobbikos és demokratikus koalíciós városatyák nem voltak jelen –, melyhez az LMP-s Felder Frigyes módosító indítványt akart benyújtani a bizottsági ülésen, hogy a cég által fizetendő minimumösszegeket emeljék a duplájára, ám mivel a pályázatot ezekkel a feltételekkel írták ki, így nem lehetett változtatni a paramétereken. Mészáros Lőrinc és Kaposvár kapcsolata amúgy nem újkeletű, a felcsúti oligarcha érdekeltségei közé sorolt ZÁÉV Zrt. hosszú évek óta nyeri el a különböző tendereket a városban, többek között a cég újította fel a vasútállomást, végezheti a színházépület kilencmilliárdos rekonstrukcióját és építheti az új sportcsarnokot is.
2018.07.20 10:07
Frissítve: 2018.07.20 10:32